Pension System in the Changing Society
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_1_1Keywords:
pension reform, costs of having children, children-based pension, voluntary pension fund savings, D64, H55Abstract
In the past three decades, several attempts in various directions have been initiated for reforming the pension system. The reforms are needed to ensure financial viability on the one hand, and to achieve greater justice, on the other hand. Parametric reforms are not enough. A paradigm shift is needed in the pension system! To that end, the insurance paradigm in the state pension system must be replaced with an investment paradigm, and, to be more specific, to the paradigm of investing into human capital. We don’t save for our older selves, we repay our predecessors what they invested in us. Our work pensions would be complemented by the second channel payable based on children or based on the voluntary pension fund. The latter should be chosen by those who do not or could not have children. If they do, eventually, have children, they can change to the children-based pension channel. The proposed reform would result in greater justice at all events. It would, however, be a viable step. It could have a significant role in strengthening family solidarity, encouraging having children and the mitigation of demographic problems.
References
Banyár J., Mészáros J. (2003). Egy lehetséges és kívánatos nyugdíjrendszer. Gondolat kiadó, Buda-pest
Banyár J. (2014). A modern nyugdíjrendszer ki-alakulásának két története. Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 4. sz. 154–179. oldal
Banyár J., Gál R. I., Mészáros J. (2016). Egy gyermeknevelés-függő nyugdíjrendszer körvonalai. In: Simonovits 70, a közgazdaságtudományi Intézet kiadványa
Banyár J. (2019). Itt az új nyugdíjjavaslat: mentsük meg a rendszert gyerekekkel! Portfólió, 2019. március 1
Bálint M., köllő J. (2007). Gyermeknevelési támogatások. In: Közelkép –Jóléti ellátások és munka-kínálat, MTA-kTI, Budapest
Bartha A., Tóth A. (2013). A nyugdíjrendszerről és a jóléti államról folyó magyarországi viták. Politikatudományi Szemle, 2013/2
Blaskó zs., Cseres-Gergely zs., Reszkető P., Scharle Á., Váradi B. (2009). Az 1-3 éves gyermekek napközbeni ellátásának bővítése: költségvetési ráfordítás és várható társadalmi hatások. Budapest szakpolitikai Elemző Intézet, http://www.budapestinstitute.eu/ uploads/BI_MEH_bolcsode_091109_fINAL.pdf
Botos J. (1998). A magyar társadalombiztosítás kialakulása és fejlődése. Közgazdaságtan joghallgatók számára. Egyetemi jegyzet. PPkE JAk, Budapest
Botos J., Botos k. (2009). Az idősödés gazdasági hatásai – egy stratégiai jelentőségű kutatás vázlata. Magyar Tudomány, 170. évf. 3. sz.
Botos J., Botos k. (2010). A reform reformja. Polgári Szemle, 2010. október
Botos k. (2016). A család válságának okai köz-gazdász szemmel. Magyar Idők, 2016. 08. 08.
Botos J., Botos k. (2011a). A kötelező nyugdíjrendszer reformjának egy lehetséges megoldása: pontrendszer és demográfia. Pénzügyi Szemle, 56. évf. 2. szám, 157–166. oldal
Botos k. (2009). (szerk.) Idősödés és globalizáció. Tarsoly kiadó
Botos k. (2011b). Pénzügypolitika – Gazdaságpolitika. Tarsoly kiadó
Botos k. (2012). Matuzsálemek kora. kairosz
Cseh-szombathy L., Tóth P. P. (szerk.) (2001). Népesedés és népességpolitika. századvég kiadó, Budapest
Demény P. (2016). Népességpolitika a közjó szol-gálatában. ksH Népességtudományi kutatóintézet, Budapest
Earl, P. E. (2018). Thaler, R., H.: A Nobel Prize for Behavioural economics. Review of Political Economy, vol. 30, no. 2,
https://doi.org/10.1080/09538259.2018.1513236
Fagan, P. f., Churchill, A. (2012). The Effects of Divorce on Children. MARRI Research. Research synthesis, January
Farkas A. (2017). www.nyugdijguru.hu
