Financial literacy and its development prospects: insights from Hungarian and international literature

Authors

  • Péter Zentai
  • Judit Molnárné Kovács

DOI:

https://doi.org/10.35551/PFQ_2024_4_2

Keywords:

financial literacy, financial education, nudge, financial well-being, A13, D03, D91, G41, I22

Abstract

To attain financial well-being, enhancing financial literacy is crucial; however, the definition of financial literacy is inconsistent both in Hungarian and international literature. In Hungary, the distinction between individual and the societal levels is not clear either. Accordingly, we conducted a literature review, during which our method involved collecting meta-studies in English containing the term “financial literacy” and selectively reviewing the research presented in them based on relevance. In Hungarian, we examined which terms have become common equivalents for “financial literacy” and analysed the related literature along these lines. In the theoretical model created in our study, we conceptualize financial literacy in a new way, and to capture the individual level, we recommend the introduction of a new Hungarian term. With regards to Hungarian results, high knowledge is combined with low levels of financial behaviour, so we recommend that decision-makers use behavioural economic tools instead of traditional financial education, which have a more direct impact on people’s everyday financial behaviour and operate more widely in those layers of society where traditional financial education have proven to be ineffective.

References

Agnew, S., Harrison, N. (2015): Financial literacy and student attitudes to debt: a cross national study examining the influence of gender on personal finance concepts. Journal of Retail Consumer Service. (25) doi: 10.1016/j. jretconser.2015.04.006

Amagir, A., Groot, W., Maassenvandenbrink, H., Wilschut, A. (2017): A review of financial-literacy education programs for children and adolescents. Citizenship, Social and Economic education (17) https://doi.org/10.1177/2047173417719555

Anthes, W. (2004): Financial illiteracy in America: a perfect storm, a perfect opportunity. Journal of Financial Service Professionals, 58(6)

Béres, D., Huzdik, K. (2012): A pénzügyi kultúra megjelenése makrogazdasági szinten. Pénzügyi Szemle, 57(3), 322–336.

Botos, K., Botos, J., Béres, D., Csernák, J., Németh, E. (2012): Pénzügyi kultúra és kockázatvállalás a közép-alföldi háztartásokban. Pénzügyi Szemle, 57(3), 291–309.

Bucher-Koenen, T., Lusardi, A: (2011). Financial literacy and retirement planning in Germany. Journal of Pension Economics and Finance. doi:10.1017/S1474747215000311

Calvet, L.E., Campbell, J.Y., Sodini, P. (2007): Down or out: assessing the welfare costs of household investment mistakes. Journal of Political Economy, 115(5) https://doi.org/10.1086/524204

Christelis, D., Jappelli, T., Padula, M. (2010): Cognitive abilities and portfolio choice. European Economic Review. 54(1) doi: 10.1016/j.euroecorev.2009.04.001

Czeglédi, C., Marosné Kuna, Zs., Kollár, P., Miskolciné Mikáczó, A., Varga, E., Zéman, Z. (2016): A vállalkozói ismeretek oktatásának helyzete a magyar felsőoktatásban. Polgári Szemle, 12(1–3), 208–228.

Csorba, L. (2020): Pénzügyi kultúra és pénzügyi műveltség, a pénzügyi magatartás meghatározó tényezői. Pénzügyi Szemle. 65(1) https://doi.org/10.35551/psz_2020_1_6

Fernandes, D., Lynch, J., Netemeyer, R. (2014): Financial literacy, financial education, and downstream financial behaviors. Management Science. 10.1287/mnsc.2013.1849.

Finke, M. S., Howe, J. S., Huston, S. J. (2011): Old age and the decline in financial literacy Forthcoming in Management Science, http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.1948627

Fonseca, R., Mullen, K.J., Zamarro G., Zissimopoulos, J. (2012): What explains the gender gap in financial literacy? Journal of Consumer Affairs, 46(1) http://dx.doi. org/10.1111/j.1745-6606.2011.01221.x

Gathergood, J., Weber, J. (2017): Financial literacy, present bias and alternative mortgage products. Journal of Banking and Finance, 78, 58-83. https://doi. org/10.1016/j.jbankfin.2017.01.022

Goldstein, D. G., Johnson, E.J., Herrmann, A., Heitmann, M. (2008): Nudge your customers toward better choices. Harvard Business Review, 86(12)

Gollwitzer, P. M. (1993): Goal Achievement: The Role of Intentions. European Review of Social Psychology, 4(1), 141–185. https://doi.org/10.1080/14792779343000059

Grinblatt, M., Keloharju, M., Linnainmaa, J. (2011): IQ and Stock Market Participation. The Journal of Finance. 66. 2121 - 2164. 10.1111/j.1540-6261.2011.01701.x.

