Study on the Capital of Domestic Health Funds in an Environment of Interest Rates Close to Zero
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2019_4_2Keywords:
health insurance funds, investment policy, human capital, state bonds, monetary policy, G22, I11, I13Abstract
Along with demographic, social and technological changes, the burden on the public health care system will grow with the increase in public health expenditure from the central budget; meanwhile, private expenditures continue to snatch a larger piece. The system of health funds is of paramount importance for health care financing and long-term financial planning. However, in 2010, the reserves behind the membership and increasing contributions and thus the accumulated capital were exhausted. In our study, we will examine the factors influencing the capital reserves of health insurance funds with the help of a vector autoregression (VAR) model, focusing on three specifications: the internal processes, the capital market and the health care system. The sample covers the period between 1998 and 2018, with annual data related to all health funds. According to specific models, used memberships, bond markets’ yields, and life-span expectancy have a positive impact on the accumulation of funds by health insurance funds; nevertheless, the information available on the Internet may depreciate enthusiasm towards investment.
References
Ágoston k. Cs., kovács E. (2007). A magyar öngondoskodás sajátosságai. Közgazdasági Szemle, (54)6, 560–578. oldal
Asztalos P. (2017). A háztartások közvetlen hozzájárulása az egészségügyi kiadásokhoz Magyar-országon. Statisztikai Szemle, 95 (8–9), 874–900. oldal
Borda, M. (2008). The role of private health care financing in the central and eastern european countries. Ekonomika, 83, pp. 100–109
Botos k. (2015). Három tőke: melyik a szűkös elem? Tér – Gazdaság – Ember, 3(2), 9–23.
Busa k., Kóti T., Tatay T. (2009). Javaslat az önkéntes egészségpénztári rendszer fejlesztésére. Pénz-ügyi Szemle, (49)1, 172–183. oldal
Felcser D., Soós G. D., Váradi B. (2015). A kamatcsökkentési ciklus hatása a magyar makrogazdaságra és a pénzügyi piacokra. Hitelintézeti Szemle, 14(3). 39–59. oldal
Horváth D., Szini R. (2015). A kockázat-kerülési csapda – Az alacsony kockázatú eszközök szűkösségének pénzügyi piaci és makrogazdasági következményei. Hitelintézeti Szemle, 14(1), 111–138. oldal
Lukács M. (2011). Önkéntes Egészségpénztárak. Egészségügyi Gazdasági Szemle. 49(5), 3–8. oldal
Kiss G. D. (2017). Volatilitás, extrém elmozdulások és tőkepiaci fertőzések. JATEPress, szeged
kovács Á. (2018). Gondolatok a magyar egészségügy rendszerváltozás utáni finanszírozásáról. Inter diszciplináris Magyar Egészségügy, (17)1, 6–17. oldal
Lyszczarz, B. (2016). Public-private Mix and Performance of Health Care systems in CEE and CIs Countries. Oeconomicea Copernicana. 7(2) pp. 169–185, https://doi.org/10.12775/oec.2016.011
Matolcsy Gy., Palotai D. (2018). A magyar modell: A válságkezelés magyar receptje a mediterrán út tükrében. Hitelintézeti Szemle, 17(2), 5–42. oldal, https://doi.org/10.25201/hsz.17.2.542
Nemec, J., Canka, s. s., kostadinova, T., Maly, I., Darmopilova, z. (2013). Financing Healthcare: What Can we Learn from CEE Experiences? Administrative Culture, 14(2), pp. 212–237
Neményi J. (2009). A monetáris politika szerepe Magyarországon a pénzügyi válság kezelésében. Közgazdasági Szemle, 56(5), 393–421. oldal
Novák zs. (2014). Monetáris politika, infláció és gazdasági növekedés kelet- közép- és Délkelet-Európában. Közgazdasági Szemle, 61(7–8), 923–942. oldal
Péteri J. (2011). Gondolatok az önkéntes magán-egészségbiztosításról. Egészségügyi Gazdasági Szemle, (49)5, 9–19.
Sági J. Tatay T., Lentner Cs. (2017). A család- és otthonteremtési adókedvezmények, illetve támogatások egyes hatásai. Pénzügyi Szemle, 62(2), 173-189. oldal
Sági, J., Lentner, Cs. (2018). Certain Aspects of Family Policy Incentives for Childbearing – A Hungarian study with an International Outlook. Sustainability 18(11), 3976 https://doi.org/10.3390/su10113976
Vallyon A. (2011). A kiegészítő egészségbiztosítás helyzete az önkéntes egészségpénztárak szemszögéből. Pénzügyi Szemle, (51)2, 252–265. oldal
évi XCVI. törvény az Önkéntes kölcsönös Biztosító Pénztárakról
MkB (2018). MkB-Pannónia Egészség- és Ön-segélyező Pénztár befektetési politikája. Online: https://www.mkbep.hu/dl/media/penztar/mkbep_ befpol.pdf
MNB (2019). Jelentés 2013-–2019. Magyar Nemzeti Bank.
OTP (2018). Az OTP Egészségpénztár vagyonkezelője, az OTP Alapkezelő zrt. beszámolója a pénz-tár 2017. évi vagyonkezeléséről. Online: https://www.otpegeszsegpenztar.hu/static/otpegeszseg/sw/ file/ep_2017_evi_beszamolo_a_befektetesi_uzletme netrol.pdf
PRÉMIuM Egészségpénztár (2019). Befektetési politika a PRÉMIuM Önkéntes Egészség- és Önsegélyező Pénztár részére. Online: https://premiumegeszsegpenztar.hu/download-document/9208
