Asymmetry in the Reaction Function of Monetary Policy in Emerging Economies

Authors

  • Trung Thanh Bui University of Szeged
  • Gábor Dávid Kiss University of Szeged

DOI:

https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_2_4

Keywords:

Taylor rule, monetary policy, asymmetric monetary policy rule, nonlinear Phillips curve, asymmetric preference, E43, E52, E58, E61, E65

Abstract

The Taylor rule is an important device to study the behavior of the central bank. Conventionally, the Taylor rule is constructed by optimizing a quadratic loss function with the constraint of a linear economic system. Accordingly, the response of interest rate is linear with respect to the sign of inflation gap and output gap. In practice, however, monetary authorities in emerging economies can depart from the linear-quadratic framework. The objective of this paper is to investigate the nonlinearity of the Taylor rule driven by either a nonlinear Phillips curve or an asymmetric preference. We use the generalized method of moments (GMM) method to investigate these asymmetries in twelve emerging economies targeting inflation. The empirical results show that deflation pressure caused by economic recessions has a stronger effect on the interest rate. Moreover, the recession avoidance preference is strong in emerging economies whereas the inflation avoidance preference only emerges in a few emerging economies such as Brazil, Colombia, Hungary, Philippines, and South Africa.

References

Aguiar, A., Martins, M. M. (2008). Testing for Asymmetries in the Preferences of the Euro-area Monetary Policymaker. [Aszimmetriák vizsgálata az euróövezet monetáris politikai döntéshozóinak preferenciáiban.] Applied Economics, 40(13), pp. 1651–1667, https://doi.org/10.1080/00036840600870999

Akerlof, G. A., Dickens, W. R., Perry, G. L. (1996). The Macroeconomics of Low Inflation. [Az alacsony infláció makroökonómiája.] Brookings Papers on Economic Activity, 27(1), pp. 1–76, https://doi.org/10.2307/2534646

Aragón, E. K. d. S. B., deMedeiros, G. B. (2013). Testing asymmetries in Central Bank preferences in a small open economy: A study for Brazil. [Aszimmetriák vizsgálata az központi bank preferenciáiban egy kicsi, nyitott gazdaságban. Egy Brazíliára vonatkozó tanulmány.] EconomiA, 14(2), pp. 61–76, https://doi.org/10.1016/j.econ.2013.08.004

Aragón, E. K. da S. B., de Medeiros, G. B., Portugal, M. S. (2016). Robust monetary policy, structural breaks, and nonlinearities in the reaction function of the Central Bank of Brazil. [Erőteljes monetáris politika, strukturális törések és nemlinearitások a Brazil Központi Bank reakciófüggvényében.] EconomiA, 17(1), pp. 96–113, https://doi.org/10.1016/j.econ.2016.01.001

Baghli, M., Cahn, C., Fraisse, H. (2007). Is the inflation–output Nexus asymmetric in the Euro area? Aszimmetrikus az infláció és a kibocsátás viszonya az eurózónában?] Economics Letters, 94(1), pp. 1–6, https://doi.org/10.1016/j.econlet.2006.04.001

Ball, L., Mankiw, N. G. (1994). Asymmetric Price Adjustment and Economic Fluctuations. [Aszimmetrikus árkiigazítás és gazdasági ingadozások.] The Economic Journal, 104(423), pp. 247–261, https://doi.org/10.2307/2234746

Baum, C., Schaffer, M., Stillman, S. (2007). Enhanced routines for instrumental variables/ GMM estimation and testing. [Továbbfejlesztett eljárások instrumentális változókhoz/GMM-becslés és -próba.] Massachusetts: Boston College, https://doi.org/10.1177/1536867x0700700402

Bec, F., Salem, M. B., Collard, F. (2002). Asymmetries in monetary policy reaction function: evidence for US French and German central banks. [A monetáris politikai reakciófüggvényének aszimmetriái. Az amerikai, francia és német központi bankra vonatkozó bizonyítékok.] Studies in Nonlinear Dynamics & Econometrics, 6(2), pp. 1–22, https://doi.org/10.2202/1558-3708.1006

Blinder, A. S. (1998). Central banking in theory and practice. [A központi banki tevékenység elmélete és gyakorlata.] MIT Press

Caglayan, M., Jehan, Z., Mouratidis, K. (2016). Asymmetric Monetary Policy Rules for an Open Economy: Evidence from Canada and the UK. [Aszimmetrikus monetáris politikai szabályok egy nyitott gazdaság esetében. Kanadából és az Egyesült Királyságból származó bizonyítékok.] International Journal of Finance & Economics, 21(3), pp. 279–293, https://doi.org/10.1002/ijfe.1547

Clarida, R., Gali, J., Gertler, M. (1998). Monetary policy rules in practice: Some international evidence. [Monetáris politikai szabályok a gyakorlatban. Nemzetközi bizonyítékok.] European Economic Review, 42(6), pp. 1033–1067, https://doi.org/10.3386/w6254