Freudenberg, Ch., Berki T., Reiff Á. (2016). A Long-Term Evaluation of Recent Hungarian Pension Reforms (A magyar nyugdíjrendszer közel-múltbeli változásainak hosszú távú értékelése.) MNB Working Papers 2016/2
Gábos A. (2008). Családtámogatási rendszer és a családok helyzete. In: kolosi T., Tóth I. Gy. (szerk.), Társadalmi Riport. TÁRkI, Budapest
Gábos A., Gál R. I., keller T. (2007). A gyermeknevelés költsége és a társadalmi kompenzáció. kézirat, TÁRkI, http://www.tarki.hu/adatbankh/ kutjel/pdf/b003.pdf
Gábos A., Gál I. R., kézdi G. (2008). fertility effects of the pension system and other intergenerational transfers. In: Assessing intergenerational equity:an interdisciplinary study of aging and pension reform in Hungary. Akadémiai ki-adó, Budapest, 171–186. oldal
Gáspár k., kiss Á. (2009). A pénzbeli jóléti tá-mogatások célzottsága. Közpénzügyi Füzetek, 24. Budapest
Giday A., szegő sz. (2012). kétpólusú világban kétpólusú nyugdíjrendszert! In: kovács E. (szerk.): Nyugdíj és gyermekvállalás. Gondolat, Budapest
Holtzer P. (szerk. 2010). Jelentés a nyugdíj és időskor kerekasztal tevékenységéről. Miniszterelnöki Hivatal
Kapitány B. (2003). Módszertan és dokumentáció. Az adatfelvétel ismertetése. „Életünk forduló-pontjai” – Műhelytanulmányok, 2, ksH NkI, Budapest
Köllő J. (2008). A gyermeknevelési támogatások munkaerőpiaci hatásai. In: Nagy Gy. (szerk.): Jóléti ellátások, szakképzés és munkakínálat. kTI könyvek, 10.
Mihályi P. (2018). kiegészítő megjegyzések László Csaba: A magánnyugdíjpénztári rendszer „elszámolása” című tanulmányához. Közgazdasági Szemle, LXV. évf., 2018. november, 1187–1190. oldal, https://doi.org/10.18414/ksz.2018.11.1187
McDonald, P. (2006). An Assessment of Policies that support Having Children from the Perspectives of Equity, Efficiency and Efficacy, Vienna Yearbook of Population Research, pp. 213–234, https://doi.org/10.1553/populationyearbook2006s213
Rajan, R. (2019) The third Pillar. Pinguin Press, New York
Reizer B. (2011). A gyermekvállalás hatása a család jövedelmére Magyarországon. Demográfia, 54. évf., 2–3. szám
Rosenbaum, P. R., Rubin, D. B. (1983). The central role of the propensitys core in observational studies for causal effects. Biometrika 70, pp. 41–55 https://doi.org/10.1093/biomet/70.1.41
Schlett, A (2011). Ageing and the Tragedy of the Pension Commons. Ekonomika, 90, no. 3, p. 15, pp. 58–72, http://www.journals.vu.lt/ekonomika/ article/view/935/456 https://doi.org/10.15388/ekon.2011.0.935
Schlett, A. (2008). Mítosz és valóság: A magyar nyugdíjreform tíz éve. In: Pulay Gy. (szerk.): Gördülő lendkerekek. Gazdasági-pénzügyi tanulmányok Báger Gusztáv 70. születésnapjára. Tiszatáj Alapítvány, pp. 245–257
Sinn, H.-W. (2001). The Value of Children and Immigrants in a Pay-as-you-go Pension system: A Proposal for Partial a Transition to a funded system. Working Papers, 6229, No. 1, pp. 77–94, https://doi.org/10.3386/w6229
Sinn, H.-W. (2004). The pay-as-you-go pension system as fertility insurance and an enforcement device. Journal of Public Economics 88, pp. 1335–1357, https://doi.org/10.1016/s0047-2727(03)00015-x
Spéder zs., kapitány B. (2007). Gyermekek: Vágyak és tények. Dinamikus termékenységi elemzések. „Életünk fordulópontjai” – Műhelytanulmá-nyok 6. ksH NkI, Budapest
Spéder zs. (2001). Mikor már köztünk vannak: A gyermekvállalás anyagi-jóléti következményei. In: Spéder zs., Monostori J. (szerk.): Mozaikok a gyermekszegénységről, ksH NkI, Budapest 57–70. oldal
Spéder zs. (2017). Nemzetközi Családügyi konferencia előadás https://www.nyugdijguru.hu/nyugdij/oregsegi-nyugdij/korbetoltott-oregsegi-nyugdij/szolgalati-ido/katas-vallalkozok-nyugdijjogosultsaga-2018-ban
OECD (2007). Public spending on family benefits in cash, services and tax measures, inp er cent of GDP, 2007, http://www.oecd.org/dataoecd/55/58/38968865. xls, letöltés ideje: 2011. július 22
