Az Európai Unió nyugdíjrendszereinek klaszteranalízisre alapozott elemzése
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2025_2_4Kulcsszavak:
nyugdíjrendszer, nyugdíjreform, fenntarthatóság, gazdasági és demográfiai kihívások, J26, J14, H75, H55Absztrakt
Az Európai Unióban működő szuverén nyugdíjrendszerek sokfélék. A rendszerekre nehezedő hasonló kihívások, valamint a gazdasági integráció mélyülése közösségi célkitűzéseket és ajánlásokat tettek és tesznek szükségessé. Tanulmányomban az Unió tagállamainak nyugdíjrendszereit, azok parametrikus és paradigmatikus jellemzőit klaszteranalízis segítségével elemeztem. Arra kerestem a választ, hogy ha a gazdasági és demográfiai mutatóktól függetlenül vizsgáljuk a struktúrákat, akkor milyen klasztereket állíthatunk fel, és ebből milyen következtetések vonhatók le a magyar nyugdíjrendszer szükséges átalakítására vonatkozóan. Az adatredukciós eljárás eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a hatékony és korszerű nyugdíjrendszer több pilléres, egyéni számlás nyilvántartásra épül és hosszú távú fenntarthatóságát beépített automatizmusok segítik elő, növelve a nyugdíjrendszerek exogén folyamatokkal szembeni rugalmas ellenállóképességét és szükségtelenné téve a rövid távú és gyakori beavatkozásokat.
Hivatkozások
Augusztinovics, M. (2014). Egy értelmes nyugdíjrendszer (Koncepcióvázlat). Közgazdasági Szemle, LXI. évf. 2014. október (1219-1239. pp)
Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról. Online: https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:2004R0883:20100501:hu:PDF
Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtásáról, Online: https://jogkodex.hu/doc/9417644
Bajkó, A., Maknics, A., Tóth, K., Vékás, P. (2015). A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról. In: Közgazdasági Szemle, LXII. évf., 2015. december, (1229-1257. pp)
Barr, N.,Diamond, P. (2008). Reforming pensions. Principles and policy choices. Oxford University Press, Oxford. Online: https://doi.org/10.1017/s0144686x09990730.
Bíró-Nagy, A., Laki, G. (2020). Ajánlások és teljesülésük. A V4-ek országspecifikus ajánlásai európai kontextusban. Politikatudományi Szemle XXX/1. (7-34. pp)
Borlói, R. (2016). Gondolatok a magyar nyugdíjrendszerről. Gondolat Kiadó, Budapest.
Employment and social inclusion indicators. Online: https://ec.europa.eu/eurostat/web/employment-and-social-inclusion-indicators/social-protection-and-inclusion/pension
Európai Bizottság (2022). A Tanács ajánlása Magyarország 2022. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2022. évi konvergenciaprogramját. Online: https://www.adko.hu/01_files/adotanulmanyok/2022/2022-european-semester-csr-hungary_hu_0.pdf
European Commission (2021). The 2021 Ageing Report. Economic and budgetary projections for the EU Member States (2019-2070). European Commission, Institutional Paper 148. May 2021. Brussels. 398 pp
European Commission (2023). Country Report – Hungary. Online: https://economy-finance.ec.europa.eu/system/files/2023-05/HU_SWD_2023_617_en.pdf
European Parliament (2014). The Open Method of Coordination, Online: https://www.europarl.europa.eu/EPRS/EPRS-AaG-542142-Open-Method-of-Coordination-FINAL.pdf
Farkas, A. (2023). Nyugdíjreform Magyarországon: itt a svédcsavar! Online: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231014/nyugdijreform-magyarorszagon-itt-a-svedcsavar-643391
Gál, R. I., Radó, M. (2019). Felkészülés a társadalom idősödésére: Esettanulmány a demográfiai jövőképesség tárgykörében. Szociológiai Szemle, 29. évf. 2019/1. (58-84. pp)
Holtzer, P. (szerk.) (2010). Jelentés a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal tevékenységéről. Miniszterelnöki Hivatal, Budapest. Online: http://econ.core.hu/file/download/nyika/jelentes_hu.pdf
Kun, A. (2012). A puha jog (soft law) szerepe és hatékonysága a munkajogban − Az új Munka Törvénykönyve apropóján. Pázmány Law Working Papers 2012/41 (1-23. pp)
Major, K., Varga, G. (2013). Parametrikus nyugdíjreformok és életciklus-munkakínálat. Közgazdasági Szemle, LX. évf. 2013. november (1169–1207. pp)
Malustyik, B. (2021). Az öregségi nyugdíj és a rokkantsági ellátás megállapítása az Európai Unió koordinációs rendelete alapján – Az időszakok összeszámításának elve a szociális biztonsági rendszerek koordinációjában. Jog, állam, politika, XIII. évfolyam 1. szám (115-135. pp)
Obádovics, Cs. (2009). Klaszteranalízis. Eszterházy Károly Főiskola, Eger.
RRP (2022). Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve. Online: file:///C:/Users/Felhaszn%C3%A1l%C3%B3/Downloads/Magyarorsz%C3%A1g%20Helyre%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1si%20%C3%A9s%20Ellen%C3%A1ll%C3%B3k%C3%A9pess%C3%A9gi%20Terve.pdf
Simonovits, A. (2015). A nyugdíjrendszer logikája. In: Élet és Irodalom, LIX. évfolyam, 32. szám, 2015. augusztus 7.
Somai, J. (1974). A közgazdasági rendszerek viselkedése. Korunk 33. évf. 01. sz. (25-30. pp)
World Bank (2008). The World Bank Pension Conceptual Framework 2008. Online: https://documents1.worldbank.org/curated/en/389011468314712045/pdf/457280BRI0Box31Concept1Sept20081pdf.pdf
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Pénzügyi Szemle
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Pénzügyi Szemle / Public Finance Quarterly. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
