Assessment of the Sustainability of Community-owned (non-financial) Business Associations
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_s_1_3Keywords:
corporate life cycle, community-owned company, composite index, early warning system, L32, Q01Abstract
The community-owned non-financial business associations are playing an important role in the economy of Hungary and in shaping the social and political mood of our country. The main reason for this is that companies (e.g. health, transport, energy supply, district heating, water utilities, etc.) are in state or local governmental property, which have strategic importance, and can fundamentally influence the public mood by the quality, reliability and pricing of their services. Therefore, the efficiency of their operation, their financial position, their employability, their productivity, and the short and long term sustainability of their capital ratio have an impact on the social well-being. This social sensibility imposes an increased responsibility on the one hand on the maintainers of community-owned companies, and on the other hand on the management of organizations. Therefore, it does matter how and under what conditions these organizations can be maintained. In their study, the authors (after justifying the choice of topic) seek the answer for the following questions: How can be defined the sustainable community company? What are the indicators and how can be measured the sustainability of community companies? What conclusions can be drawn from the indicators, sub-indices and of the index change?
References
Adizes, I. (1990). Corporative Lifecycles. Engle-wood Cliffs, London
Aier, st., Dogan, T. (2005). Indikatoren zur Bew-ertung der Nachhaltigkeit von Unternehmensarchitek-turen. pp. 607–626 In. Wirtstraftsinformatik, Internationale Tagung Wirtschaftsinformatik. Phys-ica-Verlag, Heidelberg, https://doi.org/10.1007/3-7908-1624-8_32
Anderson, W., Fonel, C., Lehmann, D. R. (1994). Customer statisfaction, Market share and Profitabylity. Journal of Marketing, pp. 53–66, https://doi.org/10.2307/1252310
Báger G., Balogh G. (2010). Kompetenciaalapú struktúra kiépítésének lehetőségei a közigazgatásban. Állami számvevőszék, Budapest
Bajmócy z., Lengyel I., Málovics Gy. szerk. (2012). Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, szeged
Baumöl, u. (2008). Change Management in Or-ganisationen Situative Methodenkonstruktion für flexible Veränderungsprozesse. Gabler Verlag, Wies-baden
Belitz, H., Eickelpasc, A., Le Mouel, M., schiersch, A. (2017). Wissenbasiertes kapital in Deutschland: Analyse zu Produktivizäts- und Wach-stumeffekten und Erstellung eines Indikators. DIW, Berlin
Bélyácz I., kovács k. (2017). Az erőforrás-alapú vállalati növekedés testetlen eszköz komponensének növekvő szerepéről. (in.: Bélyácz I. szerk.: A vállalati növekedés tapasztalatai az 1993–2012 közötti időszakban.) 107–131. oldal, Akadémiai kiadó, Budapest
Birkmann, J., koitka, H., kreibich, V., Lienenkamp, R. (1999). Indikatoren für eine nach-haltige Raumentwicklung. Dortmunder Beiträge zur Raumplanung 96. Dortmund
Bostyn, F., Boytsun, A. eds. (2002). Ownership and Privatisation in Poland. Governance Implications of Poland’s Accession to the European union. Garanc, Antwerpen-Apeldoorn
Brown, L. R. (1981). Building a sustainable society. A World watch Institute book, W.W. Norton, New York, https://doi.org/10.1007/bf02712913
Carson, R. (1962). silent spring. Riverside Press, Boston, https://doi.org/10.1007/978-94-6209-068-2_5
Cucek, L., klemes, J. J., ktravanja, z. (2012). Review of Footprint analysis tools for monitoring impacts on sustainability. Journal of Cleaner Produc-tion, Vol. 34, pp. 9–20, https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2012.02.036
