Magatartási makroökonómia: Az inflációra vonatkozó várakozások pszichológiájának feltárása
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2024_2_4Kulcsszavak:
magatartási makroökonómia, az infláció pszichológiája, inflációra vonatkozó várakozások, makroökonómia, infláció, D80, D84, E31, E52Absztrakt
Ez a cikk a magatartási közgazdaságtan és a makroökonómia kölcsönhatásainak felfedezésébe merül el, a hangsúlyt az inflációra vonatkozó várakozások pszichológiájára fektetve. Kritikát fogalmazunk meg a Racionális Várakozások Hipotézisével (REH), és perspektívákat javaslunk a magatartási makroökonómia szempontjából. Az empirikus részben feltárjuk az inflációra vonatkozó várakozások és a valós infláció közötti kapcsolatot, különböző mintázatokat mutatva az elvárt infláció eloszlásában az észlelt országok – az Európai Unió és az Egyesült Államok – között. A cikk emellett foglalkozik az eljárási racionalitással, hangsúlyozva a friss megfigyelések szerepét az inflációra vonatkozó várakozások kialakításában. Emellett a magatartási makroökonómia elveinek megértésére összpontosít a politikaformálásban, kiemelve az adaptív racionalitást és az intelligens döntéshozatalt. A pszichológia integrálása a makroökonómiába realisztikusabb megértést kínálhat az inflációra vonatkozó várakozások kialakulásáról, jelezve egy esetleges új korszakot a gazdasági modellezés terén.
Hivatkozások
Altman, M. (2017). Bevezetés az intelligens döntéshozatalba. In Edward Elgar Publishing eBooks. https://doi.org/10.4337/9781782549598.00007.
Batchelor, R. (1986). Az infláció pszichofizikája. Journal of Economic Psychology, 7(3), 269-290. https://doi.org/10.1016/0167-4870(86)90021-8.
Benford, J., & Driver, R. (2008). Az inflációval és a kamatlábakkal kapcsolatos lakossági attitűdök. Bank of England Quarterly Bulletin, 48(2).
Benchimol, J., & Bounader, L. (2023). Optimális monetáris politika korlátozott racionalitás mellett. Journal of Financial Stability, 67, 101151. https://doi.org/10.1016/j.jfs.2023.101151. https://doi.org/10.1016/j.jfs.2023.101151
Bernanke, B. (2020). A monetáris politika új eszközei. The American EconomicReview, 110(4), 943-983. https://doi.org/10.1257/aer.110.4.943. https://doi.org/10.1257/aer.110.4.943
Bertašiūtė, A., Massaro, D., & Weber, M. (2020). A valutaunió viselkedési köz-gazdaságtana: Gazdasági integráció és monetáris politika. Journal of Economic Dynamics and Control, 112, 103850. https://doi.org/10.1016/j.jedc.2020.103850. https://doi.org/10.1016/j.jedc.2020.103850
Blanchard, O., & Summers, L. H. (szerk.). (2019). Evolúció vagy forradalom?: a mak-rogazdasági politika újragondolása a nagy recesszió után. Mit Press.
Branch, W. A. (2004). A racionálisan heterogén várakozások elmélete: Evidence from Survey Data on Inflation Expectations. The Economic Journal, 114(497), 592-621. https://doi.org/10.1111/j.1468-0297.2004.00233.x. https://doi.org/10.1111/j.1468-0297.2004.00233.x
Branch, W. A. (2007). Ragadós információ és modellbizonytalanság az inflációs várakozásokra vonatkozó felmérési adatokban. Journal of Economic Dynamics and Control, 31(1), 245-276. https://doi.org/10.1016/j.jedc.2005.11.002. https://doi.org/ 10.1016/j.jedc.2005.11.002
Brazier, A., Harrison, R. J., King, M., & Yates, A. (2006). A makrogazdasági stabili-tásra vonatkozó várakozások felfújásának veszélye: heurisztikus váltás egy átfedő generációkat tartalmazó monetáris modellben. RePEc: Research Papers in Economics. https://ideas.repec.org/p/boe/boeewp/303.html.
Camerer, C. F. (2000). Prospect Theory in the Wild: Evidence from the Field. In Cambridge University Press eBooks (pp. 288-300). https://doi.org/10.1017/cbo9780511803475.017. https://doi.org/10.1017/cbo9780511803475.017
Cavallo, A., Cruces, G., & Pérez-Truglia, R. (2017). Inflációs várakozások, tanulás és szupermarketárak: Evidence from Survey Experiments. American Economic Journal: Macroeconomics, 9(3), 1-35. https://doi.org/10.1257/mac.20150147.
