A nemzetközi hitelminősítők makrogazdasági kockázatelemzéseinek értékelése a megalapozottság és hitelesség elvek tükrében

Szerzők

  • József Simon Eötvös József Főiskola, Állami Számvevőszék
  • Henrietta Simon-András

DOI:

https://doi.org/10.35551/PFQ_2019_3_2

Kulcsszavak:

államadósság, nemzetközi hitelminősítő szervezetek, értékelési módszertan, objektivitás, hitelesség, G24, H30, H63, M19

Absztrakt

A nemzetközi hitelminősítő szervezetek rendszeresen, évente kétszer értékelik az állampapírok és ezáltal az adott ország kockázati szintjét. A kockázatok feltárása érdekében valamennyi hitelminősítő szervezet saját módszertant dolgozott ki, amelyekkel igyekeznek a gazdasági és államháztartási folyamatokat értékelni és a fellépő kockázatokat azonosítani. Az elvégzett értékelések nemzetközi szinten befolyásolják az adott ország finanszírozási lehetőségeit és ennek feltételeit. A nemzetközi hitelminősítő szervezetek által végzett értékelések javuló eredménye a gazdaságpolitika egyik sikerkövetelményévé vált. Ugyanakkor mindez csak abban az esetben lehet reális feltétel és a siker mércéje, ha az elvégzett értékelés módszertanilag megalapozott és ennek következetes végrehajtásával adódó értékelések tudományos szempontból is hitelesek. A cikk részletesen bemutatja a három fő nemzetközi hitelminősítő által alkalmazott értékelési módszertant az egyes országok, illetve állampapírok értékelésére vonatkozóan. A cikk az általános szempontok bemutatását követően felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzetközi hitelminősítő szervezetek értékelése során az objektivitás, a hitelesség és a módszertani meghatározottság elvei a gyakorlatban korlátozottan érvényesülnek.

Hivatkozások

Afonso, A., Gomes, P., Rother, P. (2011). short- and long-run determinants of sovereign debt credit ratings. International Journal of Finance and Economics, 16(1), pp. 1-15

Bánfi T., kürthy G., Bánfi A. (2011). szabá-lyozás a pénzügyi válság(ok) után (között): kényszer és lehetőség. Pénzügyi Szemle, 56. évfolyam 2. szám, 191-210. oldal

Botos k., Halmosi P. (2010). Jelzálogpiacok az Amerikai Egyesült Államokban és Európában. Pénzügyi Szemle, 55. évfolyam 4. szám, 781-790. oldal

Fennel, D., Medvedev, A. (2011). An economic analysis of credit rating agency business models and ratings accuracy. Financial Services Authority Occasional Paper Series, No. 41., November, pp. 1-38, http://www.fsa.gov.uk/pubs/occpapers/op41. pdf. (letöltve: 2019. július 1.)

Gaál f. (2014). A nem állami szereplők hatalma: a ratingügynökségek szerepe a nemzetközi politikában és gazdaságban. kki.hu/assets/upload/Gael.pdf (letölt-ve: 2019. július 7.)

Hajnal G., szűcs N. (2018). A hitelminősítések átláthatósága – Magyarország minősítésének re-konstruálása. Hitelintézeti Szemle, 17. évfolyam 3. szám, 29-56. oldal

Kiff, J., Nowak, s., schumacher, L. (2012). Are Rating Agencies Powerful? An Investigation into the Impact and Accuracy of sovereign Ratings. IMF Working Paper, No. 12/23, pp. 1-34, https://www.imf.org/external/pubs/ft/wp/2012/wp1223.pdf. (letöltve: 2019. július 7.) Authors: International Monetary fund, https://doi.org/10.5089/9781463931858.001

Langhor, M., Langhor, T. (2010). The rating agencies and their credit ratings. What They Are, How They Work, And Why They Are Relevant. Wiley. pp. 366-370

Ligeti I., Szőrfi zs. (2016). A szuverén hitelminősítés módszertani kérdései – Rekonstruálhatók-e a szuverén hitelminősítői lépések? Hitelintézeti Szemle, 15. évfolyam 1. szám, 7-32. oldal

Móczár J. (2010). A globális pénzügyi válság anatómiája és tanulságai. Pénzügyi Szemle, 55. évfolyam 4. szám, 727-749. oldal

Tőzsér T. J. (2015). A hitelminősítés fundamentumai – fogalom, eljárás és szerződés. Pázmány Law Working Papers, 6. évfolyam 9. szám, 1-17. oldal

Fitch Ratings (2018a). Country ceilings criteria. https://www.fitchratings.com/site/re/10037793 (le-töltve 2019. 04. 22.)

Fitch Ratings (2019a). Country ceilings criteria. https://www.fitchratings.com/site/re/10081234 (le-töltve 2019. 07. 15.)

Fitch Ratings (2018b). Sovereign rating criteria. https://www.fitchratings.com/site/re/10037181 (le-töltve 2019. 04. 22.)

Fitch Ratings (2019b). Sovereign rating criteria. https://www.fitchratings.com/site/re/10072225 (le-töltve 2019. 07. 15.)

Fitch Ratings (2019c). Fitch Upgrades Hunga-ry to ‚BBB’. https://www.fitchratings.com/site/pr/10063297 (letöltve 2019. 04. 22.)

Moody’s (2018). Sovereign bond ratings. https://www.moodys.com/researchdocumentcontentpage. aspx?docid=PBC_1151027 (letöltve 2019. 04. 22.)

Standard & Poor’s (2019). Hungary Ratings Rai-sed To ‚BBB/A-2’ On solid Growth And External Resilience. https://www.standardandpoors.com/en_us/web/guest/article/-/view/type/HTML/id/2168305 (letöltve 2019. 04. 22.)

Standard & Poor’s (2017). sovereign Rating Methodology, https://www.standardandpoors. com/en_us/web/guest/article/-/view/sourceId/ 10221157 (letöltve 2019. 04. 22.)

##submission.downloads##

Megjelent

2019-09-12

Hogyan kell idézni

Simon, J., & Simon-András, H. (2019). A nemzetközi hitelminősítők makrogazdasági kockázatelemzéseinek értékelése a megalapozottság és hitelesség elvek tükrében. Pénzügyi Szemle, 64(3). https://doi.org/10.35551/PFQ_2019_3_2

Folyóirat szám

Rovat

Fókusz - Minősítések minősége