Grohmann, A., Kouwenberg, R., Menkhoff, L. (2015): Childhood roots of financial literacy. Journal of Economic Psychology. 51:114,133. doi: 10.1016/j.joep.2015.09.002

Győri, Á. (2018): Kis- és középvállalkozások pénzügyi sérülékenysége. Közgazdasági Szemle, 65(3), 240–258. https://doi.org/10.18414/KSZ.2018.3.240

Hadar, L., Sood, S., Fox, C.R. (2013): Subjective knowledge in consumer financial decisions. Journal of Marketing Research. 50(3) 303-316. https://doi.org/10.1509/jmr.10.0518

Hegedűs, Sz., Lentner, C. (2024): Examining financial literacy and the financial aspects of Hofstede’s four-factor culture model in Hungary. Revista Mexicana De Economía Y Finanzas Nueva Época, 19(1), 1–20, e963. https://doi.org/10.21919/remef.v19i1.963

Hergár, E., Kovács, L., Németh, E. (2024): A pénzügyi kultúra helyzete és fejlődése Magyarországon. Hitelintézeti Szemle, 23(1), 5–28.

Hung, A., Parker, A.M., Yoong, J. (2009): Defining and measuring financial literacy. RAND Corporation. Retrieved from http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.1498674

Huston, S. J. (2010): Measuring financial literacy. Journal of Consumer Affairs, 44(2), 296,316. doi:10.1111/j.1745-6606.2010.01170

Huzdik, K., Béres, D., Németh, E. (2014): Pénzügyi kultúra versus kockázatvállalás empirikus vizsgálata a felsőoktatásban tanulóknál. Pénzügyi Szemle, 59(4), 476–488.

Jakovác K., Németh E. (2017): A pénzügyi kultúra fejlesztésének nemzeti stratégiái: Tapasztalatok és tanulságok. Pro Publico Bono–Public Administration, 5(1), 196-211.

Jump$tart Coalition for Personal Financial Literacy. Online: https://www. jumpstart.org/who-we-are/about/history/

Kaiser, T., Menkhoff, L. (2017): Does financial education impact financial literacy and financial behavior, and if so, when? The World Bank Economic Review, 31(3) https://doi.org/10.1093/wber/lhx018

Kálmán, B., Bárczi, J., Zéman, Z. (2021): A Covid–19 első hullámának hatása a gazdasági felsőoktatásban tanuló hallgatók pénzügyi biztonságára. Pénzügyi Szemle, 66(3), 368–389. https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_3_3

Kovács, P., Kuruczleki, É., Rácz, T. A., Lipták, L. (2021): A magyar középiskolások pénzügyi kultúrájának vizsgálata az elmúlt 10 évben Econventio-teszt alapján. Pénzügyi Szemle, 66(2), 179–198. https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_2_1

Kovács, P., Révész, B., Ország, G. (2014): A pénzügyi kultúra és attitűd mérése. Marketing megújulás: Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája előadásai (pp. 439-447). http://acta.bibl.u-szeged.hu/57388/

Kuhnen, C. M., Miu, A. C. (2015): Socioeconomic status and learning from financial information (Working Paper No. 21214). National Bureau of Economic Research. https://doi.org/10.3386/w21214

Lown, J. (2011): Development and validation of a financial self-efficacy scale. Journal of Financial Counseling and Planning, 22. https://doi.org/10.1037/t69132-000

Lusardi, A., Mitchell, O. S. (2014): The economic importance of financial literacy: Theory and evidence. Journal of Economic Literature, 52(1), 5–44. https://doi. org/10.1257/jel.52.1.5

Lusardi A., Tufano P. (2015): Debt literacy, financial experiences, and overindebtedness. Journal of Pension Economics and Finance, 14(4) doi:10.1017/S1474747215000232

Lusardi, A., Mitchell, O., Curto V. (2010): Financial literacy among the young. Journal of Consumer Affairs, 44(2). doi:10.1111/j.1745-6606.2010.01173