Csonka M., kerekes s. (2004). A környezetbarát vállalatirányítás eszközei. kJk-kerszöv, Budapest
Dietrich, I. (2012). Öffentliche unternehmen in Deutschland. Eine Analyse von Mikrodaten der amtlichen statistik. universitätsverlag, Potsdam
Dirk, G. (2003). Herausforderung regional Nachhaltigkeit. Ökologisches Wirtschaftlen. Nr. 2. pp. 27–28, https://doi.org/10.14512/oew.v18i2.235
Domokos L. (2015). Átláthatóság, elszámol-tathatóság, integritás – etikus közpénzügyi menedzsment három alapelve. Polgári Szemle, 11. évf. 4–6. szám
Domokos L., Várpalotai V., Jakovác k., Németh E., Makkai M., Horváth M. (2016). szem-pontok az állammenedzsment megújításához. Pénzügyi Szemle, 2. szám 185–204. oldal
Doppler, k., Lauterburg, C. (2014). Change Management: den Unternehmenswandel gestolten. Campus Verlag, Frankfurt am Main
Gehrlein, u. (2004). steuerung kommunaker Entwicklung und Nachhaltigkeitsindikatoren. Springer, Wiesbaden, https://doi.org/10.1007/978-3-322-97114-2_3
Hanke, s. H. (1987). Privatization versus Nationalization, in Prospects for Privatization. steve H. Hanke, ed. Academy of Political science, New York. pp. 1–3, https://doi.org/10.2307/1174091
Hermen, A., Johnson, M. D. (1999). Die kundenzufriedenheit als Bestimmungsfaktor der kundenbindung. Zeitschrift für betriebswirtschaftliche Forschung. pp. 579–598, https://doi.org/10.1007/bf03371582
Hódi Hernádi, B. (2012). Green Accounting for Corporate sustainability. Theory, Methodology, Practice, 8. (2), pp. 23–30
Kerekes s., Jámbor I. szerk. (2012). Fenntartható fejlődés, élhető régió, élhető települési táj. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
Kocziszky Gy. (1994). Adalékok a vállalkozások életgörbe elméletéhez. Vezetéstudomány, 25, (7) 12– 20. oldal
Kocziszky Gy. szerk. (2019). Etikus közgazdaságtan. Magyar Nemzeti Bank, Budapest
Kreitz, A. (2008). Optimale Organisation der Wertschöpfung internationaler unternehmen. Modellhafta Abbildung und Vergleich organisatorischer Idealtypen. Rainer Hampp Verlag, München
Lauer, Th. (2010). Change Management-Grundlagen und Erfolgsfaktoren. springer-Gabler Verlag, Wiesbaden
Meadows D. H., Meadows D. L., Randers J., Behrens W. W. (1972). The limits to growth. A report for the Club of Rome’s project on the predica-ment of mankind. universe Books. New York, https://doi.org/10.1349/ddlp.1
Meadows D. H., Meadows D. L. (1972). The Limits to Growth. universe Books, New York
Megginson, W. L. (2005). The Financial Economics of Privatization. New York: Oxford university Press, https://doi.org/10.1093/0195150627.001.0001
Megginson, W. L., Jeffry M. N. (2003). History and Methods of Privatization, in International Handbook on Privatization. In.: Parkerm D. saal D., eds. Cheltenham: Edward Elgar, pp. 25–40, https://doi.org/10.4337/9781781950951.00011
Milicz Á. (2016). Az állam piaci szerepvállalása és ellenőrzésének lehetőségei az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál. Pénzügyi Szemle, Nr.2. 205– 228. oldal
Penrose, E. T. (1959). The Theory of the Growth of the Firm. Basil Blackwell, Oxford
Porter, M. E. (1980). Competitive strategy Techniques for Analyzing Industries and Competitors. Free Press, New York
Porter, M. E., Linde, C. (1995). Toward a New Conception of the Einvironment-Comparativeness Relationship. Journal of Economics Perspectives, Nr. 4. pp. 97–118, https://doi.org/10.1257/jep.9.4.97
Rose-Ackerman, s. (1975). The Economics of Corruption. Journal of Public Economics, Vol. 4. pp. 187–203, https://doi.org/10.1016/0047-2727(75)90017-1
Salzmann, O., Ionescu-somers, A., steger, u. (2005). The business case for corporate sustainability: Literature review and research options. Eu-ropean Management Journal, 23 (I), pp. 27–36, https://doi.org/10.1016/j.emj.2004.12.007
