A reziduálisjövedelem-modell újbóli megjelenése a vállalatok és a beruházási projektek értékelésében

Szerzők

  • Edina Cziglerné Erb Pécsi Tudományegyetem

DOI:

https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_3_7

Kulcsszavak:

reziduális jövedelem, diszkontáltpénzáram-alapú értékelési módszerek, belső érték, G11, G12, G32

Absztrakt

A reziduális jövedelemre alapozott értékelés korábban már ismert volt az értékelési elméletben és gyakorlatban, azonban az utóbbi évtizedekben újra erősödő figyelmet kapott. A tanulmány a diszkontált cash flow módszer és a reziduálisjövedelem-modell egybevetésével arra keresi a választ, hogy az elméleti különbözőségnek milyen gyakorlati alkalmazásbeli következményei vannak. A szakirodalomban és a nemzetközi gyakorlatban továbbra is igen nagy népszerűségnek örvend a diszkontált cash flow módszer, de bizonyos helyzetekben kifejezetten hibás eredményt adhat. A tanulmány konkrét vállalati példák segítségével világít rá arra, hogy ilyen esetekben a RIM-modell segítségével mérsékelhetők az alul- vagy túlértékelés kockázatai. A reziduálisjövedelem-modell legnagyobb előnye a DCF-típusú megközelítéssel szemben, hogy az érték tisztán jövőből történő származtatása helyett jelentős szerepet ad a már ismert, jelenben meglévő könyv szerinti értéknek, továbbá a spekulatív érték - amely a számviteli jövedelemre alapozottan kerül megállapításra - kisebb részt képvisel az értékelés során.

Hivatkozások

Edwards, E. O., Bell, P. W. (1961). The Theory and Measurement of Business Income. Berkeley: University of California Press

Fernandez, P. (2002). Valuation Methods and Shareholder Value Creation. Academic Press, San Diego, California

Fisher, I. (1930). The Theory of Interest. The Macmillan Company, New York

Francis, J., Olsson, P., Oswald, D. R. (2000). Comparing the accuracy and explainability of dividend, free cash flow, and abnormal earnings equity value estimates. Journal of Accounting Research 38. (Spring), pp. 45–70

Graham, B. (1973). The Intelligent Investor. 4th Edition, Harper and Row, New York

Graham, B., Dodd, D. I. (1934). Security Analysis. Fifth International Edition, Mc Graw-Hill Book Company, New York

Lundholm, R. J. (1995). A Tutorial ont he Ohlson and Feltham/Ohlson Models. Contemporary Accounting Research, Vol. 11, No. 2, pp. 749–761

Lücke, W. (1955). Investitionsrechnungen auf der Grundlage von Ausgaben oder Kosten? Zeitschrift für handelswissenschaftliche Forchung, pp. 310–324

Lücke, W. (1991). Investitionslexikon. München Marshall, A. (1890). Principles of Economics. MacMillan and Co., London

Modigliani, F., Miller, M. H. (1958). The Cost of Capital, Corporate Finance and Theory of Investment. The American Economic Review, Vol. 18, No. 3

Ohlson, J. A. (1995). Earnings, Book Values and Dividends in Equity Valuation. Contemporary Acounting Research, pp. 661–687

Penman, S. H. (2001). Financial Statement Analysis and Security Valuation. McGraw-Hill, New York

Penman, S. H. (2006). Handling Valuation Models. Journal of Applied Corporate Finance, Vol. 18, Nr. 2

Penman, S. H. (2010). Accounting for Value, Columbia University Press, New York

Penman, S. H., Sougiannis, T. (1998). A comparison of dividend, cash flow, and earnings approaches to equity valuation. Contemporary Ac counting Research, Vol. 15, pp. 343–383

Perek, A., Perek, A. (2012). Residual Income Versus Disounted Cash Flow Valuation Models: An Empirical Study. Accounting and Taxation, Vol. 4 (2), pp. 57–64

Preinreich, G. A. D. (1932). Stock Yields, Stock Dividends and Inflation. The Accounting Review, Vol. 7 (4), pp. 273–289

Preinreich, G. A. D. (1937). Valuation and Amortization. The Accounting Review, Vol. 12 (3), pp. 210–226

Preinreich, G. A. D. (1936). The Fair Value and Yield of Common Stock. The Accounting Review, Vol. 11 (2), pp. 130–140

Preinreich, G. A. D. (1938). Annual Survey of Economic Theory: The Theory of Depreciation. Econometrica, Vol. 6 (3), pp. 219–241

Preuss, B. (2016). Mathematical integration of the EVA and RI approach. https://www.researchgate. net/publication/292391253_Mathematical_ integration_of_EVA_and_RI_approach, https://doi.org/10.13140/RG.2.1.2242.4085

Szücs T., Ulbert J. (2017). A valós értékelés szerepe és mérése a hazai hitelintézeti szektorban. Hitelintézeti Szemle, 16 (3), 51–73. oldal

Takács A. (2007). A számított vállalatérték és a tőzsdei részvényárfolyam kapcsolata a magyar tőzsdei vállalatoknál. Statisztikai Szemle, 85 (10–11), 933– 964. oldal

Takács A., Ulbert J., Fodor A. (2020). Have investors learned from the crisis? An analysis of post-crisis pricing errors and market corrections in US stock markets based on the reverse DCF model. Applied Economics, 52 (20), pp. 2208–2218, https://doi.org/10.1080/00036846.2019.1686114

Tarnóczi T., Fenyves V. (2010). A válla latértékelés komplex szimulációs modellje. Acta Scientiarium Socialium, (31), 95–106. oldal

Williams, J. B. (1938). The Theory of Investment Value. Harvard University Press, Cambridge, Massa chusett

##submission.downloads##

Megjelent

2020-09-30

Hogyan kell idézni

Cziglerné Erb, E. (2020). A reziduálisjövedelem-modell újbóli megjelenése a vállalatok és a beruházási projektek értékelésében. Pénzügyi Szemle, 65(3). https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_3_7

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok