A korrupció dinamikus hatásai az államháztartás végső fogyasztási kiadásaira, bizonyítékok az OECD-országokból
Kulcsszavak:
korrupció, kiadás, momentumok általánosított módszer rendszere, D73, H50, C23Absztrakt
A korrupció makrogazdasági mutatókkal való összefüggései és az évek során elterjedt negatív hatása számos empirikus tanulmány tárgyát képezte már. Az ezen makrogazdasági mutatók közé tartozó állami kiadások költségvetési politikai eszközök, méretüket és összegüket pedig a korrupcióból előnyt húzó döntéshozók módosíthatják. E tekintetben a korrupciónak a kormány végső fogyasztási kiadásaira tett hatását jelen tanulmányban a momentumok általánosított módszer rendszere (System Generalized Methods of Moment) szerinti paneladat-elemzéssel vizsgáltuk. A robusztussági ellenőrzés szerint használt négy különböző korrupciós index, valamint 37 OECD-ország 2002–2018 időszakra vonatkozó előrejelzései alapján szignifikáns és pozitív összefüggés áll fenn három modell korrupciós indexei és az állami kiadások között, míg a másik korrupciós index pozitívan, de nem szignifikánsan korrelál.
Hivatkozások
Arellano, M., Bond, S. (1991). Some tests of specification for panel data: Monte Carlo evidence and an application to employment equations. [A paneladatok specifikaciojat celzo vizsgalatok: montecarloi bizonyitekok es foglalkoztatasi egyenletekkel kapcsolatos alkalmazas.] Review of Economic Studies, 58(2), pp. 277–297, https://doi.org/10.2307/2297968
Arellano, M., Bover, O. (1995). Another look at the instrumental variable estimation of errorcomponents models. [A hibakomponens-modellek instrumentalis valtozos becslesenek ujabb vizsgalata.] Journal of Econometrics, 68(1), pp. 29–51, https://doi.org/10.1016/0304-4076(94)01642-D
Bağdigen, M., Dokmen, G. (2006). Yolsuzluklarla kamu harcamaları arasındaki ilişkinin ampirik bir analizi: Turkiye orneği. [(An empirical analysis of relationship between corruptions and public expenditures: The Turkish case.) A korrupcio es az allami kiadasok kozotti kapcsolat empirikus elemzese: a torok eset]. Uluslararası Yonetim İktisat ve İşletme Dergisi (International Journal of Management Economics and Business), 2(4), pp. 23–38
Barro, R. J. (1990). Government spending in a simple model of endogenous growth. [Kormanyzati kiadasok az endogen novekedes egyszerű modelljeben.] Journal of Political Economy, 98(5), pp. 103–126, https://doi.org/10.1086/261726
Bailey, D. H. (1966). The effects of corruption in developing nation. [A korrupcio hatasai fejlődő orszagokban.] Western Political Quarterly, 19(4), pp. 719–732, https://doi.org/10.1177/106591296601900410
Blundell, R., Bond, S. (1998). Initial conditions and moment restrictions in dynamic panel data models. [Kezdeti feltetelek es pillanatbeli korlatozasok a dinamikus paneladatmodellekben.] Journal of Econometrics, 87(1), pp. 115–143, https://doi.org/10.1016/S0304-4076(98)00009-8
Cordis, A. S. (2014). Corruption and the composition of public spending in the United States. [A korrupcio es az allami kiadasok osszetetele az Egyesult Allamokban.] Public Finance Review, 42(6), pp. 745–773, https://doi.org/10.1177/1091142114531320
D’Agostino, G., Dunne, Paul, J., Pieroni, L., (2016). Government spending, corruption and economic growth. [Kormanyzati kiadasok, korrupcio es gazdasagi novekedes.] World Development, 84(8), pp. 190–205, https://doi.org/10.1016/j.worlddev.2016.03.011
