Az európai önkormányzati alrendszerek költségvetési mutatóinak összehasonlító elemzése 2009–2018 között
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_1_8Kulcsszavak:
települési önkormányzatok finanszírozása, költségvetési mutatók, gazdasági válság, válságkezelés, európai önkormányzatok, Magyarország, H71, H72, H73, H74Absztrakt
A kutatás célja, hogy elemezze az önkormányzatok fiskális mutatóinak változását az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országaiban. Ennek érdekében 31 európai (az Eurostatnak adatot szolgáltató) országban önkormányzati költségvetési változók 2009–2018 közötti adatait vizsgáltunk meg. Kutatásunk során három fő, de egymással összefüggő kutatási kérdésre kerestük a választ. Ad 1. Milyen módon hatott a válság az európai önkormányzati rendszerek működésére? Ad 2. Milyen módon hatott a különböző, közjogi és európai regionális vonatkozásban definiált országcsoportokra. Ad 3. a közjogi alapon meghatározott önkormányzati rendszermodellek jellemzői milyen módon változtak, vagyis, a klasszikus rendszerjellemzők hogyan módosultak fiskális mutatók által értékelve a krízis, s az arra adott válságkezelési intézkedések tükrében. A hipotézisek igazolásához leíró statisztikai módszereket, valamint klaszterelemzést és varianciaelemzést alkalmaztunk. Tanulmányunkban megállapítottuk, hogy a válság jelentősen hatott az önkormányzati fiskális mutatókra, de eltérő hatással volt a posztszovjet térségre, a mediterrán térségre, illetve a skandináv országokra. Leginkább válságállónak a rajnai(közjogi) modell bizonyult. Bizonyítást nyert, hogy a fiskális mutatószámok alapján leírt specifikumok nem teljesen egyeznek meg a közjogi értelemben vett önkormányzati rendszermodellekkel. Kutatásunk végén az önkormányzati reformot követő magyar önkormányzati rendszer karakterisztikáit mutattuk be.
Hivatkozások
Aggod-Fekó, a. (2007). Önkormányzatok direkt és indirekt állami támogatásának szabályozása az Eu-ban. Inventárium, nyíregyházi Főiskola, 76–84. oldal
Bethlendi a., Lentner Cs. (2018). Subnational Fiscal Consolidation: The Hungarian Path from Crisis to Fiscal Sustainability in light of Interna-tional Experiences. Sustainability, Vol. 10., no. 9, Paper 2978, pp. 1–16, https://doi.org/10.3390/su10092978
Bethlendi a., Lentner, Cs. (2019). a magyar önkormányzati eladósodás és válságkezelés nemzet közi összehasonlításban. Közgazdasági Szemle, 66. évf. október, 1013–1030. oldal, https://doi.org/10.18414/ksz.2019.10.1013
Boros a., Fogarassy Cs. (2019). Relationship between Corporate Sustainability and Compliance with State-owned Enterprises in Central-Europe: a Case Study from Hungary. Sustainability, 2019. 11. (20) 5653, https://doi.org/10.3390/su11205653
Csiszárik-Kocsir á. (2008). nem marad érintetlenül az önkormányzati szektor sem, avagy a subprime válság hatásai a helyhatóságoknál.
Comitatus Önkormányzati Szemle, 18. évf. 11–12. szám, 60–69. oldal
Denison, D. V., Guo, Z. (2015). local Government Debt management and Budget Stabilization. in yilin Hou ed.: local Government Budget Stabilization. Springer International Publishing, pp. 121, https://doi.org/10.1007/978-3-319-15186-1_7
Domokos l., Nyéki m., Jakovác k., Németh E., Hatvani Cs. (2015). kockázatelemzés és kockázatkezelés a közszférában és a közpénzügyi ellenőrzésben Pénzügyi Szemle, lX. évfolyam, 1. szám, 7–28 oldal
Domokos l., Várpalotai V., Jakovác k., Németh E., Makkai m., Horváth m. (2016). Szempontok az állammenedzsment megújításához. Pénz-ügyi Szemle, lXI. évfolyam, 2. szám, 185–205. oldal
Domokos l. (2016). az állami Számvevőszék jogosítványainak kiteljesedése az új közpénzügyi szabályozás keretében. Pénzügyi Szemle, lXI. évfolyam, 3. szám, 299–319. oldal
Fábián a. (2016). a helyi önkormányzat (nem jogi) fogalmáról. Új Magyar Közigazgatás, (4), 35– 40. oldal
Gál E. (2012). az önkormányzatok adós- és követelésminősítésének elméleti és gyakorlati problémái. PhD-értekezés, miskolc
Geissler R., Hammerschmid G., Raffler Ch. (2018). (eds). local Public Finance in Europe Country Reports. Bertelmann Stiftung
Hegedűs Sz., Lentner Cs., Molnár P. (2019). múlt és jövő: az önkormányzati (vagyon) gazdálkodás új útjai az adósságkonszolidációt követően. Fó-kuszban a megyei jogú városok. Pénzügyi Szemle, 64 évf. 1. szám, 49–69. oldal
Kotia a., Duarte V. (2016). Do Subnational Fiscal Rules Foster Fiscal Discipline? new Empirical Evidence from Europe. IMF Working Paper WP/16/84, https://doi.org/10.5089/9781484322031.001
Kovács l., Csillik P. (2012). adatok és tendenciák az önkormányzati hitelezés területén. Jegyző és Közigazgatás, XIV:(3), 21–23. oldal
Kovács á. (2016). Szabályalapú költségvetés: út a költségvetési stabilitáshoz. a magyar megoldás. Polgári Szemle, 12 évf., https://doi.org/10.24307/psz.2017.0304
Klun m., Štambuk a. (2015). tax experts’ opinion on the tax system in Slovenia. eJournal of Tax Research, vol 13, no. 3, pp. 784–798
Lentner Cs. (2014). a magyar önkormányzatok adósságkonszolidációja. Pénzügyi Szemle, 59. évfolyam, 3. szám. 330–344. oldal
Lórant Z. (2009). az államháztartás helyi szintjéről számvevő közgazdaként. In: 47. Közgazdász Vándorgyűlés kiadványkötete
Loughlin, J., Seiler, l.(2001). Between Centralization and Fragmentation. In: loughlin, John (szerk.). Subnational Democracy in the European union, Oxford University Press, oxford, pp. 187–210
De Melo l. (2000). Fiscal Decentralization and Intergovernmental Fiscal Relations: a Cross-Country analysis. World Development, Vol. 28, no. 2, pp. 365–380, https://doi.org/10.1016/s0305-750x(99)00123-0
Móczár J. (2017a). Ergodikus versus bizonytalan pénzügyi folyamatok – I. rész: Ergodikus hipotézis és bizonytalanság a pénzügyelméletben. Pénzügyi Szemle/Public Finance Quarterly, 62. évf. 3. szám 275–293. és 19. oldal
