Attitude of Hungarian Young Adults Towards Bank Loans: The Risk Mitigation Trap
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2022_1_2Keywords:
credit, loan, young adults, attitude, risk mitigation trap, D69, D81, E21, G40 , G53Abstract
The aim of this study is to examine the attitude of young adults (18–25 years) towards bank loans. For the analysis we used two primary data sources (financial literacy surveys were executed in 2013 and 2020). The samples are non-representatives, the number of involved survey participants exceeded 1,740 in both cases. The survey included 6 sections with open and closed questions, as well as likertscales. It was found that the attitude of young adults towards the loans is negative. Between the 2013 and 2020 surveys the economic cycle showed prosperity. As a result, the respondents devalued the importance of the loans in the economy. Besides, the extreme rejection of having a bank loan was also mitigated. As for the bank loan experiences of the respondents it was found that the purposes of the borrowed loans are along the good criteria of financial literacy – the spendings examined can be considered as an investment for the future. Regarding the satisfaction level of the respondents with the bank loans the most important satisfactory factor was the expectations for the future. The measures taken after 2008 financial crisis such as re-defining consumer friendly lending and executing population supporting policy involving credit institutions resulted a mild positive effect on the attitude of the young adults towards bank loans. Risk avoidance results a trap situation that is against financial inclusion and results disequilibrium in demand and supply of banking services. The effect of the so called ‘risk mitigation trap’ can be reduced by developing the financial literacy.
References
Baranyai Z., Csernák J., Huzdik K., Széles Z. (2019). Lakossági megtakarítások és befolyásoló tényezői – empirikus kutatás tapasztalatai. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet
Béres D., Huzdik K., Deák-Zsótér B., Németh E. (2021). Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról. Budapest: Állami Számvevőszék
Béres D., Huzdik K., Kovács P., Sápi Á., Németh E. (2013). Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról. Budapest: ÁSZ Tanulmány
Duhigg, C. (2012). A szokás hatalma – Miért tesszük azt, amit teszünk, és hogyan változtassunk rajta? Casparus Kiadó
Hámori B. (2003). Kísérletek és kilátások – Daniel Kahneman. Közgazdasági Szemle, 50, 779–799. oldal
Herrnstein, R. J. (1961). Relative and absolute strength of response as a function of frequency of reinforcement. Journal of the Experimental Analysis of Behavior, 4, pp. 267–272
James, W. (1892). Habit. In W. James, Psychology, pp. 134–150, Henry Holt and Company, https://doi.org/10.1037/11060-010
Joó I., Ormos M. (2011). Diszpozíciós hatás a magyar tőkepiacon. Közgazdasági Szemle, 58, 743– 758. oldal
Kádár K. D., Erdélyi A., Právitzné Pejkó N. (2020). Elemzés a lakosság pénzügyi sérülékenységéről. Budapest: Állami Számvevőszék, Forrás: https://www.asz.hu/storage/files/files/elemzesek/2020/lakossag_penzugyi_serulekenysegerol_20200520.pdf?ctid=1296
Kahneman, D., Tversky, A. (1979). Prospect Theory: An Analysis of Decision under Risk. Econometrica, 47(2), pp. 263–292, https://doi.org/10.2307/1914185
Kahneman, D., Tversky, A. (1984). Choices, Values, and Frames. American Psychologist, 39, pp. 341–350, https://doi.org/10.1037/0003-066X.39.4.341
Kovács Á. (2016). A pénzügyek és a közjó. I Lengyel I., Nagy B., Térségek versenyképessége, intelligens szakosodása és újraiparosítása. 13–32. oldal, Szeged, JATEPress
Kovács L. (2017). A pénzügyi kultúra fejlesztése, mint önérdek – A pénzügyi kultúra aktuális kérdései, különös tekintettel a banki szolgáltatásokra. Miskolc
Lemmerer, A., Menrad, K. (2017). Attitudes and Habit in Value Preception for Foods. Journal of Food Products Marketing, 23(1), pp. 99–121, https://doi.org/10.1080/10454446.2017.1244788
Lo, A. W. (2004). The Adaptive Markets Hypothesis. The Journal of Portfolio Management,
(5), pp. 15–29, https://doi.org/10.3905/jpm.2004.442611
Mérő K. (2003). A gazdasági növekedés és a pénzügyi közvetítés mélysége. Közgazdasági Szemle, 50.(július-augusztus), 590–607. oldal
Nagy T. (2021. november 11). A hitelezés alakulása és a hitelmoratórium hatása. Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Neal, D. T., Wood, W., Quinn, J. M. (2006). Habits – A Repeat Performance. Current Directions of Psychological Science, 15(4), pp. 198–202, https://doi.org/10.1111/j.1467-8721.2006.00435.x
Neal, D., Vujcic, J., Hernandez, O., Wood, W. (2015). The Sience of Habit: Creating Disruptive and Sticky Behavior Change in Handwashing Behavior. Washington: Catalyst Behavioral Sciences
Németh E., Zsótér B., Béres D. (2020). A pénzügyi sérülékenység jellemzői a magyar lakosság körében az OECD 2018-as adatainak tükrében. Pénzügyi Szemle, 66(2), 281–308. oldal, https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_2_8
Ouellette, J. A., Wood, W. (1998). Habit and Intention in Everyday Life: The Multiple Processes by Which Past Behavior Predicts Future Behavior. Psychological Bulletin, 124(1), pp. 54–74, https://doi.org/10.1037/0033-2909.124.1.54
Selten, R. (1994). New Challenges to the Rationality Assumption: Comment. Journal of Institutional and Theoretical Economics, 150(1), pp. 42–44
Simon, H. A. (1976). Administrative Behavior: A Study of Decision-Making Processes in Administrative Organization. New York: The Free Press
Thaler, R., Shefrin, H. (1981). An Economic Theory of Self-Control. Journal of Political Economy, Volume 89, Number 2, pp. 392–410
Tversky, A., Kahneman, D. (1974). Judgment under Uncertainty: Heuristics and Biases: Biases in judgments reveal some heuristics of thinking under uncertainty. Science, 185(4157), pp. 1124–1131, https://doi.org/10.1126/science.185.4157.1124
Tversky, A., Kahneman, D. (1983). Extensional vs. Intuitive Reasoning: The Conjunction Fallacy in Probability Judgment. Psychological Review, 90, pp. 293–315 http://dx.doi.org/10.1037/0033-295X.90.4.293
Varga J., Temuulen E., Bareith T. (2019). A gazdasági növekedés és a hitelezési volumen ös�- szefüggésének empirikus elemzése Magyarországon. Pénzügyi Szemle, 64(4), 483–498. oldal, https://doi.org/10.35551/PSZ_2019_4_1
Zsótér B., Németh E., Béres D. (2016). A pénzügyi kultúra személyiség-, attitűd- és viselkedésbeli komponensei (Összehasonlító elemzés). Kultúra és Közösség, IV. folyam VII. évfolyam, III. szám, 89–102. oldal
Magyar Nemzeti Bank (2021). Sajtóközlemény a hitelintézetek prudenciális adatairól, 2021. II. negyedév. Forrás: https://www.mnb.hu/letoltes/hitelintprudencialis-hu.pdf
