Az ESG-információk hozzájárulása az európai bankok pénzügyi stabilitásához
Kulcsszavak:
ESG-információk, pénzügyi stabilitás, bankrendszer, Európa, zöldpénzügyek, panel VAR, G21, G28, M14, M41Absztrakt
Napjainkban egyre több gazdasági szereplő tesz közzé információkat a fenntarthatósághoz való hozzájárulásáról, környezeti (E), társadalmi (S) és vállalatirányítási (G) teljesítményéről. A bankok viszonyulása ezekhez a tényezőkhöz azért fontos, mert a befektetési és hitelezési stratégiájukon keresztül hatnak a többi iparágra is. Jelen kutatásunk során – panel regressziós eljárásokkal – azt vizsgáljuk, hogy milyen a kapcsolat a pénzügyi stabilitás és az ESG-teljesítmény között. Az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országaiban tőzsdén jegyzett hitelintézetek (243 bank) vizsgálata nyomán megállapíthattuk, hogy az ESG-teljesítmény szignifikánsan csökkentette a nem fizető hitelek mértékét. Továbbá a szavatolótőke kedvező hatását is alátámasztotta modellünk. A vizsgálat alapján kijelenthetjük, hogy a környezeti, társadalmi vállalatirányítási teljesítmények pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásai pozitívak, tehát ezen szempontok figyelembevétele fontos a befektetőknek, a bankoknak és a szabályozóknak is.
Hivatkozások
Akbar, M., Hussain, A., Akbar, A., Ullah, I. (2020). The Dynamic Association between Healthcare Spending, CO2 Emissions, and Hu man Development Index in OECD Countries: Evidence from Panel VAR Model. Environment, Development and Sustainability. Online: https://doi.org/10.1007/s10668-020-01066-5
An, Y., Davey, H., Eggleton, I.R.C. (2011). Towards a Comprehensive Theoretical Framework for Voluntary IC Disclosure. Journal of Intellectual Capital, 12(4), pp. 571–585, https://doi.org/10.1108/14691931111181733
Barako, D. G. (2007). Determinants of voluntary disclosures in Kenyan companies annual reports. African Journal of Business Management, 1(5), pp. 113–128, https://doi.org/10.5897/AJBM.9000203
Birindelli, G., Dell’Atti, S., Iannuzzi, A.P., Savioli, M. (2018). Composition and Activity of the Board of Directors: Impact on ESG Performance in the Banking System. Sustainability, 10(12), p. 4699, https://doi.org/10.3390/su10124699
Botos K. (2016). Pénzteremtés a modern gazda ságban. Pénzügyi Szemle, 61(4), 456–470.oldal
Brammer, S., Brooks, C., Pavelin, S. (2006). Corporate Social Performance and Stock Returns: UK Evidence from Disaggregate Measures. Finan cial Management, 35(3), pp. 97–116, https://doi.org/10.1111/j.1755-053X.2006.tb00149.x
Broadstock, D. C., Chan, K., Cheng, L.T.W., Wang, X. (2021). The Role of ESG Per formance During Times of Financial Crisis: Evidence from COVID-19 in China. Finance Re search Letters, 38, 101716, https://doi.org/10.1016/j.frl.2020.101716
Brooks, C. (2014). Introductory Econometrics for Finance. 3rd ed. Cambridge: Cambridge University Press, https://doi.org/10.1017/CBO9781139540872
Buallay, A. (2019). Is Sustainability Reporting (ESG) Associated with Performance? Evidence from the European Banking Sector. Management of Environmental Quality: An International Journal, 30(1), pp. 98–115, https://doi.org/10.1108/MEQ-12-2017-0149
Campbell, D., Shrives, P., Bohmbach‐ Saager, H. (2001). Voluntary Disclosure of Mission Statements in Corporate Annual Reports: Signaling What and To Whom? Business and Soci ety Review, 106(1), pp. 65–87, https://doi.org/10.1111/0045-3609.00102
Carnevale, C., Mazzuca, M. (2014). Sustainability Report and Bank Valuation: Evidence from European Stock Markets. Business Ethics: A European Review, 23(1), pp. 69–90, https://doi.org/10.1111/beer.12038