Celiktas, M., & Yílmaz, N. (2020). Pénzillúzió, pénzügyi műveltség és az önképek következményei. Applied Economics Letters, 28(6), 447-450. https://doi.org/10.1080/13504851.2020.1761520. https://doi.org/10.1080/13504851.2020.1761520
Chatterjee, P. (2011). Az online promóciók keretezése: szállítási árinflá-ció és az üzlet értékének érzékelése. Journal of Product & Brand Manage-ment, 20(1), 65-74. https://doi.org/10.1108/10610421111108030. https://doi.org/10.1108/10610421111108030
Curtin, R. (2009). Fejezet: Curtin: Inflációs várakozások és empirikus tesztek: Theoretical Models and Empirical Tests. In Inflációs várakozások. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203863718
Darriet, E., Guille, M., Vergnaud, J., & Shimizu, M. (2020). Pénzillúzió, pénz-ügyi műveltség és számolási készség: Kísérleti bizonyítékok. Journal of Economic Psychology, 76, 102211. https://doi.org/10.1016/j.joep.2019.102211. https://doi.org/ 10.1016/j.joep.2019.102211
De Grauwe, P. (2010). Állati szellemek és monetáris politika. Economic Theory, 47(2-3), 423-457. https://doi.org/10.1007/s00199-010-0543-0. https://doi.org/ 10.1007/s00199-010-0543-0
Del Giovane, P., Fabiani, S., & Sabbatini, R. (2008). Mi áll az „inflációs percepciók” mögött? egy felmérésen alapuló elemzés az olasz fogyasztók körében. Social Science Research Network. https://doi.org/10.2139/ssrn.1105734
Dhyne, E., Álvarez, L. J., Bihan, H. L., Veronese, G., Dias, D. A., Hoffmann, J., Jonker, N., Lünnemann, P., Rumler, F., & Vilmunen, J. (2006). Árváltozások az euróövezetben és az Egyesült Államokban: Néhány tény az egyéni fogyasztói ára-datokból. Journal of Economic Perspectives, 20(2), 171-192. https://doi.org/10.1257/jep.20.2.171. https://doi.org/10.1257/jep.20.2.171
Dräger, L., Menz, J., & Fritsche, U. (2013). Az észlelt infláció veszteségkerülés mel-lett. Applied Economics, 46(3), 282-293. https://doi.org/10.1080/00036846.2013.844328. https://doi.org/10.1080/00036846.2013.844328
Edwards, F. R. (1999). A fedezeti alapok és a hosszú távú tőkemenedzsment ösz-szeomlása. Journal of Economic Perspectives, 13(2), 189-210. https://doi.org/ 10.1257/jep.13.2.189. https://doi.org/10.1257/jep.13.2.189
Fisher, I. (1928). A pénz illúziója. Martino Fine Books.23. Frydman, R., & Phelps, E. S. (2013). Az elvárások újragondolása: The Way Forward for Macroeconomics. Princeton University Press.
Gülşen, E., & Kara, H. (2021). A szakpolitikai teljesítmény és az inflációs várako-zások viselkedése. International Journal of Central Banking, 70. https://www.ijcb.org/journal/ijcb21q4a5.pdf.
Hardie, B. G. S., Johnson, E. J., & Fader, P. S. (1993). A veszteségtől való idegenkedés és a referenciafüggőség hatásainak modellezése a márkaválasztásra. Marketing Science, 12(4), 378-394. https://doi.org/10.1287/mksc.12.4.378. https://doi.org/10.1287/mksc.12.4.378
Hatcher M. & Minford P., (2016). Stabilizációs politika, racionális várakozások és az árszint- és inflációs célkövetés (Price-Level Versus Inflation Targeting): A Survey, Journal of Economic Surveys, Wiley Blackwell, vol. 30(2), pp 327-355.
Hoch, S., Dréze, X., & Purk, M. (1994). EDLP, Hi-Lo és Margin Arithmetic. Journal of Marketing, 58(4). https://doi.org/10.1177/00222429940580040.
Hoover, K. D., & Young, W. (2013). RACIONÁLIS ELVÁRÁSOK: RETROSPECT AND PROSPECT. Macroeconomic Dynamics, 17(5), 1169-1192. https://doi.org/ 10.1017/s1365100511000812. https://doi.org/10.1017/s1365100511000812
Jungermann, H., Brachinger, H. W., Belting, J., Grinberg, K., & Zacharias, E. (2007). Az euró átállás és az érzékelt inflációt befolyásoló tényezők. Journal of Consumer Policy, 30(4), 405-419. https://doi.org/10.1007/s10603-007-9051-4. https://doi.org/10.1007/s10603-007-9051-4
Kahneman, D., & Tversky, A. (1979). Prospect Theory: An Analysis of Decision under Risk. Econometrica, 47(2), 263. https://doi.org/10.2307/1914185. https://doi.org/10.2307/1914185.
Kahneman, D., & Tversky, A. (1982). A bizonytalanság változatai. Cognition, 11(2), 143-157. https://doi.org/10.1016/0010-0277(82)90023-3.
Karahan, C. C., & Özsöylev, H. N. (2023). Az infláció és a tőzsde: Pénzillúzió a Borsa Istanbulban. In Az infláció és az ellátási lánc zavarainak kezelése a globális gazdaságban (pp. 24-40). IGI Global.
