Az infláció helyzete Magyarországon
Válasz Botos Katalin „Infláció és pénzügyeink” és Ábel István – Bognár Gergely – Lóga Máté – Szabó István Attila „Változások az infláció magyarázatában” tanulmányára
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2024_3_5Kulcsszavak:
Infláció, monetáris politika, kamatpolitika, élelmiszerinfláció, E31, E52, E58Absztrakt
Tanulmányunkban a 2022–2023 évi inflációt alakító tényezőket vizsgáljuk. Arra keressük a választ, hogy a magyar gazdaságban miért nőtt erőteljesebben az infláció, mint a környező, hasonló szerkezetű országokban. Cikkünkben ezekre a hatásokra szeretnénk rávilágítani, és javaslatokkal szolgálni a gazdaságpolitikai döntéshozók számára egy ellenállóbb inflációs politika kialakításához. Tanulmányunkban először Botos Katalin inflációs nézeteire reagálunk, majd néhány inflációs globális trendet vizsgálunk. Kiemelt szerepet szánunk az agrárterület inflációjának elemzésére.
Eredményeink alapján a globális költségtolta inflációs nyomás trendek mellett több országspecifikus tényező emelte a hazai inflációs mutatót. Az energiaárak nagymértékben megemelkedtek, a keleti beszállítói láncok egy része megszakadt. A hazai kevésbé termelékeny, ugyanakkor energiaigényes élelmiszeriparra az energiaársokk a környező országokhoz képest magasabb árfolyam ingadozási tényezőkkel együtt rövid- és középtávon nagyon erős hatást gyakorol, és jelentős eltéréseket mutat a hosszú távú egyensúlytól. Véleményünk szerint az élelmiszer önellátás fokozása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági beszállítói lánc hazai fejlesztésére is.
Hivatkozások
AKI 2023: Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme, XXVII. évfolyam • 1. szám • 2024. szám https://www.aki.gov.hu/termek/az-elelmiszer-gazdasag-kulkereske delme-2023-ev/
Arndt, R. Benfica, N. Maximiano, A.M. Nucifora, J. Thurlow Higher fuel and food prices: impacts and responses for Mozambique Agric. Econ., 39 (2008), pp. 497- 511; https://doi.org/10.1111/j.1574-0862.2008.00355.x
Auer, R. A., Levchenko, A. A., & Sauré, P. (2019). International inflation spillovers through input linkages. Review of Economics and Statistics, 101(3), 507-521.; DOI 10.3386/w23246
Ábel I. – Bognár G. – Lóga M. – Szabó I. A. (2024) Változások az infláció magyarázatában. Pénzügyi Szemle 2024/1. szám; DOI: https://doi.org/10.35551/ PFQ_2024_1_6
Bareith T. – Fertő I. (2023). Stabilizálhatja-e a monetáris politika az élelmi szer-inflációt? Statisztikai Szemle 101, évfolyam 4. szám, pp. 354-380.; https:// doi.org/10.20311/stat2023.04.hu0354
Bareith, T. - Csonka, A. (2022) „Dynamics of Competition in the Hungarian Poult-ry Industry”, AGRIS on-line Papers in Economics and Informatics, Vol. 14, No. 2, pp. 15-29. ISSN 1804-1930. DOI 10.7160/aol.2022.140202.
Barrett, C. D., P.A. Dorosh Farmers’ welfare and changing food prices: nonpa rametric evidence from rice in Madagascar Am. J. Agric. Econ., 7 (3) (1996), pp. 656-669
Bareith, T. - Csonka, A. (2019) Profitperzisztencia vizsgálata a magyar ser-tésszek torban. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, 66 (7-8). pp.; http://dx.doi.org/10.18414/ KSZ.2019.7-8.847
Botos, K. (2023) Infláció és pénzügyeink. PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINAN CE QUARTERLY (1963-), 69 (4). pp. 84-94. ISSN 0031-496X; DOI: https://doi. org/10.35551/PFQ_2023_4_5
Goodhart, C. – Pradhan, M. (2017) Demographics will reverse three multide cade global trends. Letöltés dátuma: 2022.11.20. http://eprints.lse.ac.uk/84208/1/ Goodhart_Demographics%20will%20reverse_2017.pdf
Cravino, J., & Levchenko, A. A. (2017). Multinational firms and international busi ness cycle transmission. The Quarterly Journal of Economics, 132(2), 921-962.; DOI:10.1093/qje/qjw043
Fellner Á (2023): Megbukott az unortodox gazdaságpolitika. https://utodaink-jo voje.hu/ gazdasag/az_unorthodoxia_kudarca.pdf
Hajnal M. – Várhegyi J. (2016) Infláció. Letöltés dátuma: 2022.10.16. https://www. mnb.hu/letoltes/mnb-oktatasi-fuzetek-inflacio-2016majus.pdf
Karsai, G. (2023). GKI Gazdaságkutató Zrt.: Idén 0, 5 százalékos visszaesés és 19 százalékos infláció várható. KÜLGAZDASÁG, 67(3-4), 32-52.; https://doi. org/10.47630/KULG.2023.67.3-4.32
Kharroubi, E., & Smets, F. (2024). Monetary policy with profit-driven inflation (No. 1167). Bank for International Settlements.