Delavallade, C. (2006). Corruption and distribution of public spending in developing countries. [A korrupcio es az allami kiadasok eloszlasa a fejlődő orszagokban.] Journal of Economics and Finance, 30(2), pp. 222–239, https://doi.org/10.1007/BF02761488
Del Monte, A., Papagni, E. (2001). Public expenditure, corruption, and economic growth: The case of Italy. [Allami kiadasok, korrupcio es gazdasagi novekedes: Olaszorszag esete.] European Journal of Political Economy, 17(1), pp. 1–16, https://doi.org/10.1016/S0176-2680(00)00025-2
Dzhumashev, R. (2014). The two-way relationship between government spending and corruption and its effects on economic growth. [A kormanyzati kiadasok es a korrupcio ketiranyu kapcsolata es annak gazdasagi novekedesre gyakorolt hatasa.] Contemporary Economic Policy, 32(2), pp. 403–419, https://doi.org/10.1111/coep.12025
Dzhumashev, R. (2016). The role of income uncertainty in the corruption-growth nexus. [A jovedelmi bizonytalansag szerepe a korrupcionovekedes osszefuggeseben.] The B.E. Journal of Economic Analysis & Policy, 16(2), pp. 1169–1201, https://doi.org/10.1515/bejeap-2015-0056
Faure, P. (2011). Public debt accumulation and institutional quality: Can corruption improve welfare. [Allamadossag-felhalmozas es intezmenyi minőseg: javithatja-e a korrupcio a joletet.] Economics Bulletin, 31(1), pp. 17–28
Gupta, S., De Mello, L., Sharan, R. (2001). Corruption and military spending. [Korrupcio es katonai kiadasok.] European Journal of Political Economy, 17(4), pp. 749–777, https://doi.org/10.1016/S0176-2680(01)00054-4
Hashem, E. A. (2014). The effects of corruption on government expenditures: Arab countries experience. [A korrupcio hatasa a kormanyzati kiadasokra: az arab orszagok tapasztalatai.] Journal of Economics and Sustainable Development, 5(4), pp. 120–130
Huntington, S. P. (1968). Political order in changing societies. [Politikai rend a valtozo tarsadalmakban.] Yale University Press, New Haven
Jancsis, D. (2019). Corruption as resource transfer: An interdisciplinary synthesis. [A korrupcio mint erőforras-athelyezes: interdiszciplinaris szintezis.] Public Administration Review, 79(2), pp. 523–537, https://doi.org/10.1111/puar.13024
Klitgaard, R. (1998). International cooperation against corruption. [Nemzetkozi egyuttműkodes a korrupcio ellen.] Finance And Development, 35(1), pp. 1–4
Malyniak, B. S., Martyniuk, O. M., Kyrylenko, O. P. (2019). The impact of corruption on the efficiency of public spending across countries with different levels of democracy. [A korrupcionak az allami kiadasok hatekonysagara gyakorolt hatasa a kulonboző demokraciaszintű orszagokban.] Financial and Credit Activities: Problems of Theory and Practice, 1(28), pp. 290–301, https://doi.org/10.18371/fcaptp.v1i28.163927
Mauro, P. (1995). Corruption and growth. [Korrupcio es novekedes.] The Quarterly Journal of Economics, 110(3), pp. 681–712, https://doi.org/10.2307/2946696
Mauro, P. (1998). Corruption and the composition of government expenditure. [A korrupcio es az allami kiadasok osszetetele.] Journal of Public Economics, 69(2), pp. 263–279, https://doi.org/10.1016/S0047-2727(98)00025-5
McMullan, M. (1961). A theory of corruption. [A korrupcio elmelete.] Sociology Review, 9(2), pp. 181–201,
https://doi.org/10.1111/j.1467-954X.1961.tb01093.x
