A szlovák gazdaság és a többi visegrádi négy ország gazdasági ciklusainak összehasonlítása
DOI:
https://doi.org/10.35551/PFQ_2022_3_9Kulcsszavak:
gazdasági ciklus, visegrádi országok, bruttó hazai össztermék, aggregált kereslet, államháztartás, E32, H6Absztrakt
A tanulmány célja a szlovák gazdasági ciklusok összehasonlítása a visegrádi csoport többi országának gazdasági ciklusaival a 2003 és 2021 közötti időszakban. Az elemzés a bruttó hazai össztermék, a munkanélküliségi ráta, valamint az aggregált kereslet egyes összetevőinek az összehasonlításán alapul. A vizsgált időszakban a V4-országokban három növekvő és két csökkenő gazdasági fázis volt megfigyelhető. Az első gazdasági válság 2009-ben ment végbe, oka a globális gazdasági válság volt. A GDP a legnagyobb mértékben Magyarországon csökkent, Szlovákiában és Csehországban kisebb volt a visszaesés. Lengyelországban nem volt visszaesés, csak a növekedés üteme lassult. A koronavírus mind a négy ország gazdaságát negatívan érintette, a GDP mindenütt esett, mértéke Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon –5 százalék körül volt, Lengyelországban –2,7 százalék. A kormányok intézkedéseinek és járványhelyzet javulásának köszönhetően 2021 folyamán a gazdasági növekedés mind a négy országban újraéledt.
Hivatkozások
Barro, R. J. (1981). Money, expectations and business cycles: Essays in macroeconomics. New York: Academic Press.
Blasczyk, M. C. (2022). Selected Aspects of European Integration of the Visegrad Group Countries. Comparative Economic Research. Central and Eastern Europe. 25(2), https://doi.org/10.18778/1508-2008.25.14
Csiszárik-Kocsir, Á. – Varga, J. – Garai- Fodor, M. (2021). A múlt és a jelen pénzügyi válságainak ismerete a pénzügyi oktatás függvényében, Pénzügyi Szemle, 66(2), https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_2_3
Frank, H., Bernanke, B. S. (2003). Ekonomie. [Közgazdaságtan] Prága: Grada Kiadó
Frank, K., Morvay, K. (2019). Slovenská ekonomika po štvrťstoročí samostatného štátu. [Szlovák gazdaság negyedszázados független állam után]. