Comparative Analysis of Budgetary Indicators of European Municipal Subsystems in the Post-Crisis Term between 2009–2018
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_1_8Keywords:
financing local governments, budgetary indicators, economic crisis, crisis management, European local governments, Hungary, H71, H72, H73, H74Abstract
The aim of our research was to analyse trends in the fiscal indicators of municipalities in the countries of the European Union and the European Economic Area. To that end, we examined the municipal fiscal indicators between 2009 and 2018 across 31 European countries that report regularly to Eurostat. In our research, we sought answers to three main yet related research questions. Ad 1. How has the crisis affected the operation of European municipal systems? Ad 2. In which way has it influenced the different groups of countries defined in public law and European regional context? Ad 3. How did the characteristics of the local authorities governed by public law changed, that is, how did the classical system characteristics change evaluated by fiscal indicators in the light of the crisis and the crisis management measures made in response to it? We used methods of descriptive statistics, as well as cluster analysis and variance analysis to verify our hypotheses. In our study, we concluded that the crisis has made a significant impact on local government fiscal indicators, however, it had a different impact on the post-Soviet region, the Mediterranean region and the Scandinavian countries. The Rhine (public law) model has proved to be the most crisis-resistant. It has been proved that the specifics described by fiscal indicators do not fully correspond to the municipal system models under public law. At the end of our research, the characteristics of the Hungarian local governmental system following the municipal reform were presented.
References
Aggod-Fekó, a. (2007). Önkormányzatok direkt és indirekt állami támogatásának szabályozása az Eu-ban. Inventárium, nyíregyházi Főiskola, 76–84. oldal
Bethlendi a., Lentner Cs. (2018). Subnational Fiscal Consolidation: The Hungarian Path from Crisis to Fiscal Sustainability in light of Interna-tional Experiences. Sustainability, Vol. 10., no. 9, Paper 2978, pp. 1–16, https://doi.org/10.3390/su10092978
Bethlendi a., Lentner, Cs. (2019). a magyar önkormányzati eladósodás és válságkezelés nemzet közi összehasonlításban. Közgazdasági Szemle, 66. évf. október, 1013–1030. oldal, https://doi.org/10.18414/ksz.2019.10.1013
Boros a., Fogarassy Cs. (2019). Relationship between Corporate Sustainability and Compliance with State-owned Enterprises in Central-Europe: a Case Study from Hungary. Sustainability, 2019. 11. (20) 5653, https://doi.org/10.3390/su11205653
Csiszárik-Kocsir á. (2008). nem marad érintetlenül az önkormányzati szektor sem, avagy a subprime válság hatásai a helyhatóságoknál.
Comitatus Önkormányzati Szemle, 18. évf. 11–12. szám, 60–69. oldal
Denison, D. V., Guo, Z. (2015). local Government Debt management and Budget Stabilization. in yilin Hou ed.: local Government Budget Stabilization. Springer International Publishing, pp. 121, https://doi.org/10.1007/978-3-319-15186-1_7
Domokos l., Nyéki m., Jakovác k., Németh E., Hatvani Cs. (2015). kockázatelemzés és kockázatkezelés a közszférában és a közpénzügyi ellenőrzésben Pénzügyi Szemle, lX. évfolyam, 1. szám, 7–28 oldal
Domokos l., Várpalotai V., Jakovác k., Németh E., Makkai m., Horváth m. (2016). Szempontok az állammenedzsment megújításához. Pénz-ügyi Szemle, lXI. évfolyam, 2. szám, 185–205. oldal
Domokos l. (2016). az állami Számvevőszék jogosítványainak kiteljesedése az új közpénzügyi szabályozás keretében. Pénzügyi Szemle, lXI. évfolyam, 3. szám, 299–319. oldal
Fábián a. (2016). a helyi önkormányzat (nem jogi) fogalmáról. Új Magyar Közigazgatás, (4), 35– 40. oldal
Gál E. (2012). az önkormányzatok adós- és követelésminősítésének elméleti és gyakorlati problémái. PhD-értekezés, miskolc
Geissler R., Hammerschmid G., Raffler Ch. (2018). (eds). local Public Finance in Europe Country Reports. Bertelmann Stiftung
Hegedűs Sz., Lentner Cs., Molnár P. (2019). múlt és jövő: az önkormányzati (vagyon) gazdálkodás új útjai az adósságkonszolidációt követően. Fó-kuszban a megyei jogú városok. Pénzügyi Szemle, 64 évf. 1. szám, 49–69. oldal
Kotia a., Duarte V. (2016). Do Subnational Fiscal Rules Foster Fiscal Discipline? new Empirical Evidence from Europe. IMF Working Paper WP/16/84, https://doi.org/10.5089/9781484322031.001
Kovács l., Csillik P. (2012). adatok és tendenciák az önkormányzati hitelezés területén. Jegyző és Közigazgatás, XIV:(3), 21–23. oldal
Kovács á. (2016). Szabályalapú költségvetés: út a költségvetési stabilitáshoz. a magyar megoldás. Polgári Szemle, 12 évf., https://doi.org/10.24307/psz.2017.0304
Klun m., Štambuk a. (2015). tax experts’ opinion on the tax system in Slovenia. eJournal of Tax Research, vol 13, no. 3, pp. 784–798
Lentner Cs. (2014). a magyar önkormányzatok adósságkonszolidációja. Pénzügyi Szemle, 59. évfolyam, 3. szám. 330–344. oldal
Lórant Z. (2009). az államháztartás helyi szintjéről számvevő közgazdaként. In: 47. Közgazdász Vándorgyűlés kiadványkötete
Loughlin, J., Seiler, l.(2001). Between Centralization and Fragmentation. In: loughlin, John (szerk.). Subnational Democracy in the European union, Oxford University Press, oxford, pp. 187–210
De Melo l. (2000). Fiscal Decentralization and Intergovernmental Fiscal Relations: a Cross-Country analysis. World Development, Vol. 28, no. 2, pp. 365–380, https://doi.org/10.1016/s0305-750x(99)00123-0
Móczár J. (2017a). Ergodikus versus bizonytalan pénzügyi folyamatok – I. rész: Ergodikus hipotézis és bizonytalanság a pénzügyelméletben. Pénzügyi Szemle/Public Finance Quarterly, 62. évf. 3. szám 275–293. és 19. oldal