KSH 2024a: Korfa; Letöltve 2024.04.21 https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/ orszag.html
KSH 2024b: A fogyasztóiár-index fogyasztási főcsoportok szerint és a nyugdíjas fogyasztóiár-index; Letöltve 2024.04.03. https://www.ksh.hu/stadat_files/ara/ hu/ara0002.html
KSH 2024c Infláció radar 2022. december Fogyasztóiár-indexek a kiadások cso portjai szerint Letöltve 2024.04.03. https://www.ksh.hu/interaktiv/fogyar_radar/ index.html
Molnár György 2014: Miért lehet magasabb az érzékelt infláció a valóságnál? https://www.mnb.hu/letoltes/molnar-gyorgy-miert-lehet-magasabb-az-erze kelt-inflacio-a-valosagnal.pdf)
MNB 2023 Inflációs jelentés 2023. december. https://www.mnb.hu/letoltes/ hun-ir-digitalis-24.pdf; 50. oldal
MNB 2024a: Euro árfolyam Letöltés dátuma: 2024.03.07. https://www.mnb. hu/arfolyam-tablazat?deviza=rbCurrencySelect&devizaSelected=EUR&date from=2018.+02.+07.&datetill=2024.+03.+07.&order=1
MNB 2024b: Gyorselemzés az infláció alakulásáról. 2024. Február Letöltés dátu ma: 2024.03.01.
MNB 2024c: Az élelmiszerek fogyasztási súlya az infláció mérésében MNB sze rinti bontás; https://statisztika.mnb.hu/idosor-3678; 0203_mnbcsoportok ; Letöltés dátuma: 2024.03.01.
Matolcsy Gy. – Nagy M. – Palotai D. – Virág B. (2020) Infláció a digitális korban – Az infláció mérése és torzításai a 21. században. HITELINTÉZETI SZEMLE / FINANCIAL AND ECONOMIC REVIEW, 19 (1). pp. 5-36. ISSN 1588-6883 http:// doi.org/10.25201/HSZ.19.1.536
Moses K. Tule, Afees A. Salisu, Charles C. Chiemeke, Can agricultural commo dity prices predict Nigeria’s inflation?, Journal of Commodity Markets, Volume 16, 2019, 100087,ISSN 2405-8513, https://doi.org/10.1016/j.jcomm.2019.02.002.
Moncarz, P; Barone, S.; Descalzi, R. Shocks to the international prices of agricultu-ral commodities and the effects on welfare and poverty: a simulation of the exante long run effects for Uruguay Int. Econ., 156 (2018), pp. 136-155 December 2018
Nagy É. – Tengely V. (2018) The external and domestic drivers of inflation: the case study of Hungary. BIS Paper, (100j).. doi: 10.31477/rjmf.201803.49 2
Sipiczki, Z. - Parádi-Dolgos, A. - Varga, J. (2023) Analysis of the inflationary re distribution of consumption and wealth, evidence from Hungary. ACTA OECO NOMICA, 73 (1). pp. 129-143. ISSN 0001-6373
Spéder B. – Vonnák B.: Inflációs sokkok és dezinfláció: stilizált tények az elmúlt 50 év alapján Hitelintézeti Szemle, 22. évf. 3. szám, 2023. szeptember, 26–47. o.; https://doi.org/10.25201/HSZ.22.3.26
Petschnig, M. Z. (2023). 2022: Határozott inflációerősödés, főként belső okokból. KÜLGAZDASÁG, 67(1-2), 130-135. https://real.mtak.hu/180842/1/K16_Pet schnig_d1ec8be9f1.pdf; https://doi.org/10.47630/KULG.2023.67.1-2.130
Várhegyi, É. (2023). Hiteltelen politika, beragadó infláció. KÜLGAZDASÁG: A KOPINT KONJUNKTÚRA KUTATÁSI ALAPÍTVÁNY FOLYÓIRATA, 67(1-2), 164-168. https://real.mtak.hu/180374/1/K20_Varhegyi_800268d371.pdf; https:// doi.org/10.47630/KULG.2023.67.1-2.164
/2022. (I. 14.) Korm. rendelet az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Pénzügyi Szemle
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors assign copyright to Pénzügyi Szemle / Public Finance Quarterly. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
