Mit (nem) mutat a mérleg? Vagyonértékelés a hazai számviteli törvény tükrében
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2026_2_5Kulcsszavak:
értékhelyesbítés, tőkevédelmi szabályok, vállalati beszámolás, mérleg, számviteli értékelés, M41, M48, G32Absztrakt
A vállalati pénzügyi beszámolók értelmezése során a mérlegfőösszeget gyakran a vállalat vagyonának közvetlen mérőszámaként kezelik, noha a kontinentális számviteli rendszerek – köztük a magyar számviteli szabályozás – logikája elsősorban az eredményszemlélet, a realizáció és a tőkevédelmi elvek érvényesítésére épül. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a magyar vállalati szektorban az értékhelyesbítés alkalmazása milyen vállalati tényezőkkel függ össze. Az empirikus elemzés a CrefoPort adatbázis 2020–2024 közötti adataira épül, amely 164 712 vállalkozás 811 998 vállalat–év megfigyelését tartalmazza; az összefüggések vizsgálatához logisztikus regressziós modellt alkalmaztam. Az eredmények szerint az értékhelyesbítés alkalmazása elsősorban az eszközszerkezettel és a vállalat méretével függ össze, ugyanakkor szignifikáns kapcsolat figyelhető meg a vállalat tőkevédelmi helyzetével is. A vizsgálat nagymintás empirikus bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a magyar számviteli környezetben az értékhelyesbítés nem általános vagyonértékközelítő technika.
Hivatkozások
Anagnostopoulou, S. C., Tsekrekos, A. E., & Voulgaris, G. (2021). Accounting conservatism and corporate social responsibility. The British Accounting Re-view, 53(4), 100942. https://doi.org/10.1016/j.bar.2020.100942
Badia, M., Duro, M., Penalva, F., & Ryan, S. G. (2017). Conditionally conser-vative fair value measurements. Journal of Accounting and Economics, 63(1), 75–98. https://doi.org/10.1016/j.jacceco.2016.10.006
Ball, R., Kothari, S. P., & Robin, A. (2000). The effect of international insti-tutional factors on properties of accounting earnings. Journal of Accounting and Economics, 29(1), 1–51. https://doi.org/10.1016/S0165-4101(00)00012-4
Barker, R., & Schulte, S. (2017). Representing the market perspective: Fair value measurement for non-financial assets. Accounting, Organizations and Society, 56, 55–67. https://doi.org/10.1016/j.aos.2014.12.004
Barth, M. E. (2018). The future of financial reporting: Insights from resear-ch. Abacus, 54(1), 66–78. https://doi.org/10.1111/abac.12124
Beaver, W. H. (2002). Perspectives on recent capital market research. The Accounting Review, 77(2), 453–474. https://doi.org/10.2308/accr.2002.77.2.453
Bushman, R. M., & Smith, A. J. (2001). Financial accounting information and corporate governance. Journal of Accounting and Economics, 32(1–3), 237–333. https://doi.org/10.1016/S0165-4101(01)00027-1
Donaldson, T., & Preston, L. E. (1995). The Stakeholder Theory of the Corpo-ration: Concepts, Evidence, and Implications. Academy of Management Re-view, 20(1), 65–91. https://doi.org/10.5465/amr.1995.9503271992
Freeman, R. E. (1984). Strategic management: A stakeholder approach. Pitman.
Holthausen, R., & Watts, R. (2001). The relevance of the value-relevance li-terature for financial accounting standard setting. Journal of Accounting and Economics, 31(1–3), 3–75. https://doi.org/10.1016/S0165-4101(01)00029-5
Khalifa, M., Trabelsi, S., & Matoussi, H. (2022). Leverage, R&D expenditures, and accounting conservatism: Evidence from technology firms. The Quar-terly Review of Economics and Finance, 84, 285-304. https://doi.org/10.1016/j. qref.2022.02.002
Laux, C., & Leuz, C. (2009). The crisis of fair-value accounting: Making sense of the recent debate. Accounting, Organizations and Society, 34(6–7), 826–834. https://doi.org/10.1016/j.aos.2009.04.003
Magnan, M. (2009). Fair value accounting and the financial crisis: Messenger or contributor? Accounting Perspectives, 8(3), 189–213. https://doi.org/10.1506/ap.8.3.1
Maigoshi, Z. S., Latif, R. A., & Kamardin, H. (2018). Change in value-rele-vance of disclosed RPT across accounting regimes: Evidence from Malay-sia. Research in International Business and Finance, 44, 422-433. https://doi. org/10.1016/j.ribaf.2017.07.114
Mora, A., & Walker, M. (2015). The implications of research on accounting conservatism for accounting standard setting. Accounting and Business Re-search, 45(5), 620-650. https://doi.org/10.1080/00014788.2015.1044050
Penman, S. H. (2007). Financial reporting quality: Is fair value a plus or a minus? Accounting and Business Research, 37(S1), 33–44. https://doi.org/10.108 0/00014788.2007.9730083
Song, C. J., Thomas, W. B., & Yi, H. (2010). Value relevance of FAS No. 157 fair value hierarchy information and the impact of corporate governance me-chanisms. The Accounting Review, 85(4), 1375–1410. https://doi.org/10.2308/accr.2010.85.4.1375
Watts, R. L. (2003). Conservatism in accounting Part I: Explanations and implications. Accounting Horizons, 17(3), 207–221. https://doi.org/10.2308/acch.2003.17.3.207
Welc, J. (2022). Evaluating Corporate Financial Performance: A Step-by-Step Gui-de. Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-030-97582-1
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Pénzügyi Szemle
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Pénzügyi Szemle / Public Finance Quarterly. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
