Comparative Analysis of Budgetary Indicators of European Municipal Subsystems in the Post-Crisis Term between 2009–2018

Authors

  • Szilárd Hegedűs Budapest Business School, National University of Public Service
  • Csaba Lentner National University of Public Service

DOI:

https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_1_8

Keywords:

financing local governments, budgetary indicators, economic crisis, crisis management, European local governments, Hungary, H71, H72, H73, H74

Abstract

The aim of our research was to analyse trends in the fiscal indicators of municipalities in the countries of the European Union and the European Economic Area. To that end, we examined the municipal fiscal indicators between 2009 and 2018 across 31 European countries that report regularly to Eurostat. In our research, we sought answers to three main yet related research questions. Ad 1. How has the crisis affected the operation of European municipal systems? Ad 2. In which way has it influenced the different groups of countries defined in public law and European regional context? Ad 3. How did the characteristics of the local authorities governed by public law changed, that is, how did the classical system characteristics change evaluated by fiscal indicators in the light of the crisis and the crisis management measures made in response to it? We used methods of descriptive statistics, as well as cluster analysis and variance analysis to verify our hypotheses. In our study, we concluded that the crisis has made a significant impact on local government fiscal indicators, however, it had a different impact on the post-Soviet region, the Mediterranean region and the Scandinavian countries. The Rhine (public law) model has proved to be the most crisis-resistant. It has been proved that the specifics described by fiscal indicators do not fully correspond to the municipal system models under public law. At the end of our research, the characteristics of the Hungarian local governmental system following the municipal reform were presented.

References

Aggod-Fekó, a. (2007). Önkormányzatok direkt és indirekt állami támogatásának szabályozása az Eu-ban. Inventárium, nyíregyházi Főiskola, 76–84. oldal

Bethlendi a., Lentner Cs. (2018). Subnational Fiscal Consolidation: The Hungarian Path from Crisis to Fiscal Sustainability in light of Interna-tional Experiences. Sustainability, Vol. 10., no. 9, Paper 2978, pp. 1–16, https://doi.org/10.3390/su10092978

Bethlendi a., Lentner, Cs. (2019). a magyar önkormányzati eladósodás és válságkezelés nemzet közi összehasonlításban. Közgazdasági Szemle, 66. évf. október, 1013–1030. oldal, https://doi.org/10.18414/ksz.2019.10.1013

Boros a., Fogarassy Cs. (2019). Relationship between Corporate Sustainability and Compliance with State-owned Enterprises in Central-Europe: a Case Study from Hungary. Sustainability, 2019. 11. (20) 5653, https://doi.org/10.3390/su11205653

Csiszárik-Kocsir á. (2008). nem marad érintetlenül az önkormányzati szektor sem, avagy a subprime válság hatásai a helyhatóságoknál.

Comitatus Önkormányzati Szemle, 18. évf. 11–12. szám, 60–69. oldal

Denison, D. V., Guo, Z. (2015). local Government Debt management and Budget Stabilization. in yilin Hou ed.: local Government Budget Stabilization. Springer International Publishing, pp. 121, https://doi.org/10.1007/978-3-319-15186-1_7

Domokos l., Nyéki m., Jakovác k., Németh E., Hatvani Cs. (2015). kockázatelemzés és kockázatkezelés a közszférában és a közpénzügyi ellenőrzésben Pénzügyi Szemle, lX. évfolyam, 1. szám, 7–28 oldal

Domokos l., Várpalotai V., Jakovác k., Németh E., Makkai m., Horváth m. (2016). Szempontok az állammenedzsment megújításához. Pénz-ügyi Szemle, lXI. évfolyam, 2. szám, 185–205. oldal

Domokos l. (2016). az állami Számvevőszék jogosítványainak kiteljesedése az új közpénzügyi szabályozás keretében. Pénzügyi Szemle, lXI. évfolyam, 3. szám, 299–319. oldal

Fábián a. (2016). a helyi önkormányzat (nem jogi) fogalmáról. Új Magyar Közigazgatás, (4), 35– 40. oldal

Gál E. (2012). az önkormányzatok adós- és követelésminősítésének elméleti és gyakorlati problémái. PhD-értekezés, miskolc

Geissler R., Hammerschmid G., Raffler Ch. (2018). (eds). local Public Finance in Europe Country Reports. Bertelmann Stiftung

Hegedűs Sz., Lentner Cs., Molnár P. (2019). múlt és jövő: az önkormányzati (vagyon) gazdálkodás új útjai az adósságkonszolidációt követően. Fó-kuszban a megyei jogú városok. Pénzügyi Szemle, 64 évf. 1. szám, 49–69. oldal

Kotia a., Duarte V. (2016). Do Subnational Fiscal Rules Foster Fiscal Discipline? new Empirical Evidence from Europe. IMF Working Paper WP/16/84, https://doi.org/10.5089/9781484322031.001

Kovács l., Csillik P. (2012). adatok és tendenciák az önkormányzati hitelezés területén. Jegyző és Közigazgatás, XIV:(3), 21–23. oldal

Kovács á. (2016). Szabályalapú költségvetés: út a költségvetési stabilitáshoz. a magyar megoldás. Polgári Szemle, 12 évf., https://doi.org/10.24307/psz.2017.0304

Klun m., Štambuk a. (2015). tax experts’ opinion on the tax system in Slovenia. eJournal of Tax Research, vol 13, no. 3, pp. 784–798

Lentner Cs. (2014). a magyar önkormányzatok adósságkonszolidációja. Pénzügyi Szemle, 59. évfolyam, 3. szám. 330–344. oldal

Lórant Z. (2009). az államháztartás helyi szintjéről számvevő közgazdaként. In: 47. Közgazdász Vándorgyűlés kiadványkötete

Loughlin, J., Seiler, l.(2001). Between Centralization and Fragmentation. In: loughlin, John (szerk.). Subnational Democracy in the European union, Oxford University Press, oxford, pp. 187–210

De Melo l. (2000). Fiscal Decentralization and Intergovernmental Fiscal Relations: a Cross-Country analysis. World Development, Vol. 28, no. 2, pp. 365–380, https://doi.org/10.1016/s0305-750x(99)00123-0

Móczár J. (2017a). Ergodikus versus bizonytalan pénzügyi folyamatok – I. rész: Ergodikus hipotézis és bizonytalanság a pénzügyelméletben. Pénzügyi Szemle/Public Finance Quarterly, 62. évf. 3. szám 275–293. és 19. oldal

Published

2020-03-15

How to Cite

Hegedűs, S., & Lentner, C. (2020). Comparative Analysis of Budgetary Indicators of European Municipal Subsystems in the Post-Crisis Term between 2009–2018. Public Finance Quarterly, 65(1). https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_1_8

Issue

Section

Studies