Čihák, M., Schaeck, K. (2010). How well do Aggregate Prudential Ratios Identify Banking System Problems? Journal of Financial Stability, [on line] 6(3), pp. 130–144, https://doi.org/10.1016/j.jfs.2010.03.001
Cormier, D., Gordon, I. M. (2001). An Examination of Social and Environmental Reporting Strategies. Accounting, Auditing & Accountability Journal, 14(5), pp. 587–617, https://doi.org/10.1108/EUM0000000006264
Creel, J., Hubert, P., Labondance, F. (2015). Financial stability and economic performance. Economic Modelling, 48, pp. 25–40, https://doi.org/10.1016/j.econmod.2014.10.025
Dell’Atti, S., Trotta, A., Iannuzzi, A. P., Demaria, F. (2017). Corporate Social Responsibility Engagement as a Determinant of Bank Reputation: An Empirical Analysis. Corporate Social Responsibility and Environmental Manage ment, 24(6), pp. 589–605, https://doi.org/10.1002/csr.1430
Dumitru, M., Dyduch, J., Gușe, R. G., Krasodomska, J. (2017). Corporate Reporting Practices in Poland and Romania – An Ex-ante Study to the New Non-financial Reporting Europe an Directive. Accounting in Europe, 14(3), pp. 279– 304, https://doi.org/10.1080/17449480.2017.1378427
Elekes A. (2018). Fenntartható növekedés – fenntartható pénzügyi szolgáltatások az Euró pai Unióban. Pénzügyi Szemle, 63(3), 328–344. oldal
Gabriel, L. F., de Santana Ribeiro, L. C. (2019). Economic Growth and Manufacturing: An Analysis Using Panel VAR and Intersectoral Linkages. Structural Change and Economic Dyna mics, 49, pp. 43–61, https://doi.org/10.1016/j.strueco.2019.03.008
Gyura G. (2020). ESG és bankszabályozás: Ha ladni kell a korral. Gazdaság és Pénzügy, 7(4), 372– 391. oldal, https://doi.org/10.33926/GP.2020.4.1
Jensen, M. C., Meckling, W. H. (1976). Theory of the Firm: Managerial Behavior, Agency Costs and Ownership Structure. Journal of Finan cial Economics, 3(4), pp. 305–360, https://doi.org/10.1016/0304-405X(76)90026-X
Jouida, S. (2018). Diversification, capital structure and profitability: A panel VAR approach. Research in International Business and Finance, 45, pp. 243–256, https://doi.org/10.1016/j.ribaf.2017.07.155
Kaliczka N., Naffa, H. (2010). Természetes jel zések a megbízó-ügynök koalíció jövedelmének hi telesítésében. Vezetéstudomány – Budapest Manage ment Review, 41(4), 45–54. oldal, https://doi.org/10.14267/veztud.2011.ksz.11
Kanamura, T. (2020). Risk Mitigation and Return Resilience for High Yield Bond ETFs with ESG Components. Finance Research Letters, 101866, https://doi.org/10.1016/j.frl.2020.101866
Lakatos L. P. (2009). A számvitel szabályozása, és a pénzügyi kimutatások hasznosságának megítélése. Doktori értekezés. Online: https://doktori.hu/in dex.php?menuid=193&lang=HU&vid=5416
Lakatos L. P. (2013). A számviteli érdekhordo zói elméletek evolúciója és a szabályozás – klasszi kus tézisek és új irányok a pénzügyi beszámolásban [Evolution of the Financial Accounting Stakeholder Theories and the Regulation – Classic Theses and New Ways in the Financial Report]. Vezetéstudomány – Budapest Management Review, 44(5), 47–59.oldal, https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2013.05.05
Lentner Cs., Szegedi K., Tatay T. (2015). Tár sadalmi felelősségvállalás a bankszektorban. Pénz ügyi Szemle, 60(1), 96–104. oldal
Lütkephol, H. (2005). New Introduction to Multiple Time Series Analysis. New York: Springer Science & Business Media
Matolcsy Gy. (2020). A versenyképesség mint a fenntarthatóság meghatározó feltétele. Pénzügyi Szemle, 65(2. különszám), 7–24. oldal, https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_k_2_1
Mérő K. (2021). Nemteljesítő bankhitelek – Covid után. Külgazdaság, 65(1–2), 70–76.oldal, https://doi.org/10.47630/KULG.2021.65.1-2.70
