Marginal Utilities and Marginal Costs of Having Children

Authors

  • Péter Mihályi Corvinus University of Budapest

DOI:

https://doi.org/10.35551/PFQ_2019_4_5

Keywords:

marginal utilities, marginal costs, contraception, fertility, human capital, J13, J22, J24

Abstract

When families make decisions about having a child ex ante, they calculate with steeply decreasing marginal utilities. In other words, the 1st baby brings a huge amount of pleasure (utility), while the 2nd and further babies bring less and less utilities. Historically, it hasn’t always been this way: in poor societies, the main motive for having children was that children were able to work from a young age. Therefore, marginal utility decreased only slightly, to the point around the average utility. The social utility of having children only has a slight influence on families; however, every new child’s social utility is almost the same. This explains politicians’ intentions to encourage families to have more children. The final conclusion is that within the factors taken into consideration in the study, there is no equilibrium, and the observable trends will not result in a social optimum. Decreasing population and the aging of the society cannot be eliminated or significantly alleviated on national level, no matter the amount of money the government is willing to spend to take over some of the costs parents bear to have children.

References

Becker, G. s. (1981). A Treatise on the Family. Cambridge, Ma, Harvard university press

Becker, G. s. (1992). „The Economic Way of Looking at Life”, előadás a Nobel-díj átvétele alkalmából, december 9. https://www.nobelprize.org/uploads/2018/06/becker-lecture.pdf

Berde É., Kovács E. (2016). a svéd és a magyar termékenységi arányszám összehasonlítása, Közgazdasági Szemle, 63. évf. december, 1348–1374. oldal https://doi.org/10.18414/ksz.2016.12.1348

Demeny, p. (1987). Re-Linking Fertility Behavior and Economic security in Old age: a pronatalist Reform. Population and Development Review, Vol. 13, No. 1. pp. 128–132, Magyarul: Demény pál (2016). Népességpolitika a közjó szol-gálatában, Bp. KsH Népességtudományi Kutató-intézet, 67–72. oldal, https://doi.org/10.2307/1972124

Gál R. i. (2014). Kísérlet a gyermeknevelés- függő nyugdíjszabályokról szóló vita befolyásolására”, http://www.nepesedesikerekasztal.hu/in-dex.php?option=com_content&view=article&id= 16&fb_comment_id=668262849894174_686336 111420181

Ghaznavi, C., és szerzőtársai (2019). trends in heterosexual inexperience among young adults in Japan: analysis of national surveys, 1987–2015 BMC Public Health 19. sz. https://doi.org/10.1186/s12889-019-6677-5

Goldin, C., King, F. L. (2002). The power of the pill: Oral Contraceptives and Women’s Career and Marriage Decisions. Journal of Political Economy, Vol. 110. No. 4., pp. 730–770, https://doi.org/10.1086/340778

Holtzer p. (2012). Mikor lesz itt gyerek és nyugdíj? Ld. Kovács (2012) 133–135. oldal

Husz i. (2011). alacsony végzettség – sok gyerek? a magas termékenység néhány területi és etnikai as-pektusáról. Demográfia, 54. évf. 1. szám, 5–22. oldal

Ignits Gy., Kapitány B. (2006). a családtámogatások alakulása: Célok és eszközök”, Demográfia, 49. évf. 4. szám, 383–401.oldal

Kapelner Zs. (2019). szabad-e gyereket vállalni a klímaváltozás korában? https://qubit. hu/2019/04/14/szabad-e-gyereket-vallalni-a-klima valtozas-koraban

Koncz K. (2019). a gyermekvállalás társadalmi, gazdasági háttere. Magyar Tudomány, 8. sz. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.8.11

Kornai J. (1971). Anti-equilibrium. A gazdasági rendszerek elméleteiről és a kutatás feladatairól. Buda-pest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó

Kovács E. (szerk.) (2012). Nyugdíj és gyermek-vállalás. tanulmánykötet, Budapest, Gondolat Kiadó

Mészáros J. (2012). Be(fel)vezető. Gyermekvállalás és nyugdíjrendszerek. ld. Kovács (2012) 7–14. oldal

Mihályi D. (2019). Mit tegyünk, ha gyereket vállalunk a klímaváltozás korában? www. qubit.hu, május 3. https://qubit.hu/2019/05/03/mit-tegyunk-ha-mar-gyereket-vallaltunk-a-klimavaltozas-koraban

Mihályi p. (2012). Húsz érv a nyugdíj és a gyermekszám összekapcsolása ellen. Lásd: Kovács (2012) 144–162. oldal

Mihályi p. (2013). Kornai János anti-equilibriuma mint az evolúciós közgazdaságtan szellemi előfutára. Közgazdasági Szemle, 60. évf., március, 282–289. oldal

Mihályi p., Szelényi i. (2016). az egyenlőtlenségek valódi természetéről. Mozgó Világ, 42. évf. 11. sz., 3–12. oldal

Mink a. (1991). Kis magyar abortusztörténet. Beszélő, 48. sz., nov. 30. http://beszelo.c3.hu/print/5869

Németh p. (2016). Gyermekvállalási döntések és termékenységi idősorok 1970-tól 2011-ig. phD-értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Általános és Kvantitatív Közgazdaságtan Doktori iskola, https://doi.org/10.14267/phd.2016041

Németh p. (2017). a gyermekvállalási döntés életciklusmodellje Magyarországon. Hitelintézeti Szemle, 16. évf. 4. sz., 5–35. oldal, https://doi.org/10.25201/hsz.16.4.535

spéder Zs., Kapitány B. (2007). Gyermekek: Vágyak és tények. Dinamikus termékenységi elemzések. KsH Népességtudományi Kutatóintézet, Műhelyta-nulmányok 6.

Wynes, s., Kimberly, a. N. (2017). The climate mitigation gap: education and government recommendations miss the most effective individual actions. Environmental Research Letters, július 12. https://doi.org/10.1088/1748-9326/aa7541

Állami számvevőszék (2019). A családtámogatások rendszere Magyarországon, Budapest, ÁsZ

KiNCs (2019). A tervezett gyermekek számának alakulása a 2010-es években, Budapest: Kopp Mária in-tézet a népesedésért és a családokért. https://www. koppmariaintezet.hu/docs/KiNCs%20tervezett%20 gyermekek%20sz%C3%a1m%C3%a1nak%20 alakul%C3% a1sa%2020190211_v2.pdf

KsH (2019). Magyarország 2018, Budapest

Hétfa Kutatóintézet (2019). Evaluation of family policy measures and their impact on fertility, az Európai Bizottság Budapesti Képviselete megrendelésére készült tanulmány, szerző: szabó-Morvai Á. és munkatársai, Budapest. Hétfa Kutatóintézet, https://ec.europa.eu/hungary/sites/hungary/files/docs/hetfa_fertilitymodels_20190701.pdf

Published

2019-12-18

How to Cite

Mihályi, P. (2019). Marginal Utilities and Marginal Costs of Having Children. Public Finance Quarterly, 64(4). https://doi.org/10.35551/PFQ_2019_4_5

Issue

Section

Dispute - Pension debates