Karagoz, K., Karagoz, M. (2010). Yolsuzluk, ekonomik buyume ve kamu harcamaları: Turkiye icin ampirik bir analiz. [(Corruption, economic growth and public expenditure: An empiric analysis for Turkey.) Korrupcio, gazdasagi novekedes es allami kiadasok: empirikus elemzes Torokorszagra vonatkozoan.] Sayıştay Dergisi (Journal of Turkish Court of Accounts), 76(1–3), pp. 5–22
Nemeth E., Vargha B. T., Palyi K. A. (2019). Nemzetkozi korrupcios rangsorok tudomanyos megbizhatosaga. Penzugyi Szemle, 64(3), 319–336. oldal
Nye, J. S. (1967). Corruption and poltical development: A cost-benefit analysis. [Korrupcio es politikai fejlődes: koltseg-haszon elemzes.] American Political Science Review, 61(2), pp. 417–427, https://doi.org/10.2307/1953254
Ryu, S. (2020). Corruption and government expenditure: A short exploration. [Korrupcio es allami kiadasok: rovid attekintes.] Letoltve 2021. julius 3-an, https://www.researchgate.net/publication/350676674_corruption_and_government_expenditure_a_short_exploration https://doi.org/10.13140/RG.2.2.32173.41447
Sakanko, M. A., Yelwa, M. (2017). Effect of corruption on household final consumption expenditure in Nigeria 1980–2015. [A korrupcio hatasa a haztartasok vegső fogyasztasi kiadasaira Nigeriaban 1980 es 2015 kozott.] Journal of Economics and Sustainable Development, 8(20), pp. 145–150
Standaert, S. (2015). Divining the level of corruption: a Bayesian state space approach. [A korrupcio szintjenek megjosolasa: a bayesi allapotter megkozelites.] Journal of Comparative Economics, 43(3), pp. 782–803, https://doi.org/10.1016/j.jce.2014.05.007
Shleifer, A., Vishny, W. R. (1998). Corruption. [Korrupcio.] The Quarterly Journal of Economics, 108(3), pp. 599–617, https://doi.org/10.2307/2118402
Tanzi, V., Davoodi, H. (1997). Corruption, public investment, and growth. [Korrupcio, allami beruhazasok es novekedes.] International Monetary Fund Working Paper Series (No. WP/97/139), https://doi.org/10.1007/978-4-431-67939-4_4
Tanzi, V. (1998). Corruption around the world: Causes, consequences, scope, and cures. [Korrupcio a vilagban: okok, kovetkezmenyek, hatokor es megoldasok.] International Monetary Fund Staff Papers, 45(4), pp. 559–594, https://doi.org/10.2307/3867585
Timofeyev, Y. (2011). How corruption affects social expenditures: Evidence from Russia. [Hogyan befolyasolja a korrupcio a szocialis kiadasokat: bizonyitekok Oroszorszagbol.] Global Journal of Business Research, 5(4), pp. 39–51
Toatu, T. (2004). Corruption, public investment and economic growth: Evidence from Pacific Island countries. [Korrupcio, allami beruhazasok es gazdasagi novekedes: bizonyitekok a csendes-oceani szigetek orszagaibol.] University of South Pacific PIASDG Governance Program Working Paper
Victor, J. I., Leyira, M. (2021). Corruption perception and government consumption expenditure in Sub-Saharan Africa. [A korrupcio erzekelese es a kormanyzati fogyasztasi kiadasok Fekete-Afrikaban.] International Journal of Innovative Finance and Economics Research, 9(2), pp. 33–41
Vilagbank (2021). Az allamhaztartas vegső fogyasztasi kiadasai (aktualis US$). Letoltve 2021. szeptember 20-an, https://data.worldbank.org/indicator/NE.CON.GOVT.CD
UNDP [ENSZ Fejlesztesi Programja] (2004). Anti-corruption final version. United Nations Development Programme Practice Note. [Korrupcioellenesseg vegső valtozat. ENSZ Fejlesztesi Programja gyakorlati jegyzet.]
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Authors assign copyright to Pénzügyi Szemle / Public Finance Quarterly. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
