Behavioural Macroeconomics: Unveiling the Psychology of Inflation Expectations
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2024_2_4Keywords:
behavioural macroeconomics, the psychology of inflation, inflation expectations, macroeconomics, inflation, D80, D84, E31, E52Abstract
This article delves into the exploration of intersections between behavioural economics and macroeconomics, focusing on the psychology of inflation expectations. We present a critique of the Rational Expectations Hypothesis (REH) and propose perspectives from the standpoint of behavioural macroeconomics. In the empirical section, we examine the relationship between the evolution of inflation expectations and real inflation, revealing distinct patterns in the expected inflation distribution among the observed countries—the European Union and the United States. The article also addresses procedural rationality, emphasizing the role of recent observations in shaping inflation expectations. Additionally, it focuses on understanding the principles of behavioural macroeconomics in policy formulation, placing emphasis on adaptive rationality and intelligent decisionmaking. The integration of psychology into macroeconomics may offer a more realistic understanding of the development of inflation expectations, signifying a potential new era in economic modelling.
References
Altman, M. (2017). Bevezetés az intelligens döntéshozatalba. In Edward Elgar Publishing eBooks. https://doi.org/10.4337/9781782549598.00007.
Batchelor, R. (1986). Az infláció pszichofizikája. Journal of Economic Psychology, 7(3), 269-290. https://doi.org/10.1016/0167-4870(86)90021-8.
Benford, J., & Driver, R. (2008). Az inflációval és a kamatlábakkal kapcsolatos lakossági attitűdök. Bank of England Quarterly Bulletin, 48(2).
Benchimol, J., & Bounader, L. (2023). Optimális monetáris politika korlátozott racionalitás mellett. Journal of Financial Stability, 67, 101151. https://doi.org/10.1016/j.jfs.2023.101151. https://doi.org/10.1016/j.jfs.2023.101151
Bernanke, B. (2020). A monetáris politika új eszközei. The American EconomicReview, 110(4), 943-983. https://doi.org/10.1257/aer.110.4.943. https://doi.org/10.1257/aer.110.4.943
Bertašiūtė, A., Massaro, D., & Weber, M. (2020). A valutaunió viselkedési köz-gazdaságtana: Gazdasági integráció és monetáris politika. Journal of Economic Dynamics and Control, 112, 103850. https://doi.org/10.1016/j.jedc.2020.103850. https://doi.org/10.1016/j.jedc.2020.103850
Blanchard, O., & Summers, L. H. (szerk.). (2019). Evolúció vagy forradalom?: a mak-rogazdasági politika újragondolása a nagy recesszió után. Mit Press.
Branch, W. A. (2004). A racionálisan heterogén várakozások elmélete: Evidence from Survey Data on Inflation Expectations. The Economic Journal, 114(497), 592-621. https://doi.org/10.1111/j.1468-0297.2004.00233.x. https://doi.org/10.1111/j.1468-0297.2004.00233.x
Branch, W. A. (2007). Ragadós információ és modellbizonytalanság az inflációs várakozásokra vonatkozó felmérési adatokban. Journal of Economic Dynamics and Control, 31(1), 245-276. https://doi.org/10.1016/j.jedc.2005.11.002. https://doi.org/ 10.1016/j.jedc.2005.11.002
Brazier, A., Harrison, R. J., King, M., & Yates, A. (2006). A makrogazdasági stabili-tásra vonatkozó várakozások felfújásának veszélye: heurisztikus váltás egy átfedő generációkat tartalmazó monetáris modellben. RePEc: Research Papers in Economics. https://ideas.repec.org/p/boe/boeewp/303.html.
Camerer, C. F. (2000). Prospect Theory in the Wild: Evidence from the Field. In Cambridge University Press eBooks (pp. 288-300). https://doi.org/10.1017/cbo9780511803475.017. https://doi.org/10.1017/cbo9780511803475.017
Cavallo, A., Cruces, G., & Pérez-Truglia, R. (2017). Inflációs várakozások, tanulás és szupermarketárak: Evidence from Survey Experiments. American Economic Journal: Macroeconomics, 9(3), 1-35. https://doi.org/10.1257/mac.20150147.