Lynch, J.G., Wood, W. (2006): Special issue editor’s statement: Helping consumers help themselves. Journal of Public Policy and Marketing, 25 https://doi.org/10.1509/jppm.25.1.1

Moore, D. (2003): Survey of financial literacy in washington state: knowledge, behavior, attitudes, and experiences. Technical Report 03-39. http://www.dfi. wa.gov/news/finlitsurvey.pdf

Németh, E., Béres, D., Huzdik, K., Zsótér, B. (2016).:Pénzügyi személyiségtípusok Magyarországon – kutatási módszerek és primer eredmények. Hitelintézeti Szemle, 15(2), 153–172. https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/nemetherzsebet-beres-daniel-huzdik-katalin-zsoter-boglarka.pdf

Németh, E., Zsótér, B., Béres, D. (2020): A pénzügyi sérülékenység jellemzői a magyar lakosság körében az OECD 2018-as adatainak tükrében. Pénzügyi szemle https://doi.org/10.35551/psz_2020_2_8

Németh, E., Jakovác, K., Mészáros, A., Kollár, P., Várpalotai, V. (2016): Pénzügyi kultúra fejlesztési programok felmérése. Állami Számvevőszék. ISBN 978-615-5222-12-2.

Németh, E., Vargha, B., Beke, A., Tordai, H., Domokos, K. (2020): Pénzügyi Kultúra fejlesztési programok felmérése – összehasonlító elemzés 2016–2020. Állami Számvevőszék. EL-3032-001/2020.

OECD (2024): OECD International Network on Financial Education. Online: https://www.oecd.org/financial/education/oecd-international-network-on-financial-education.htm

OECD (2024). https://www.oecd.org/en/topics/financial-education.html

Parker, A.M., Yoong, J., Bruine de Bruin, W., Willis, R. (2008): (Over)confidence and economic behavior. Paper presented at the Conference on Understanding Economic Decision-Making. Jackson, WY.

Pénziránytű (2023): A magyarok pénzügyi tudása a nemzetközi élbolyban van, ám meg kell tanulnunk a gyakorlatban is alkalmazni az ismereteket. Sajtóközlemény. Online: https://penziranytu.hu/magyarok-penzugyi-tudasa-nemzetkozi-elbolyban-van-am-meg-kell-tanulnunk-gyakorlatban-alkalmazni-az

Pintér, É., Bagó, P., Berényi, L., Molnár, L., Deutsch, N., Pintér, T. (2021): How do digitalization and the Fintech phenomenon affect financial decision-making in the younger generation? Acta Polytechnica Hungarica, 18(11), 191–208. https://doi. org/10.12700/APH.18.11.2021.11.11

Sági, J., Vasa, L., Lentner, C. (2020). Innovative solutions in the development of households’ financial awareness: A Hungarian example. Economics Sociology, 13(3), 27–46. https://doi.org/10.14254/2071-789X.2020/13-3/2

Stolper, O.A., Walter, A. (2017): Financial literacy, financial advice, and financial behavior. Journal of Business Economics, 87(5), https://doi.org/10.1007/s11573-017-0853-9

Thaler, R. H., Sunstein, C. R. (2010): Nudge: Improving decisions about health, wealth, and happiness. Yale University Press.

Verplanken, B., Wood, W. (2006): Interventions to break and create consumer habits. Journal of Public Policy and Marketing, 25(Spring) https://doi.org/10.1509/jppm.25.1.90

Xiao, J. J., Chen, C., Sun, L. (2015): Age differences in consumer financial capability. International Journal of Consumer Studies, 39, https://doi.org/10.1111/ijcs.12205

Zentai, P., Kovács, J. (2024): A pénzügyi énhatékonyság szerepe a pénzügyi viselkedés alakításában. Elbírálás alatt, beküldve a Magyar Pszichológiai Szemlébe

Zsótér, B., Németh, E., Luksander, A. (2017): A társadalmi-gazdasági környezet változásának hatása a pénzügyi kultúrára. Pénzügyi Szemle, 62(2), 251–266.

Published

2024-12-19

How to Cite

Zentai, P., & Molnárné Kovács, J. (2024). Financial literacy and its development prospects: insights from Hungarian and international literature. Public Finance Quarterly, 70(4), 29–44. https://doi.org/10.35551/PFQ_2024_4_2

Issue

Section

Studies