Tanárok pénzügyi kultúrája
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2022_1_1Kulcsszavak:
pénzügyi kultúra, kutatás, tanárok, összehasonlító elemzés, A13, D12, G53, I22Absztrakt
A kutatás célja a különböző szakon oktató pedagógusok (N=752) pénzügyi ismereteinek, attitűdjeinek, magabiztosságának, viselkedésének és motivációinak feltárása. A felmérés különösen fontos, mivel az ő tudásuk, attitűdjük és viselkedésük hatással van az általuk oktatott diákok pénzügyi tudatosságára. Az eredmények a feltételezettnél magasabb szintű pénzügyi tudást jeleznek, feltárva, hogy a tanárok pénzügyi tájékozottsága magasabb szintű, mint a felsőoktatásban tanuló hallgatóké. A megkérdezettek 86 százalékának van megtakarítása, amit bankbetétek mellett, állampapírban, illetve egyéb, összetettebb megtakarítási formákban tartanak, ez magas szintű pénzügyi tudatosságra és bevonódásra utal. A tanárok saját pénzügyi tudásukat magasra értékelik, ezzel együtt a felsőoktatásban tanulókhoz hasonlóan kockázatkerülők. Túlnyomó többségük fontosnak tartja a pénzügyi kultúra iskolai fejlesztését. A pénzügyikultúra-képzéseknek mérhetően pozitív hatása van a résztvevők tudásszintjére. A kutatás eredményei alapján érdemes tehát a tanárok pénzügyi tudatosságára és motivációjára építve alakítani a tanterveket és a követelményrendszert.
Hivatkozások
Atkinson, A., Messy, F. A. (2012). Measuring Financial Literacy: Results of the OECD/International Network on Financial Education (INFE) Pilot Study. OECD Publishing, OECD Working Papers on Finance, Insurance and Private Pensions, 15
Barrera-Pedemonte, F. (2016). High-Quality Teacher Professional Development and Classroom Teaching Practices: Evidence from Talis 2013. Paris: OECD Education Working Papers, No. 141, OECD Publishing
Béres D., Huzdik K., Deák-Zsótér B., Németh E. (2021). Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról, 2020. Budapest: Állami Számvevőszék. https://www.asz.hu/storage/files/files/elemzesek/2021/felsooktatas_penzugyikultura_20210311.pdf?ctid=1259
Béres D., Huzdik K., Kovács P., Sápi Á., Németh E. (2013). Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról. Kutatási jelentés. Budapest: Állami Számvevőszék. https://www.asz.hu/storage/files/files/Szakmai%20kutat%C3%A1s/2013/t353.pdf?download=true
Bernheim, B. D., Garrett, D. M., Maki, D. M. (2001). Education and Saving: The Long- Term Effects of High School Financial Curriculum Mandates. Journal of Public Economics, 80(3), pp. 435–465
Bernheim, B. D., Garrett, D. M. (2003). The Effects of Financial Education in the Workplace: Evidence From a Survey of Households. Journal of Public Economics, 87(7–8), pp. 1487–1519
Czakó Á., Győri Á., Schmidt L., ifj. Boros I. (2017). Innovatív pedagógiai módszerek a szakmai oktatásban. A szakmai tanárok módszerei szociológiai megközelítésben. socio.hu, 2, 1–21. oldal
Deák-Zsótér B., Nagy P. (2012). Mindennapi érzelmeink és pénzügyeink. Pénzügyi Szemle 57(3), 310–321. oldal
Dowling, N., Tim, C., Hoiles, L. (2009). Financial Management Practices and Money Attitudes as Determinants of Financial Problems and Dissatisfaction in Young Male Australian Workers. Journal of Financial Counseling and Planning, 20(2)
