Az egyéni pénzügyi döntéseket determináló szocializáció a pénzügyi műveltség aspektusából
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2022_4_6Kulcsszavak:
pénzügyi műveltség, pénzügyi kultúra, pénzügyi szocializáció, szocializációs színterek, D14, G40, G53Absztrakt
A tudatos pénzügyi döntéshozatal és működés olyan tanult elemek összessége, amelyek átadása nem elsősorban az iskolai oktatás feladata. A pénzügyi viselkedésformák nagy része a szocializációs folyamat eredménye, amelynek elsődleges színtere a család és az egyén szűkebb környezete. A jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja a pénzügyi műveltség és a pénzügyi szocializáció egyes színtereit és ez utóbbiaknak a későbbi pénzügyi döntéshozatalra gyakorolt hatását egy kérdőíves kutatás eredményei alapján. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a pénzügyi szocializáció milyen bizalmi alapokat alakít ki az egyénekben, avagy kik azok az elsődleges szereplők, akiknek a tanácsára támaszkodnak és hagyatkoznak a egyének a saját pénzügyi döntéseik meghozatala során. A tanulmányban bemutatott, 2022-ben 3515 fő részvételével megvalósított kérdőíves kutatás részeredményeit kereszttábla-elemzéssel feldolgozva bizonyítást nyert, hogy a pénzügyi döntéshozatalban erőteljes a szülői segítségnyújtásra való hagyatkozás. Ez az eredmény ugyan generációnként – az élethelyzetbeli sajátosságok miatt – változik, de a fiatalabb válaszadók esetén egyértelmű a szülői háttér fontossága. Az is bizonyítást nyert, hogy a vállalati pénzügyi szocializáció – így a későbbi tanácsadás – fontosabb, mint az iskolai színtér, ami a pénzügyi oktatás iskolai erősítésére hívja fel a figyelmet. Arra is fény derült, hogy a kutatásban részt vevő válaszadók a tanácsadás szempontjából egyáltalán nem tekintik hiteles forrásnak az internetes forrásokat, ami a pénzügyi tudatosságukat erősíti.
Hivatkozások
Al Kholilah, N., Iramani, R. (2013). Studi Financial Management Behavior Pada Masyarakat Surabaya. Journal of Business and Banking, 3(1), pp. 69–80, https://dx.doi.org/10.14414/jbb.v3i1.255
Anderson, C. L., Nevitte, N. (2006). Teach your children well: Values of thrift and saving. Journal of Economic Psychology, 27(2), pp. 247–261, https://doi:10.1016/j.joep.2005.08.001
Atkinson, A., Messy, F. A. (2012). Measuring Financial Literacy. OECD Working Papers on Finance, Insurance and Private Pensions No. 15, http://www.oecd-ilibrary.org/docserver/download/5k9csfs90fr4-en.pdf?expires=1498684984&id=id&accname=guest&checksum=C5B34DF2381775999E9EFC9A4A5B956D, (letöltve: 2020. 06. 07.)
Bernheim, B. D., Garrett, D. M. (2003). The effects of financial education in the workplace: Evidence from a survey of households. Journal of Public Economics, 87(7–8), pp. 1487–1519, https://doi.org/10.1016/S0047-2727(01)00184-0
Beutler, I. F., Dickson, L. (2008). Consumer economic socialization. In: Xiao, J. J. (Eds), Handbook of consumer finance research, New York: Springer, pp. 83–102
Bernheim, B. D., Garrett, D. M., Maki, D. M. (2001). Education and saving: The long-term effects of high school financial curriculum man-dates. Journal of Public Economics, 80(3), pp. 435–465, https://doi.org/10.1016/S0047-2727(00)00120-1
Béres, D., Huzdik, K. (2012). A pénzügyi kultúra megjelenése makrogazdasági szinten. Pénzügyi Szemle, 2012/2. szám, 322–336. oldal
Braunstein, S., Welch, C. (2002). Financial literacy: An overview of practice, research, and policy. Federal Reserve Bulletin, 2002./november, pp. 445–457, https://doi.org/10.1007/978-0-387-75734-6_6
Clancy, M., Grinstein-Weiss, M., Schreiner, M. (2001). Financial education and savings outcomes in individual development accounts. CSD working paper 1-2, St. Louis, Washington University, Center for Social Development, https://doi.org/10.7936/K7WM1CXJ
Clark, R. L., d’Ambrosio, M. B. (2003). Ignorance is not bliss: The importance of financial education. Research Dialogue, no. 78, http://www.tiaacref.org/institute/research/dialogue/rd_78.html (letöltve: 2021. 09. 13.)