Celiktas, M., & Yílmaz, N. (2020). Pénzillúzió, pénzügyi műveltség és az önképek következményei. Applied Economics Letters, 28(6), 447-450. https://doi.org/10.1080/13504851.2020.1761520. https://doi.org/10.1080/13504851.2020.1761520
Chatterjee, P. (2011). Az online promóciók keretezése: szállítási árinflá-ció és az üzlet értékének érzékelése. Journal of Product & Brand Manage-ment, 20(1), 65-74. https://doi.org/10.1108/10610421111108030. https://doi.org/10.1108/10610421111108030
Curtin, R. (2009). Fejezet: Curtin: Inflációs várakozások és empirikus tesztek: Theoretical Models and Empirical Tests. In Inflációs várakozások. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203863718
Darriet, E., Guille, M., Vergnaud, J., & Shimizu, M. (2020). Pénzillúzió, pénz-ügyi műveltség és számolási készség: Kísérleti bizonyítékok. Journal of Economic Psychology, 76, 102211. https://doi.org/10.1016/j.joep.2019.102211. https://doi.org/ 10.1016/j.joep.2019.102211
De Grauwe, P. (2010). Állati szellemek és monetáris politika. Economic Theory, 47(2-3), 423-457. https://doi.org/10.1007/s00199-010-0543-0. https://doi.org/ 10.1007/s00199-010-0543-0
Del Giovane, P., Fabiani, S., & Sabbatini, R. (2008). Mi áll az „inflációs percepciók” mögött? egy felmérésen alapuló elemzés az olasz fogyasztók körében. Social Science Research Network. https://doi.org/10.2139/ssrn.1105734
Dhyne, E., Álvarez, L. J., Bihan, H. L., Veronese, G., Dias, D. A., Hoffmann, J., Jonker, N., Lünnemann, P., Rumler, F., & Vilmunen, J. (2006). Árváltozások az euróövezetben és az Egyesült Államokban: Néhány tény az egyéni fogyasztói ára-datokból. Journal of Economic Perspectives, 20(2), 171-192. https://doi.org/10.1257/jep.20.2.171. https://doi.org/10.1257/jep.20.2.171
Dräger, L., Menz, J., & Fritsche, U. (2013). Az észlelt infláció veszteségkerülés mel-lett. Applied Economics, 46(3), 282-293. https://doi.org/10.1080/00036846.2013.844328. https://doi.org/10.1080/00036846.2013.844328
Edwards, F. R. (1999). A fedezeti alapok és a hosszú távú tőkemenedzsment ösz-szeomlása. Journal of Economic Perspectives, 13(2), 189-210. https://doi.org/ 10.1257/jep.13.2.189. https://doi.org/10.1257/jep.13.2.189
Fisher, I. (1928). A pénz illúziója. Martino Fine Books.23. Frydman, R., & Phelps, E. S. (2013). Az elvárások újragondolása: The Way Forward for Macroeconomics. Princeton University Press.
Gülşen, E., & Kara, H. (2021). A szakpolitikai teljesítmény és az inflációs várako-zások viselkedése. International Journal of Central Banking, 70. https://www.ijcb.org/journal/ijcb21q4a5.pdf.
Hardie, B. G. S., Johnson, E. J., & Fader, P. S. (1993). A veszteségtől való idegenkedés és a referenciafüggőség hatásainak modellezése a márkaválasztásra. Marketing Science, 12(4), 378-394. https://doi.org/10.1287/mksc.12.4.378. https://doi.org/10.1287/mksc.12.4.378
Hatcher M. & Minford P., (2016). Stabilizációs politika, racionális várakozások és az árszint- és inflációs célkövetés (Price-Level Versus Inflation Targeting): A Survey, Journal of Economic Surveys, Wiley Blackwell, vol. 30(2), pp 327-355.
Hoch, S., Dréze, X., & Purk, M. (1994). EDLP, Hi-Lo és Margin Arithmetic. Journal of Marketing, 58(4). https://doi.org/10.1177/00222429940580040.
Hoover, K. D., & Young, W. (2013). RACIONÁLIS ELVÁRÁSOK: RETROSPECT AND PROSPECT. Macroeconomic Dynamics, 17(5), 1169-1192. https://doi.org/ 10.1017/s1365100511000812. https://doi.org/10.1017/s1365100511000812
Jungermann, H., Brachinger, H. W., Belting, J., Grinberg, K., & Zacharias, E. (2007). Az euró átállás és az érzékelt inflációt befolyásoló tényezők. Journal of Consumer Policy, 30(4), 405-419. https://doi.org/10.1007/s10603-007-9051-4. https://doi.org/10.1007/s10603-007-9051-4
Kahneman, D., & Tversky, A. (1979). Prospect Theory: An Analysis of Decision under Risk. Econometrica, 47(2), 263. https://doi.org/10.2307/1914185. https://doi.org/10.2307/1914185.
Kahneman, D., & Tversky, A. (1982). A bizonytalanság változatai. Cognition, 11(2), 143-157. https://doi.org/10.1016/0010-0277(82)90023-3.
Karahan, C. C., & Özsöylev, H. N. (2023). Az infláció és a tőzsde: Pénzillúzió a Borsa Istanbulban. In Az infláció és az ellátási lánc zavarainak kezelése a globális gazdaságban (pp. 24-40). IGI Global.
