A gazdasági növekedés és a hitelezési volumen összefüggésének empirikus elemzése Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2019_4_1Kulcsszavak:
gazdasági növekedés, hitelezési volumen, Magyarország, E42, E44, G20Absztrakt
Tanulmányunk vizsgálatának középpontjában az a kérdésfeltevés áll, hogy milyen tényezők határozzák meg a gazdasági növekedés ütemét és ezen okok között milyen helyet foglal el a hitelezés. Fő célunk a hitelezés és a gazdasági növekedés közötti elméleti háttér bemutatása, amelyet empirikusan is elemzünk Magyarország esetében az 2000-2017 közötti időszakra vonatkozóan. Publikációnkban elosztott késleltetésű vektor autoregresszív modellt használtunk, így a függő változó nemcsak a mostani időszak magyarázó változóitól, hanem azok múltbeli értékeiktől is függ. A vizsgált időszakban szignifikáns kapcsolatot találtunk a magánszektor és az államháztartás hitelállományának növekedése és a kibocsátás növekedése között. Empirikus elemzésünk alapján a vizsgált változóink közül a bázishatás mellett a német gazdasági növekedés, a recesszió bizonyult szignifikánsnak.
Hivatkozások
Arcand, J.-L., Berkes E., Panizza u. (2012). Too Much Finance? IMF Working Papers, pp. 161, https://doi.org/10.5089/9781475504668.001
Balog Á., Matolcsy Gy., Nagy M., Vonnák B. (2014). Credit crunch Magyarországon 2009–2013 között: egy hiteltelen korszak vége? Hitelinté-zeti Szemle, (13)4, 11–34. oldal
Barro R. J. (1991). Economic Growth in a Cross section of Countries. The Quarterly Journal of Economics, (106)2, pp. 407–443, https://doi.org/10.2307/2937943
Beck T. (2014). Finance, growth, and stability: Lessons from the crisis. Journal of Financial Stability, (10), pp. 1–6, https://doi.org/10.1016/j.jfs.2013.12.006
Beck T., Levine R., Loayza N. (2000). Finance and the sources of growth. Journal of Financial Economics, (58)1–2, pp. 261–300, https://doi.org/10.1016/s0304-405x(00)00072-6
Bodnár k., kovalszky zs., kreiszné Hudák E. (2014). A válságokból történő kilábalás és a hitelezés kapcsolata. Hitelintézeti Szemle, (13)4, 57–85. oldal
Cecchetti s. G., kharroubi E. (2012). Reassessing the impact of finance on growth. BIS Working Papers, (pp. 381)
Dalio R. (2015). Economic Principles – How the Economic Machine Works. Research by Bridgewater Associates
Fisher I. (1933). The Debt-Deflation Theory of Great Depressions. Econometrica, (1)4, pp. 337–357
Giday A. (2013). kelet-közép-Európa eladóso-dottság. Az új Eu-tagok nyolc éve. Pénzügyi Szem-le 2013/3. szám
Gilányi zs. (2014). A Chicago-terv megbuktatá-sa: a közgazdaságtudomány újabb 100 éves béklyója? E-CONOM, (3)2, 141–152. oldal https://doi.org/10.17836/ec.2014.2.141
Gourinchas P.-O., Valdés R., Landerretche O. (2001). Lending Booms: Latin America and the World. NBER Working Paper Series, (8249), https://doi.org/10.3386/w8249
Hamilton J. D. (1994). Time Series Analysis. Princeton university Press, Princeton
Hicks J. (1969). A Theory of Economic History. Clarendon Press, Oxford
keeton W. (1999). Does faster loan growth lead to higher loan losses? FED of Kansas City Economic Review, (2)
king R. G., Levine R. (1993). Finance and Growth: schumpeter Might Be Right. The Quarterly Journal of Economics, (108)3, pp. 717–737, https://doi.org/10.2307/2118406
kolozsi P. P., Parragh B., Pulai Gy. (2017). Jegybanki hitelösztönző programok rendszerezése – célzottság és intenzitás. Pénzügyi Szemle, 2017/4
Law s. H., singh N. (2014). Does Too Much Finance Harm Economic Growth?. Journal of Bank-ing and Finance, (41) April, pp. 36–44, https://doi.org/10.1016/j.jbankfin.2013.12.020
Lentner Cs. (2013). A bankszabályozás tudományos rendszertana és fejlődéstörténete. In: Lentner Csaba (szerk.) Bankmenedzsment: Bankszabályozás – pénzügyi fogyasztóvédelem. Nemzeti közszolgálati és Tankönyv kiadó zrt., Budapest 27–86. oldal (IsBN: 978-963-08-5591-4)
