A hazai egészségpénztárak tőkéjének vizsgálata - a nullaközeli kamatlábak világában

Szerzők

  • Balázs Tóth Szegedi Tudományegyetem
  • Máté Csiki Szegedi Tudományegyetem
  • Gábor Dávid Kiss Szegedi Tudományegyetem

DOI:

https://doi.org/10.35551/PFQ_2019_4_2

Kulcsszavak:

egészségpénztár, befektetési politika, humántőke, államkötvény, monetáris politika, G22, I11, I13

Absztrakt

A demográfiai, szociális és technológiai változásokkal párhuzamosan az állami egészségügyi rendszerre összpontosuló terhek növekedésével a központi költségvetés egészségügyi közkiadásainak növekedése mellett egyre nagyobb teret nyernek a magánkiadások. Az egészségpénztári rendszer az egészségügyi finanszírozás és a hosszú távú pénzügyi tervezés tekintetében kiemelt fontossággal bír. Azonban a 2010-es években kimerültek a taglétszám, a befizetések és így a felhalmozott tőke növekedése mögött álló tartalékok. Tanulmányunkban vektor autoregressziós modell segítségével, három specifikációval - belső-, tőkepiaci-, és egészségügyi folyamatok mentén - vizsgáltuk az egészségpénztárak tőkéjére ható tényezőket. A minta az 1998 és 2018 közötti időszakra terjed ki, az éves gyakoriságú adatok valamennyi egészségpénztárat magába foglalják. A specifikus modellek szerint a taglétszám, a kötvénypiaci hozamok és a várható élettartam pozitív hatást generál az egészségpénztárak tőkefelhalmozására, ellenben az elérhető információk akár csökkenthetik is a befektetési kedvet.

Hivatkozások

Ágoston k. Cs., kovács E. (2007). A magyar öngondoskodás sajátosságai. Közgazdasági Szemle, (54)6, 560–578. oldal

Asztalos P. (2017). A háztartások közvetlen hozzájárulása az egészségügyi kiadásokhoz Magyar-országon. Statisztikai Szemle, 95 (8–9), 874–900. oldal

Borda, M. (2008). The role of private health care financing in the central and eastern european countries. Ekonomika, 83, pp. 100–109

Botos k. (2015). Három tőke: melyik a szűkös elem? Tér – Gazdaság – Ember, 3(2), 9–23.

Busa k., Kóti T., Tatay T. (2009). Javaslat az önkéntes egészségpénztári rendszer fejlesztésére. Pénz-ügyi Szemle, (49)1, 172–183. oldal

Felcser D., Soós G. D., Váradi B. (2015). A kamatcsökkentési ciklus hatása a magyar makrogazdaságra és a pénzügyi piacokra. Hitelintézeti Szemle, 14(3). 39–59. oldal

Horváth D., Szini R. (2015). A kockázat-kerülési csapda – Az alacsony kockázatú eszközök szűkösségének pénzügyi piaci és makrogazdasági következményei. Hitelintézeti Szemle, 14(1), 111–138. oldal

Lukács M. (2011). Önkéntes Egészségpénztárak. Egészségügyi Gazdasági Szemle. 49(5), 3–8. oldal

Kiss G. D. (2017). Volatilitás, extrém elmozdulások és tőkepiaci fertőzések. JATEPress, szeged

kovács Á. (2018). Gondolatok a magyar egészségügy rendszerváltozás utáni finanszírozásáról. Inter diszciplináris Magyar Egészségügy, (17)1, 6–17. oldal

Lyszczarz, B. (2016). Public-private Mix and Performance of Health Care systems in CEE and CIs Countries. Oeconomicea Copernicana. 7(2) pp. 169–185, https://doi.org/10.12775/oec.2016.011

Matolcsy Gy., Palotai D. (2018). A magyar modell: A válságkezelés magyar receptje a mediterrán út tükrében. Hitelintézeti Szemle, 17(2), 5–42. oldal, https://doi.org/10.25201/hsz.17.2.542

Nemec, J., Canka, s. s., kostadinova, T., Maly, I., Darmopilova, z. (2013). Financing Healthcare: What Can we Learn from CEE Experiences? Administrative Culture, 14(2), pp. 212–237

Neményi J. (2009). A monetáris politika szerepe Magyarországon a pénzügyi válság kezelésében. Közgazdasági Szemle, 56(5), 393–421. oldal

Novák zs. (2014). Monetáris politika, infláció és gazdasági növekedés kelet- közép- és Délkelet-Európában. Közgazdasági Szemle, 61(7–8), 923–942. oldal

Péteri J. (2011). Gondolatok az önkéntes magán-egészségbiztosításról. Egészségügyi Gazdasági Szemle, (49)5, 9–19.

Sági J. Tatay T., Lentner Cs. (2017). A család- és otthonteremtési adókedvezmények, illetve támogatások egyes hatásai. Pénzügyi Szemle, 62(2), 173-189. oldal

Sági, J., Lentner, Cs. (2018). Certain Aspects of Family Policy Incentives for Childbearing – A Hungarian study with an International Outlook. Sustainability 18(11), 3976 https://doi.org/10.3390/su10113976

Vallyon A. (2011). A kiegészítő egészségbiztosítás helyzete az önkéntes egészségpénztárak szemszögéből. Pénzügyi Szemle, (51)2, 252–265. oldal

évi XCVI. törvény az Önkéntes kölcsönös Biztosító Pénztárakról

MkB (2018). MkB-Pannónia Egészség- és Ön-segélyező Pénztár befektetési politikája. Online: https://www.mkbep.hu/dl/media/penztar/mkbep_ befpol.pdf

MNB (2019). Jelentés 2013-–2019. Magyar Nemzeti Bank.

OTP (2018). Az OTP Egészségpénztár vagyonkezelője, az OTP Alapkezelő zrt. beszámolója a pénz-tár 2017. évi vagyonkezeléséről. Online: https://www.otpegeszsegpenztar.hu/static/otpegeszseg/sw/ file/ep_2017_evi_beszamolo_a_befektetesi_uzletme netrol.pdf

PRÉMIuM Egészségpénztár (2019). Befektetési politika a PRÉMIuM Önkéntes Egészség- és Önsegélyező Pénztár részére. Online: https://premiumegeszsegpenztar.hu/download-document/9208

##submission.downloads##

Megjelent

2019-12-18

Hogyan kell idézni

Tóth, B., Csiki, M., & Kiss, G. D. (2019). A hazai egészségpénztárak tőkéjének vizsgálata - a nullaközeli kamatlábak világában. Pénzügyi Szemle, 64(4). https://doi.org/10.35551/PFQ_2019_4_2

Folyóirat szám

Rovat

FÓKUSZ - Elosztási rendszerek hatásai