A múlt és a jelen pénzügyi válságainak ismerete a pénzügyi oktatás függvényében
Kulcsszavak:
válság, buborék, pénzügyi oktatás, pénzügyi műveltség, A20, E69, G01Absztrakt
A múlt válságai számtalan információt, adalékot adnak a jelen válságainak megértéséhez. A régmúlt és a közelmúlt krízisei azonos fejlődési fázisokon mentek keresztül a kibontakozásukat illetően, amelyre már több kutatás is rávilágított. Emiatt fontos, hogy ismerjük azok fejlődését, működését, csökkentve ezzel a jövő kríziseinek kialakulási valószínűségét. Fontos az is, hogy meg tudjuk különböztetni a buborékot a válságtól, mivel ez utóbbi csak akkor következik be, ha a buborék kipukkad. Ha azonban ez bekövetkezik, akkor a hatások közvetve vagy közvetlenül magukkal ragadnak mindenkit. A pénzügyi műveltség fejlesztése évek óta kihívás nemcsak hazánkban, hanem világszerte egyaránt. E folyamat során inkább a pénzügyi piacok működésének megértésére, az eszközök ismertetésére törekszünk, de vajon mennyire hangsúlyos a korábbi krízisek tárgyalása? Jelen tanulmányban arra vállalkozunk, hogy rávilágítsunk a régmúlt és a közelmúlt, valamint a jelen válságainak ismeretére, azok hatásainak érzékelésére a korábbi pénzügyi tanulmányok függvényében. Ehhez egy 2020-ban végzett kérdőíves kutatás eredményeit használjuk fel, széles körű szakirodalmi kutatással megalapozva azt. Célunk, hogy megvilágítsuk vagy megcáfoljuk a pénzügyi oktatás azon hiányosságait, amelyek fontosak a gazdaságban állandóan jelen lévő válsághelyzetek felismerésében és kezelésében.
Hivatkozások
Atkinson, A., Messy, F. A. (2012). Measuring Financial Literacy: Results of the OECD / Inter national Network on Financial Education (INFE) Pilot Study. OECD Working Papers on Finance, Insurance and Private Pensions, Paris
Beshenov, S., Rozmainsky, I. (2015). Hyman Minksy’s Financial Instability Hypothesis and the Greek Debt Crisis. Russian Journal of Economics, 1 (2015), pp. 415–438
Béres D., Huzdik K. (2012). A pénzügyi kultúra megjelenése makrogazdasági szinten. Pénzügyi Szem le, 2012/2, 322–336. oldal
Botos K., Botos J., Béres D., Csernák J., Né meth E. (2012). Pénzügyi kultúra és kockázatválla lás a közép-alföldi háztartásokban. Pénzügyi Szemle, 2012/2, 291–309. oldal
Davidson, P. (2002). Restating the Purpose of the JPKE after 25 Years Journal of Post Keynesian Economics. Vol. 25, No. 1 (Autumn), Taylor & Francis, Ltd., pp. 3–7, https://www.jstor.org/stable/4538808
Farkas F. (2013). A változásmenedzsment elmélete és gyakorlata. Akadémia Kiadó, Budapest
Greiner, L. (2009). Evolution and Revolution as Organizations Grow. University of Illinois at Urbana-Champaign’s Academy for Entrepreneurial Leadership Historical Research Reference in Entrepreneurship. Posted: 17 Nov 2009
Huston, S. J. (2010). Measuring Financial Literacy. The Journal of Consumer Affairs, Vol. 44, No. 2, pp. 296–316
Kehl D., Sipos B. (2007). Évszázados trendek és hosszú ciklusok az Amerikai Egyesült Államok ban, Kínában és a világgazdaságban. Hitelintéze ti Szemle, VI. évf. III. szám, 248–282. oldal, http:// epa.oszk.hu/02700/02722/00028/pdf/EPA02722_ hitelintezeti_szemle_2007_03_248-282.pdf
Kovács P., Révész B., Ország G.-né (2012). A pénzügyi kultúra és attitűd mérése. Szegedi Tudo mányegyetem, Gazdaságtudományi Kar, Szeged
Lentner, Cs. (2015). A lakossági devizahitele zés kialakulásának és konszolidációjának rendszerta ni vázlata. Pénzügyi Szemle, 2015/3, 305–318. oldal
Lusardi, A., Mitchell (2014). The Economic Importance of Financial Literacy: Theory and Evidence. Journal of Economic Literature, Vol. LII. march, pp. 5–44
Mandell, L., Schmid Klein, L. (2009). The Impact of Financial Literacy Education on Subsequent Financial Behavior. Journal of Financial Counseling and Planning, Vol. 20, No. 1, pp. 15–24
Madarász A. (2009). Buborékok és legendák – Válságok és válságmagyarázatok – a tulipánmánia és a Déltengeri Társaság. I. rész, Közgazdasági Szemle, LVI. évf., július–augusztus, 609–633. oldal