Lentner Cs. (2015). A túlhitelezés globalizálódása a világban és Magyarországon. In: Lentner Csaba (szerk.). A Devizahitelezés nagy kézikönyve. Nemzeti közszolgálati és Tankönyv kiadó zrt., Budapest, 23–62. oldal (IsBN:978-615-5344-62-6)
Lentner Cs., szegedi k., Tatay T. (2015). Társadalmi felelősségvállalás a bankszektorban. Pénzügyi Szemle/Public Finance Quarterly 60(1), 96–104. oldal
Levine, R. (2005). Finance and Growth: Theory and Evidence. Handbook of Economic Growth, (1) Part A, pp. 865–934, https://doi.org/10.1016/s1574-0684(05)01012-9
Lőrincz sz. (2000). Reál üzleti ciklusok. Áttekintés. Közgazdasági Szemle, (XLVII)7, 509–530. oldal
Lucas, R. E. (1988). On the Mechanics of Economic Development. Journal of Monetary Economics, (22)1, pp. 3–42, https://doi.org/10.1016/0304-3932(88)90168-7
Mankiw, G. N. (2005). Makroökonómia. Osiris kiadó, Budapest
Mankiw, G. N., Romer D., Weil, D. N. (1992). A Contribution to the Emphirics of Economic Growth. The Quarterly Journal of Economics, (107)2, pp. 407–437, https://doi.org/10.2307/2118477
Marer, P. (2013). Towards a New Growth Model in Eastern Europe. Handbook of the Economics and Political Economy of Transition, https://doi.org/10.4324/9780203067901.ch20
Mérő k. (2002). A pénzügyi közvetítés mélysége és a prociklikusság. In: Horváth E., Mérő k., zsámbo-ki B. (2002). Tanulmányok a bankszektor tevékenysé-gének prociklikusságáról. MNB Műhelytanulmányok, (23), 51–93. oldal
Mérő L. (2014). A csodák logikája. Tericum ki-adó, Budapest
Németh A. O. (2016). A gazdasági növekedés elmélete és a kelet-közép-európai tapasztalatok. Általános és kvantitatív közgazdaságtan Doktori Iskola, Budapesti Corvinus Egyetem, https://doi.org/10.14267/phd.2017019
Parragh, B., Végh, R. (2018). Megújuló állam – megújuló tőkepiac: A gazdaságösztönzés új dimenziói, Renewing state–Renewing Capital Mar-ket: New Dimensions of Economic stimulus. Polgári Szemle, 14(4–6.), 48–78. oldal, https://doi.org/10.24307/psz.2018.1205
Ramanathan R. (2003). Bevezetés az ökonomet-riába alkalmazásokkal. Panem kft., Budapest
Rousseau, P. L., sylla, R. (2001). Financial Systems, Economic Growth and Globalization. NBER Working Paper series, (8323), https://doi.org/10.3386/w8323
Rousseau, P. L., Wachtel, P. (1998). Finan-cial Intermediation and Economic Performance: Historical Evidence form Five Industrialized Countries. Journal of Money, Credit and Banking, (30)4, pp. 657–678, https://doi.org/10.2307/2601123
schumpeter J. A. (1980). A gazdasági fejlődés el-mélete. közgazdasági és Jogi könyvkiadó, Budapest
smith, A. (2007 [1776]). An Inquiry into the ature and Causes of the Wealth of Nations. MetaLibri https://doi.org/10.1093/oseo/instance.00043218
Young, A. (1995). The Tyranny of Numbers: Confronting the statistical Realities of the East Asian growth Experience. The Quarterly Journal of Economics, (101)3, pp. 641–680, https://doi.org/10.3386/w4680
zsámboki B. (2002). A prudenciális szabályozás hatása a bankok prociklikus viselkedésére. In: Horváth E., Mérő k., zsámboki B. (2002). Tanulmányok a bankszektor tevékenységének prociklikusságáról. MNB Műhelytanulmányok, (23), 9–48. oldal
IMF (2012). Enhancing Financial sector surveillance in Low Income Countries. IMF Background Paper
Magyar Nemzeti Bank (2012). Monetáris politika Magyarországon. Budapest
Magyar Nemzeti Bank (2017a). A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetétele. Buda-pest
Magyar Nemzeti Bank (2017b). Hitelezési folyamatok 2017. augusztus. Budapest
Egyéb források
BIs (2017). Credit
European systematic Risk Board (2014)
Eurostat (2017). Eurostat Database, European Comission
IMF (2017). IMF Data
GRETL (2017). Gnu Regression, Econometrics and Time-series Library központi statisztikai Hivatal (2017). ksH Adatbázis OECD (2017). OECD statistics
Visegrad Group (2017). Hivatalos weboldal Worldbank (2017). World Bank Open Data