Csiszárik-Kocsir, Á., Varga, J., Garai-Fodor, M. (2021). A múlt és a jelen pénzügyi válságainak ismerete a pénzügyi oktatás függvényében. Pénzügyi Szemle, 66(2), 215–234. oldal, https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_2_3
Danes, S. M., Yang, Y. (2014). Assessment of the Use of Theories within the Journal of Financial Counseling and Planning and the Contribution of the Family Financial Socialization Conceptual Model. Journal of Financial Counseling and Planning, 25(1), pp. 53–68
Duflo, E., Saez, E. (2003). The role of information and social interactions in retirement plan decisions: Evidence from a randomized experiment. The Quarterly Journal of Economics, 118(3), pp. 815–842, https://doi.org/10.1162/00335530360698432
Edmiston, K., Gillett-Fisher, M. C. (2006). Financial education at the workplace: Evidence from a survey of Federal Reserve Bank employees. Community Affairs Research Working Paper from Federal Reserve Bank of Kansas City
Garai-Fodor, M., Csiszárik-Kocsir, Á. (2018). Értékrendalapú fogyasztói magatartásmodellek érvényessége a Z- és Y-generáció pénzügyi tudatossága esetén. Pénzügyi Szemle, 63(4), 518–536. oldal
Garai-Fodor, M. (2020). Az önkéntességre motiváló tényezők és az értékrend összefüggése a hazai Z generáció körében. Polgári Szemle, 16(4-6), 298–305. oldal, https://doi.org/10.24307/psz.2020.1022
Grohmann, A., Menkhoff, L. (2015). School, parents, and financial literacy shape future financial behavior. DIW Economic Bulletin, 30-31, pp. 407–417
Hastings, J. S., Madrian, B. C., Skimmyhorn, W. L. (2013). Financial literacy, financial education, and economic outcomes. Annual Review of Economics, 5(1), pp. 347–373, https://doi.org/10.1146/annurev-economics-082312-125807
Henager, R., Cude, J. B. (2016). Financial Literacy and Long- and Short-Term Financial Behavior in Different Age Groups. Journal of Financial Counseling and Planning, 27(1), pp. 3–19, http://dx.doi.org/10.1891/1052-3073.27.1.3
Horváthné Kökény A., Széles, Zs. (2014). Mi befolyásolja a hazai lakosság megtakarítási döntéseit? Pénzügyi Szemle, 59(4), 457–475. oldal
Hung, A. A., Parker, A. M., Yoong, J. K. (2009). Defining and Measuring Financial Literacy. RAND Working Paper Series WR-708, http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.1498674
Huston, S. (2010). Measuring Financial Literacy. Journal of Consumer Affairs, 44, pp. 296–316, http://dx.doi.org/10.1111/j.1745-6606.2010.01170.x
Jacob, K., Hudson, S., Bush, M. (2000). Tools for survival: An analysis of financial literacy programs for lower-income families. Chicago: Woodstock Institute
Klapper, L., Lusardi, A., van Oudheusden, P. (2015). Financial Literacy Around the World: Insights from the Standard & Poor’s Ratings services Global financial Literacy survey, https://gflec.org/wp-content/uploads/2015/11/Finlit_paper_16_F2_singles.pdf (letöltve: 2021. 09. 13.)
Luksander, A., Béres, D., Huzdik, K., Németh, E. (2014). A felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúráját befolyásoló tényezők vizsgálata. Pénzügyi Szemle, 59(2), 237–258. oldal
Lusardi, A., Tufano, P. (2009). Debt literacy, financial experiences, and overindebtedness. NBER Working Paper Series, Working Paper 14808, http://www.nber.org/papers/w14808 (letöltve: 2020. 06. 21.)
Lusardi, A. (2013). Financial literacy and highcost borrowing in the United States. NBER Working Paper Series, Working Paper 18969, http://www.nber.org/papers/w18969 (letöltve: 2020. 06. 21.)
Lusardi, A., Mitchell, O. (2014). The economic importance of financial literacy: Theory and evidence. Journal of Economic Literature, 52(1), pp. 5-44, http://dx.doi.org/10.1257/jel.52.1.5
Marcolin, S., Abraham, A. (2006). Financial literacy research: Current literature and future opportunities. University of Wollongong, Faculty of commerce – Papers (archive), https://ro.uow.edu.au/cgi/viewcontent.cgi?article=1233&context=commpapers (letöltve: 2021. 04. 19.)
Mandell, L. (2006). Financial literacy: If it’s so important, why isn’t it improving? Networks Financial Institute, https://www.indstate.edu/business/sites/business.indstate.edu/files/Docs/2006-PB-08_Mandell.pdf (letöltve: 2020. 06. 21.)
Mandell, L. (2008). Financial literacy of high school students. In: Xiao, J. J. (Eds), Handbook of consumer finance research, New York: Springer, pp. 83–102, https://doi.org/10.1007/978-0-387-75734-6_10
Mandell, L., Klein, L. S. (2009). The impact of financial literacy education on subsequent financial behavior. Journal of Financial Counseling and Planning, 20(1), pp. 16–24
Moschis, G. P. (1987). Consumer socialization: A life cycle perspective. Lexington, Books
Németh, E. (2017). Pénzügyi kultúrát fejlesztő képzések: felmérés és diagnózis. Új Pedagógiai Szemle, 67(7-8), 46–69. oldal
Németh, E., Zsótér B. (2017). Personality, Attitude and Behavioural Components of Financial Literacy: A Comparative Analysis. Journal of Economics and Behavioral Studies, 9(2), pp. 46–57
Németh, E., Vargha, B., Domokos, K. (2020). Pénzügyi kultúra. Kik, kiket és mire képeznek? Ösz-szehasonlító elemzés 2016–2020, Pénzügyi Szemle, 65(4), 554–582. oldal, https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_4_7
Pritchard, M. E., Myers, B. K. (1992). Consumer education: A partnership between schools and families. Journal of Consumer Education, 10, pp. 38–43.
Remund, D. L. (2010). Financial Literacy Explicated: The Case for a Clearer Definition in an Increasingly Complex Economy. The Journal of Consumer Affairs, 44(2), pp. 276–295, https://doi.org/10.1111/j.1745-6606.2010.01169.x
Sági, J., Lentner, Cs. (2019). Post-crisis trends in household credit market behavior: evidence from Hungary (Literature review), Banks and Bank Systems, 14(3), pp. 162–174, https://doi.org/10.21511/bbs.14(3).2019.14
Sági, J., Vasa, L., Lentner, Cs. (2020). Innovative Solutions in the Development of Households’ Financial Awareness: A Hungarian Example, Economics and Sociology, 13(3), pp. 27–45, https://doi.org/10.14254/2071-789X.2020/13-3/2
Sherraden, M. (2013). Building blocks of financial capability. In: Birkenmaier, J., Sherraden, M., Curley, J. (Eds), Financial capability and asset development: Research, education, policy, and practice, New York, NY: Oxford University Press, pp. 3–43, https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199755950.003.0012
Shim, S., Barber, B. L., Card, N. A., Xiao, J. J., Serido, J. (2010). Financial socialization of firstyear college students: The roles of parents, work, and education. Journal of Youth and Adolescence, 39, pp. 1457–1470, https://doi.org/10.1007/s10964-009-9432-x
Süge, Cs. (2010). A pénzügyi kultúra mérhetősége. In: Tompáné Daubner, K., Miklós, Gy. (Eds), Tudományos Mozaik, 7(2), Kalocsa, Tomori Pál Főiskola, 1–11. oldal
Tennyson, S., Nguyen, C. (2001). State Curriculum Mandates and Student Knowledge of Personal Finance, Journal of Consumer Affairs, 35(2), pp. 241–262
Terry, H. P., Schwatrz, D., Sun, T. (2015). The Future of Finance – The Socialization of Finance. New York: Goldman Sachs, https://www.planetfintech.com/file/167061/ (letöltve: 2022. 04. 12.)
Varcoe, K. P., Peterson, S., Garrett, C., Martin A., Rene, P., Costello, C. (2001). What Teens Want To Know about Financial Management. Journal of Family and Consumer Sciences: From Research to Practice, 93(2), pp. 30–34
Xu, L., Zia, B. (2012). Financial Literacy around the World An Overview of the Evidence with Practical Suggestions for the Way Forward. Policy Research Working Paper 61071, https://doi.org/10.1596/1813-9450-6107
Zsótér, B. (2018). A fiatal felnőttek pénzügyi kultúrájának vizsgálata. Pénzügyi Szemle, 63(1), 39–54. oldal
Zsótér, B. (2015). Alma a fájától... A fiatalok pénzügyi szocializációját befolyásoló intergenerációs hatások a családban. Doktori disszertáció, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola, Budapest
OECD (2020). OECD/INFE 2020 International survey of Adult financial Literacy. OECD Publishing, https://www.oecd.org/financial/education/oecd-infe-2020-international-survey-of-adultfinancial-literacy.pdf (letöltve: 2022. 04. 12.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Authors assign copyright to Pénzügyi Szemle / Public Finance Quarterly. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.