Mihálovits Z., Tapaszti A. (2018). Zöldköt vény, a fenntartható fejlődést támogató pénzügyi instrumentum. Pénzügyi Szemle, 63(3), 312–327. oldal
Moh G. (2013). A kockázat szerepe a könyv vizsgálatban [The Role of Risk in External Audits]. Vezetéstudomány – Budapest Management Review, 44(10), 50–62. oldal, https://doi.org/10.14267/veztud.2013.10.05
Ortas, E., Gallego‐Alvarez, I., Etxeberria, I. Á. (2015). Financial Factors Influencing the Quality of Corporate Social Responsibility and Environmental Management Disclosure: A Quantile Regression Approach. Corporate Social Responsibility and Environmental Management, 22(6), pp. 362–380, https://doi.org/10.1002/csr.1351
Pereira Eugénio, T., Costa Lourenço, I., Morais, A. I. (2013). Sustainability Strategies of the Company TimorL: Extending the Applicability of Legitimacy Theory. Management of Environmental Quality: An International Journal, 24(5), pp. 570–582, https://doi.org/10.1108/MEQ-03-2011-0017
Pintér É., Deutsch N. (2011). A fenntartható fejlődés elvei és azok érvényre jutása a banki gya korlatban I. rész. Vezetéstudomány – Budapest Ma nagement Review, 42(12), 13–22. oldal, https://doi.org/10.14267/veztud.2011.12.02
Pintér É., Deutsch N. (2012). A fenntartható fejlődés elvei és azok érvényre jutása a banki gyakor latban II. rész. Vezetéstudomány – Budapest Manage ment Review, 43(1), 57–63. oldal, https://doi.org/10.14267/veztud.2012.01.05
Raihan, M.Z., Bakar, R., Islam, A. (2015). Imapct of Corporate Social Responsibilty (CSR) Expen ditures on Financial Performance of Islami Bank Bangladesh Ltd. The Social Sciences, 10(2), pp. 171–177
Sánchez Serrano, A. (2021). The Impact of non-Performing Loans on Bank Lending in Europe: An Empirical Analysis. The North American Journal of Economics and Finance, 55, 101312, https://doi.org/10.1016/j.najef.2020.101312
Shehata, N. F. (2014). Theories and Deter minants of Voluntary Disclosure. Accounting and Finance Research, 3(1), pp. 18–26, https://doi.org/10.5430/afr.v3n1p18
Szántó Z. (2009). Kontraszelekció és erkölcsi kockázat a politikában. Vázlat az információs aszim metria közgazdaságtani fogalmainak politikatudo mányi alkalmazhatóságáról. [Negative Selection and Moral Risk in Politics. An Outline of the Usefulness to Political Science of the Economic Concept of Information Asymmetry.] Közgazdasági Szemle, 56(6), 563–571. oldal
Tóth, G. (2019). Circular Economy and its Comparison with 14 Other Business Sustainability Movements. Resources, 8(4), p. 159, https://doi.org/10.3390/resources8040159
Watson, A., Shrives, P., Marston, C. (2002). Voluntary Disclosure of Accounting Ratios in the UK. The British Accounting Review, 34(4), pp. 289–313, https://doi.org/10.1006/bare.2002.0213
Wooldridge, J. M. (2010). Econometric Analysis of Cross Section and Panel Data, Second Edition. The MIT Press, Cambridge
Európai Parlament és Európai Tanács (2013). Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU Irányelve (2013. június 26.) a meghatározott tí pusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatá sairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/ EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módo sításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/ EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg. Online: https://eur-lex. europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX% 3A32013L0034
Európai Parlament és Európai Tanács (2014). Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. október 22.) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információk nak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról. Online: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/95/oj/hun
