A GDP-előrejelzés különös nehézségei a járványhelyzetben (2020–2021)

Van-e keynesiánusi újhullám?

Szerzők

  • Magas Antal István Budapesti Corvinus Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.35551/PFQ_2022_1_4

Kulcsszavak:

GDP-becslés, kettős sokkhatás, keynesiánusi újhullám, az állam gazdasági szerepvállalása, költési multiplikátorhatás, G01, G10, G12

Absztrakt

A cikk tisztázni kívánja, hogy miért volt különösen nehéz a Covid–19-járvánnyal összefüggő outputvesztés mélységét és a visszaesés hosszát előre jelezni 2020–2021-ben. A kettős sokkhatás alapvetően változtatta meg az aggregált keresleti és a kínálati oldal legfőbb szereplőinek magatartását, és a „járványreakció” nehezen volt előre látható. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2020. áprilisi GDP-becslései komoly korrekciókra szorultak. A világgazdaság a II. világháború utáni időszak legmélyebb visszaeséséből csak a kiterjedt fiskális élénkítések sorozatával tudott visszakapaszkodni a Covid–19 előtti szintjére. Ám a tartósnak ígérkező fiskális programok nyomán beszélhetünk-e az állami szerepvállalás keynesi ihletésű, újhullámáról? Az „ultralaza” fiskális és monetáris politikák veszélyei bizony már látszanak, például az inflációs környezetben.

##submission.downloads##

Megjelent

2023-05-05

Hogyan kell idézni

Antal István, M. (2023). A GDP-előrejelzés különös nehézségei a járványhelyzetben (2020–2021): Van-e keynesiánusi újhullám?. Pénzügyi Szemle, 67(1). https://doi.org/10.35551/PFQ_2022_1_4

Folyóirat szám

Évf. 67 szám 1 (2022)

Rovat

Disputa

License

Authors assign copyright to Pénzügyi Szemle / Public Finance Quarterly. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.