Clarida, R., Gali, J., Gertler, M. (1999). The science of monetary policy: a new Keynesian perspective. [A monetáris politika tudománya. Egy új keynesiánus megközelítés.] Journal of Economic Literature, 37(4), pp. 1661–1707, https://doi.org/10.3386/w7147

Clarida, R., Gali, J., Gertler, M. (2000). Monetary policy rules and macroeconomic stability: evidence and some theory. [Monetáris politikai szabályok és makrogazdasági stabilitás. Bizonyítékok és néhány elmélet.] The Quarterly Journal of Economics, 115(1), pp. 147–180, https://doi.org/10.1162/003355300554692

Cukierman, A., Muscatelli, A. (2008). Nonlinear Taylor rules and asymmetric preferences in central banking: Evidence from the United Kingdom and the United States. [Nemlineáris Taylor-szabályok és aszimmetrikus preferenciák a központi banknál. Az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból származó bizonyítékok.] The BE Journal of Macroeconomics, 8(1), pp. 1–31, https://doi.org/10.2202/1935-1690.1488

Dolado, J., Marı́a-Dolores, R., Naveira, M. (2005). Are monetary-policy reaction functions asymmetric? The role of nonlinearity in the Phillips curve. [Aszimmetrikusak a monetáris politikai reakciófüggvényei? A nemlinearitás szerepe a Phillips-görbé-nél.] European Economic Review, 49(2), pp 485–503, https://doi.org/10.1016/s0014-2921(03)00032-1

Dolado, J., Pedrero, R. M.-D., Ruge-Murcia, F. J. (2004). Nonlinear monetary policy rules: some new evidence for the US. [Nemlineáris monetáris politikai szabályok. Az Egyesült Államokból származó néhány új bizonyíték.] Studies in Nonlinear Dynamics & Econometrics, 8(3), pp. 1–32, https://doi.org/10.2202/1558-3708.1155

Dotsey, M., King, R. G., Wolman, A. L. (1999). State-dependent pricing and the general equilibrium dynamics of money and output. [Az államtól függő árképzés, valamint a pénz és a kibocsátás általános egyensúlyi dinamikája.] The Quarterly Journal of Economics, 114(2), pp. 655–690, https://doi.org/10.1162/003355399556106

Klose, J. (2019). Are Eastern European Taylor Reaction Functions Asymmetric in Inflation or Output? Empirical Evidence for Four Countries. [Kelet-Európában aszimmetrikusak a Taylor-féle reakciófüggvények az infláció vagy a kibocsátás esetében? Empirikus bizonyítékok négy országból.] Eastern European Economics, 57(1), pp. 31–49

Kobbi, I., Gabsi, F. B. (2019). Nonlinearities in Central Bank of Tunisia’s Reaction Function:. Pre- and Post Revolution Analysis. [Nemlinearitások a Tunéziai Központi Bank reakciófüggvényében. A forradalom előtti és utáni elemzés.] International Economic Journal, pp. 1–15, https://doi.org/10.1080/10168737.2019.1704821

Komlan, F. (2013). The asymmetric reaction of monetary policy to inflation and the output gap: evidence from Canada. [A monetáris politika aszim metrikus reakciója az inflációs és a kibocsátási résre. Kanadából származó bizonyítékok.] Economic Modelling, 30(1), pp. 911–923, https://doi.org/10.1016/j.econmod.2012.09.046

Lucas, R. E. (1973). Some international evidence on output-inflation tradeoffs. [A kibocsátás és az infláció közötti kompromisszumokra vonatkozó néhány nemzetközi bizonyíték.] The American Economic Review, 63(3), pp. 326-334

Minella, A., de Freitas, P. S., Goldfajn, I., Muinhos, M. K. (2003). Inflation targeting in Brazil: constructing credibility under exchange rate volatility. [Inflációs célkövetés Brazíliában: hogyan legyünk hitelesek árfolyamvolatilitás idején.] Journal of International Money and Finance, 22(7), pp. 1015–1040, https://doi.org/10.1016/j.jimonfin.2003.09.008

Minella, A., Souza-Sobrinho, N. F. (2013). Monetary policy channels in Brazil through the lens of a semi-structural model. [A brazil monetáris politikai csatornák vizsgálata egy félstrukturális modell szemüvegén keresztül.] Economic Modelling, 30, pp. 405–419, https://doi.org/10.1016/j.econmod.2012.04.027

Moura, M. L., de Carvalho, A. (2010). What can Taylor rules say about monetary policy in Latin America? [Mit árulnak el a Taylor-féle szabályok a monetáris politikáról Latin-Amerikában?] Journal of Macroeconomics, 32(1), pp. 392–404, https://doi.org/10.1016/j.jmacro.2009.03.002

Nobay, A., Peel, D. A. (2000). Optimal monetary policy with a nonlinear Phillips curve. [Optimális monetáris politika egy nemlineáris Phillips-görbével.] Economics Letters, 67(2), pp. 159–164, https://doi.org/10.1016/s0165-1765(99)00265-7