Kurri, S. (2006). Miért tér el a fogyasztók által érzékelt infláció annyira a tény-leges inflációtól? Bank of Finland Bulletin. https://publications.bof.fi/bitstream/ handle/10024/49455/172223.pdf?sequence=1
Lucas, R. E. (1976). Közgazdaságtani politikaértékelés: A critique. Carnegie-Roches-ter Conference Series on Public Policy, 1, 19-46. https://doi.org/10.1016/s0167-2231(76)80003-6.
Maag, T. (2009). A valószínűségi módszer pontosságáról az inflációról alkotott meggyőződések számszerűsítésében. Social Science Research Network. https://doi.org/10.2139/ssrn.1434795
Modigliani, F., & Cohn, R. A. (1979). Infláció, racionális értékelés és a piac. Finan-cial Analysts Journal, 35(2), 24-44. https://doi.org/10.2469/faj.v35.n2.24. https://doi.org/10.2469/faj.v35.n2.24.
Muth, J. F. (1961). Racionális várakozások és az ármozgások elmélete. Econometrica, 29(3), 315. https://doi.org/10.2307/1909635. https://doi.org/10.2307/1909635
Pfajfar, D., & Santoro, E. (2008). Aszimmetriák az inflációs várakozások kialaku-lásában a demográfiai csoportok között. https://api.repository.cam.ac.uk/server/api/core/bitstreams/421c1815-ed98-4b4d-9649-86ba8b2ad572/content.
Pfajfar, D., & Zakelj, B. (2009). Experimental Evidence on Inflation ExpectationFormation (Kísérleti bizonyítékok az inflációs várakozások kialakulá-sáról) (Helyettesítve: CENTER DP 2011-091). CentER Discussion Paper. https://research.tilburguniversity.edu/en/publications/experimental-evi-dence-on-inflation-expectation-formation-replaced
Rudd, J. B., & Whelan, K. (2005). Az új-keynesiánus Phillips-görbe új tesztjei.Journal of Monetary Economics, 52(6), 1167-1181. https://doi.org/10.1016/ j.jmoneco.2005.08.006
Smith, V. L. (2003). Konstruktivista és ökológiai racionalitás a közgazdaság-tanban. The American Economic Review, 93(3), 465-508. https://doi.org/10.1257/000282803322156954
Svensson, L. E. O. (1999). Az inflációs célkövetés mint monetáris politikai szabály. Journal of Monetary Economics, 43(3), 607-654. https://doi.org/10.1016/s0304-3932(99)00007-0.
Svensson, L. E. O. (2003). Mi a baj a Taylor-szabályokkal? Az ítélőképesség hasz-nálata a monetáris politikában a célkövetési szabályokon keresztül. Journal of Economic Literature, 41(2), 426-477. https://doi.org/10.1257/002205103765762734. https://doi.org/10.1257/002205103765762734
Thaler, R. H. (1980). A fogyasztói választás pozitív elmélete felé. Journal of Economic Behavior and Organization, 1(1), 39-60. https://doi.org/10.1016/0167-2681(80)90051-7.
Thaler, R. H. (2016). Viselkedési közgazdaságtan: múlt, jelen és jövő. The Ame-rican Economic Review, 106(7), 1577-1600. https://doi.org/10.1257/aer.106.7.1577. https://doi.org/10.1257/aer.106.7.1577
Tsai, I. (2020). A pénzillúzió alternatív magyarázata: A váratlanul alacsony inflá-ció hatása. International Review of Economics & Finance, 69, 110-123. https://doi.org/10.1016/j.iref.2020.05.005. https://doi.org/10.1016/j.iref.2020.05.005
Tversky, A., & Kahneman, D. (1973). Elérhetőség: A heurisztika a gyakoriság és a valószínűség megítéléséhez. Cognitive Psychology, 5(2), 207-232. https://doi.org/10.1016/0010-0285(73)90033-9.
Tversky, A., & Kahneman, D. (1992). Előrelépések a kilátáselméletben: A bizony-talanság kumulatív reprezentációja. Journal of Risk and Uncertainty, 5(4), 297-323. https://doi.org/10.1007/bf00122574. https://doi.org/10.1007/bf00122574
Vogel, L., Menz, J., & Fritsche, U. (2009). Prospect Theory and Inflation Perceptions – An Empirical Assessment. Makroökonómia és pénzügyek sorozat A Hamburgi Egyetem Társadalomgazdasági Tanszékéről, 200903. https://www.boeckler.de/pdf/v_2009_10_30_vogel_et_al.pdf.
Woodford, M. (2010). Pénzügyi közvetítés és makrogazdasági elemzés. Journal of Economic Perspectives, 24(4), 21-44. https://doi.org/10.1257/jep.24.4.21. https://doi.org/10.1257/jep.24.4.21