Savas, E. s. (1987). Privatization: The key to Better Government. Chatham House Publishers. New Yersey
Schallhart, A. (2011). Integrale nachhaltigkeit-sorientierte unternehmensent-Wicklung. GRIN, Verlag, Norderstedt
Schaltegger s., Burritt R. (2010). sustainabil-ity accounting for companies: Catchphrase or deci-sion support for business leaders? Journal of World Business, 45. pp. 375–384, https://doi.org/10.1016/j.jwb.2009.08.002
Schalttegger, s., kleiber, O., Müller, J. (2003). Die „Werkzeuge” des Nachhaltigkeits-managements. Konzepte und Instrumente zur Umsetzung unternehmerischer Nachhaltigkeit. (in.: Linne, G. et.al.: Handbuch Nachhaltige Entwicklung.) pp. 331–346, springer Verlag, Wiesbaden, https://doi.org/10.1007/978-3-663-10272-4_31
Schöneich, M. (2001). Die öffentliche Wirtschaft in Deutschland. Bestandsaufnahme zu Beginn des 21. Jahrhunderts. Gesellschaft für öffen-tliche Wirtschaft, Berlin
Somogyi z. (2013). A fenntarthatóság általános elmélete. Tézisek és hipotézisek a fenntarthatóságról. (Letöltve: 2019. 06. 08.), www.scienta.hu/fenntart hatosag/index.php
Stor, st. (2001). Der staatats unternehmer. Mohr siebeck, Verlag, Heidelberg
Szabó zs. R., Csontos R. (2016): Hatékony szervezeti megújulás: a technológia és menedzsment innovációk szerepe. Vezetéstudomány, Nr. 1. 31–35. oldal
Szlávik J. (2013). Fenntartható gazdálkodás. Complex, Budapest
Veresné somosi M. (2005). A munkatársak irányítása és elégedettsége a szervezeti önértékelésen keresztül. Harvard Businessmanager, 2005.Nr. 11
Du (2004). Indikatoren-set „zukunftsfähige kommune”. Deutsche umwelthilfe e.v; Radolfzell. https://doi.org/10.1002/9783527678471.hbnl2004008
EC (2002). key Competencies. A developing con-cept in general comulsory education. European Co-mission DG for Education and Culture
ECD (2001). Definition and selection of Com-petencies: Theoretic and Conceptual Foundation (DeseCo). Background Paper, Paris
ÉMszB (2018). Fenntartható település modellek (10.000 fő feletti települések számára). Építésügyi Műszaki szabályozási Bizottság, szentendre
MNB (2019). Módszertani leírás. Az állami és önkormányzati tulajdonú, nem az államháztartásba sorolt (közösségi, public) vállalatok éves pénzügyi számláinak adatközléséhez. (Letöltés ideje: 2019. 07. 01.), www.mnb.hu/letoltes/modszertan-kozos
Msz (2015a). Vagyongazdálkodás. Áttekintés, alapelvek és terminológia. Msz IsO 55000. Magyar szabványügyi Testület, 2015. július
Msz (2015b). Vagyongazdálkodás. Irányítási rendszerek. Msz IsO 55001. követelmények. Magyar szabványügyi Testület, 2015. július
OECD (2013a). supparting Investment in knowledge Capital, Growth and Innovation. OECD, Paris.
https://doi.org/10.1787/9789264193307-sum-en
OECD (2013b). New sources of Growth: knowlogde-Based Capital-key Analysis and Policy Con-clusions. OECD, Paris
Rió (1993). A Riói Nyilatkozat a környezet és Fejlődésről. Az ENsz környezet és Fejlődés Világ-konferencia Dokumentumai. Föld Napja Alapít-vány, Budapest
UNEP (2011). Global Environmental Outlook 5, Nairobi
United Nations (2011). sustainable development in the 21st century: implementation of Agenda 21 and the Rio principles, detailed report on the implementation of Agenda 21, Department of Economic and social Affairs, New York
United Nations (2012). united Nations Conference on sustainable Development Outcome Document: The future we want. A/CONF.216/L.1.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Authors assign copyright to Pénzügyi Szemle / Public Finance Quarterly. Authors are responsible for permission to reproduce copyright material from other sources.