Nobay, A. R., Peel, D. A. (2003). Optimal discretionary monetary policy in a model of asymmetric central bank preferences. [Optimális diszkrecionális monetáris politika az aszimmetrikus központi banki preferenciák modelljében.] The Economic Journal, 113(489), pp. 657–665, https://doi.org/10.1111/1468-0297.t01-1-00149

Persson, T., Tabellini, G. (1999). Political economics and macroeconomic policy. [Politikai közgazdaságtan és makrogazdasági szakpolitika.] In: J. B. Taylor & M. Woodford (szerk.). Handbook of macroeconomics (1. kötet). North-Holland, Amszterdam, pp. 1397–1482 (Utánnyomás), https://doi.org/10.1016/s1574-0048(99)10035-1

Phillips, A. W. (1958). The Relation Between Unemployment and the Rate of Change of Money Wage Rates in the United Kingdom, [A mun- kanélküliség és a nominálbérek változásának kapcsolata az Egyesült Királyságban], 1861–1957 1. Economica, 25(100), pp. 283–299, https://doi.org/10.2307/2550759

Rudebusch, G. D. (2006). Monetary Policy Inertia: Fact or Fiction? [A monetáris politika tehetetlensége: tény vagy kitaláció?] International Journal of Central Banking, https://doi.org/10.24148/wp2005-19

Sack, B., Wieland, V. (2000). Interest-rate smoothing and optimal monetary policy: a review of recent empirical evidence. [A kamatlábak kisimítása és az optimális monetáris politika: a legfrissebb empirikus bizonyítékok áttekintése.] Journal of Economics and Business, 52(1-2), pp. 205–228, https://doi.org/10.1016/s0148-6195(99)00030-2

Schaling, E. (2004). The nonlinear Phillips curve and inflation forecast targeting: Symmetric versus asymmetric monetary policy rules. [A nemlineáris Phillips-görbe és az inflációs előrejelzések célkövetése. Szimmetrikus kontra aszimmetrikus monetáris politikai szabályok.] Journal of Money, Credit and Banking, pp. 361–386, https://doi.org/10.1353/mcb.2004.0060

Stiglitz, J. (1997). Reflections on the natural rate hypothesis. [A természetes rátára vonatkozó hipotézissel kapcsolatos észrevételek.] The Journal of Economic Perspectives, 11(1), pp. 3–10, https://doi.org/10.1257/jep.11.1.3

Surico, P. (2007). The Fed’s monetary policy rule and US inflation: The case of asymmetric preferences. [A Fed monetáris politikájának szabálya és infláció az USA-ban. Az aszimmetrikus preferenciák esete.] Journal of Economic Dynamics and Control, 31(1), pp. 305–324, https://doi.org/10.1016/j.jedc.2005.11.001

Svensson, L. E. (1997). Inflation forecast targeting: Implementing and monitoring inflation targets. [Az inflációs előrejelzés célkövetése. Inflációs célok megvalósítása és nyomon követése.] European Economic Review, 41(6), pp. 1111– 1146, https://doi.org/10.1016/s0014-2921(96)00055-4

Svensson, L. E. (1999). Inflation targeting as a monetary policy rule. [Inflációs célkövetés mint monetáris politikai szabály.] Journal of Monetary Economics, 43(3), pp. 607–654, https://doi.org/10.1016/s0304-3932(99)00007-0

Sznajderska, A. (2014). Asymmetric effects in the Polish monetary policy rule. [Aszimmetrikus hatások a lengyel monetáris politika szabályában.] Economic Modelling, 36(1), pp. 547–556, https://doi.org/10.1016/j.econmod.2013.09.045

Tawadros, G. B. (2016). Asymmetric monetary policy rules in Australia. [Aszimmetrikus monetáris politikai szabályok Ausztráliában.] Applied Economics, 48(49), pp. 4758–4772, https://doi.org/10.1080/00036846.2016.1164823

Tawadros, G. B. (2020). Does the Reserve Bank of Australia follow a forward-looking nonlinear monetary policy rule? [Előretekintő nemlineáris monetáris politikai szabályt követ az Ausztrál Központi Bank?] Applied Economics, 52(12), pp. 1395– 1408, https://doi.org/10.1080/00036846.2019.1673302

Taylor, J. B. (1993). Discretion versus policy rules in practice. [Diszkréció kontra szakpolitikai szabályok a gyakorlatban.] Carnegie–Rochester Conference Series on Public Policy, 39(12), pp. 195– 214, https://doi.org/10.1016/0167-2231(93)90009-l

Vašíček, B. (2012). Is monetary policy in the new EU member states asymmetric? [Aszimmetrikus az új EU-tagállamok monetáris politikája?] Economic Systems, 36(2), pp. 235–263, https://doi.org/10.1016/j.ecosys.2011.07.003

Published

2020-06-30

How to Cite

Bui, T. T., & Kiss, G. D. (2020). Asymmetry in the Reaction Function of Monetary Policy in Emerging Economies. Public Finance Quarterly, 65(2). https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_2_4

Issue

Section

Focus - Finances of emerging markets