Kurri, S. (2006). Miért tér el a fogyasztók által érzékelt infláció annyira a tény-leges inflációtól? Bank of Finland Bulletin. https://publications.bof.fi/bitstream/ handle/10024/49455/172223.pdf?sequence=1
Lucas, R. E. (1976). Közgazdaságtani politikaértékelés: A critique. Carnegie-Roches-ter Conference Series on Public Policy, 1, 19-46. https://doi.org/10.1016/s0167-2231(76)80003-6.
Maag, T. (2009). A valószínűségi módszer pontosságáról az inflációról alkotott meggyőződések számszerűsítésében. Social Science Research Network. https://doi.org/10.2139/ssrn.1434795
Modigliani, F., & Cohn, R. A. (1979). Infláció, racionális értékelés és a piac. Finan-cial Analysts Journal, 35(2), 24-44. https://doi.org/10.2469/faj.v35.n2.24. https://doi.org/10.2469/faj.v35.n2.24.
Muth, J. F. (1961). Racionális várakozások és az ármozgások elmélete. Econometrica, 29(3), 315. https://doi.org/10.2307/1909635. https://doi.org/10.2307/1909635
Pfajfar, D., & Santoro, E. (2008). Aszimmetriák az inflációs várakozások kialaku-lásában a demográfiai csoportok között. https://api.repository.cam.ac.uk/server/api/core/bitstreams/421c1815-ed98-4b4d-9649-86ba8b2ad572/content.
Pfajfar, D., & Zakelj, B. (2009). Experimental Evidence on Inflation ExpectationFormation (Kísérleti bizonyítékok az inflációs várakozások kialakulá-sáról) (Helyettesítve: CENTER DP 2011-091). CentER Discussion Paper. https://research.tilburguniversity.edu/en/publications/experimental-evi-dence-on-inflation-expectation-formation-replaced
Rudd, J. B., & Whelan, K. (2005). Az új-keynesiánus Phillips-görbe új tesztjei.Journal of Monetary Economics, 52(6), 1167-1181. https://doi.org/10.1016/ j.jmoneco.2005.08.006
Smith, V. L. (2003). Konstruktivista és ökológiai racionalitás a közgazdaság-tanban. The American Economic Review, 93(3), 465-508. https://doi.org/10.1257/000282803322156954
Svensson, L. E. O. (1999). Az inflációs célkövetés mint monetáris politikai szabály. Journal of Monetary Economics, 43(3), 607-654. https://doi.org/10.1016/s0304-3932(99)00007-0.
Svensson, L. E. O. (2003). Mi a baj a Taylor-szabályokkal? Az ítélőképesség hasz-nálata a monetáris politikában a célkövetési szabályokon keresztül. Journal of Economic Literature, 41(2), 426-477. https://doi.org/10.1257/002205103765762734. https://doi.org/10.1257/002205103765762734
Thaler, R. H. (1980). A fogyasztói választás pozitív elmélete felé. Journal of Economic Behavior and Organization, 1(1), 39-60. https://doi.org/10.1016/0167-2681(80)90051-7.
Thaler, R. H. (2016). Viselkedési közgazdaságtan: múlt, jelen és jövő. The Ame-rican Economic Review, 106(7), 1577-1600. https://doi.org/10.1257/aer.106.7.1577. https://doi.org/10.1257/aer.106.7.1577
Tsai, I. (2020). A pénzillúzió alternatív magyarázata: A váratlanul alacsony inflá-ció hatása. International Review of Economics & Finance, 69, 110-123. https://doi.org/10.1016/j.iref.2020.05.005. https://doi.org/10.1016/j.iref.2020.05.005
Tversky, A., & Kahneman, D. (1973). Elérhetőség: A heurisztika a gyakoriság és a valószínűség megítéléséhez. Cognitive Psychology, 5(2), 207-232. https://doi.org/10.1016/0010-0285(73)90033-9.
Tversky, A., & Kahneman, D. (1992). Előrelépések a kilátáselméletben: A bizony-talanság kumulatív reprezentációja. Journal of Risk and Uncertainty, 5(4), 297-323. https://doi.org/10.1007/bf00122574. https://doi.org/10.1007/bf00122574
Vogel, L., Menz, J., & Fritsche, U. (2009). Prospect Theory and Inflation Perceptions – An Empirical Assessment. Makroökonómia és pénzügyek sorozat A Hamburgi Egyetem Társadalomgazdasági Tanszékéről, 200903. https://www.boeckler.de/pdf/v_2009_10_30_vogel_et_al.pdf.
Woodford, M. (2010). Pénzügyi közvetítés és makrogazdasági elemzés. Journal of Economic Perspectives, 24(4), 21-44. https://doi.org/10.1257/jep.24.4.21. https://doi.org/10.1257/jep.24.4.21
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Authors assign copyright to Pénzügyi Szemle / Public Finance Quarterly. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