Hergár E., Benáth J. (2020). Egyre nagyobb teret hódít a szórakoztatva tanítás az oktatásban. boon.hu: https://boon.hu/eletstilus/egyre-nagyobb-teret-hodit-a-szorakoztatva-tanitasaz-oktatasban-4654441/
Hilgert, M. A., Hogarth, J. M., Beverly, S. (2003). Household Financial Management: The Connection Between Knowledge and Behavior. Federal Reserve Bulletin, 89, pp. 309–322
Kovács, L., Terták, E. (2016). Financial Literacy, Panacea or placebo? – A Central European Perspective. Verlag Dashöfer
Kovács P. (2017). Fiatalok pénzügyi kultúra mérésének fejlesztésének lehetőségei. In Pál Z. A pénzügyi kultúra aktuális kérdései, különös tekintettel a banki szolgáltatásokra. Miskolc, Economix Kft., 31– 38. oldal, http://www.penz7.hu /uploads/images/ckfinder/files/tanulmanykotetfinal.pdf
Kovács P., Révész B., Ország G. (2013). A pénzügyi kultúra és attitűd mérése. 439–447. oldal, https://epale.ec.europa.eu/sites/default/files/a_penzugyi_kultura_es_attitud_merese.pdf
Li, D., Jiang, Y., An, S., Shen, Z. (2009). The influence of money attitudes on young Chinese consumers’ compulsive buying. Young Consumers Insight and Ideas for Responsible Marketers, 10(2), pp. 98–109
Lusardi, A., Mitchell, O. (2006). Financial Literacy and Retirement Preparedness: Evidence and Implications for Financial Education. Business Economics, 42(1), pp. 35–44
Lusardi, A., Mitchell, O. (2007). Financial Literacy and Retirement Planning: New Evidence From the RAND American Life Panel. Michigan Retirement Research Center Research Paper No. WP 2007-157, https://doi.org/10.2139/ssrn.1095869
Mandell, L., Klein, L. S. (2009). The Impact of Financial Literacy Education on Subsequent Financial Behavior. Journal of Financial Counseling and Planning, 20(1)
Németh E., Vargha B., Beke A., Tordai H., Domokos K. (2020). Pénuzügyi kultúra fejlesztési programok felmérése – Összehasonlító elemzés 2016–2020. Budapest, Állami Számvevőszék. https://www.asz.hu/storage/files/files/elemzesek/2020/penzugyi_kultura_fejlesztesi_programok_20201216.pdf?ctid=1296
Radnóti K. (2006). Milyen oktatási és értékelési módszereket alkalmaznak a pedagógusok a mai magyar iskolában? In: Kerber Z. Hidak a tantárgyak között. Országos Közoktatási Intézet, 131–167. oldal
Stango, V., Zinman, J. (2007). Fuzzy math and red ink: When the opportunity cost of consumption is not what it seems. Working Paper, Dartmouth College
Van Rooij, M., Lusardi, A., Alessie, R. (2011). Financial literacy and stock market participation.Journal of Financial Economics, 101(2), pp. 449–472
Willis, L. E. (2008). Against financial-literacy education. Iowa Law Review, pp. 94–197
Willis, L. E. (2009). Evidence and Ideology in Assessing the Effectiveness of Financial Literacy Education. San Diego Law Review, 46. pp. 415–458
Xiao, J. J., O’neill, B., Prochaska, J. M., Kerbal, C. M., Brennan, P., Bristow, B. J. (2004). A consumer education program based on the Transtheoretical Model of Change. International Journal of Consumer Studies, 28(1), pp. 55–65 , https://doi.org/10.1111/j.1470-6431.2004.00334.x
Központi Statisztikai Hivatal (2021). Oktatás. Központi Statisztikai Hivatal (ksh.hu)
Magyarország Kormánya (2017). Pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiája. https://2015-2019.kormany.hu/download/5/39/21000/P%C3%A9nz%C3%BCgyi%20tudatoss%C3%A1g%20fejleszt%C3%A9s%C3%A9nek%20strat%C3%A9gi%C3%A1ja.pdf