Madarász A. (2011a). Buborékok és legendák – Válságok és válságmagyarázatok –a Déltengeri Társa ság. II/1. rész, Közgazdasági Szemle, LVIII. évf., nov ember, 909–948. oldal
Madarász A. (2011b). Buborékok és legendák – Válságok és válságmagyarázatok – a Déltengeri Tár saság. II/2. rész, Közgazdasági Szemle, LVIII. évf., december, 1001–1028. oldal
Németh E., Vargha B., Domokos K. (2020). Pénzügyi kultúra. Kik, kiket és mire képeznek? Ösz szehasonlító elemzés 2016–2020. Pénzügyi Szemle, 2020/4, 554–582. oldal
Pálinkai T., Miklós G. (2014). Globalizá ciós indexek (kísérletek a globalizációs integrá ció mérésére). Magyar Tudomány, 2014/6 http:// epa.oszk.hu/00600/00691/00129/pdf/EPA00691_ mtud_2014_06_692-712.pdf
Sági J., Vasa L., Lentner Cs. (2020a). Innovative Solutions in the Development of Households’ Finan cial Awareness: A Hungarian Example. Economics and Sociology, Vol. 13, No. 3, pp. 27–45, https://doi.org/10.14254%2F2071-789X.2020%2 F13-3%2F2
Sági, J., Chandler, N., Lentner, Cs. (2020b). Family Businesses And Predictability Of Financial Strength: A Hungarian Study. Problems and Pers pectives in Management, Vol. 18, No. 2, pp. 476–489, https://doi.org/10.21511%2Fppm.18%282% 29.2020.39
Shostak, F. (2007). The Hyman Minsky Theory does not Explain the Current Financial Crisis, BrookesNews.Com, http://www.brookesnews.com/ 070312minsky_print.html
Süge, Cs. (2010). A pénzügyi kultúra mérhetősé ge. In: Tompáné Daubner Katalin – Miklós György (szerk.) Tudományos Mozaik 7. Második kötet Kalo csa, Tomori Pál Főiskola
Tepperwein, K. (2000). Milliomos bárki lehet. Édesvíz Kiadó, Budapest
Weiß, J., Sachs, A., Weinelt, H. (2018). Globalization Report Who Benefits Most from Globalization? Bertelsmann Stiftung Bertelsmann Stiftung Gütersloh. http://www.iberglobal.com/ files/2018-2/MT_Globalization_Report_2018.pdf
Xu, L., Zia, B. (2012). Financial Literacy around the World, an Overview of the Evidence with Practical Suggestions for the Way Forward. The World Bank Development Research Group Finance and Private Sector Development Team, Policy Rese arch Working Paper, June 2012
Aegon.hu (2020). https://www.aegon.hu/hirek/ magyarok-43-szazalekanak-nincs-megtakaritasa. html
Atlas of Economic Complexity (2020). Country and Product Complexity Rankings. http://atlas.cid. harvard.edu/rankings
Council of the European Union (2020). Bank unió.https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/ banking-union/
European Commission (2020). What is the Ca pital Markets Union? General Information on the Objectives of the Capital Markets Union. https:// ec.europa.eu/info/business-economy-euro/growth and-investment/capital-markets-union/what capital-markets-union_hu
ETH Zürich KOF Institute (2020). The KOF Globalization Index 2020. https://kof.ethz. ch/en/forecasts-and-indicators/indicators/kof globalisation-index.html
MNB (2008). Együttműködési megállapodás a pénzügyi kultúra fejlesztéséről. Vol. 2012. Budapest
Növekedés.hu (2020). https://novekedes.hu/ hirek/atlagosan-400-ezer-forint-megtakaritasa-van egy-magyar-fiatalnak-de-45-szazaleknak-nincs felretett-penze
Piac és profit (2020). https://piacesprofit.hu/ gazdasag/a-magyarok-tobbsege-csak-hallomasbol ismeri-a-megtakaritasokat/
The Observatory of Economic Complexity (2020). The Economic Complexity Ranking. https://oec.world/en/rankings/eci/hs6/hs12
The World Economic Forum (2020). These are the Most Complex Economies Around the Globe., https://www.weforum.org/agenda/2019/12/ countries-ranked-by-their-economic-complexity/ United Nations Conference On Trade And Development
UNCTAD (2020). The World Investment Report 2020 International Production Beyond the Pandemic. https://unctad.org/system/ files/official-document/wir2020_en.pdf 24. hu (2020). https://24.hu/fn/gazdasag/2020/ 12/04/nyugdij-takarekossag/
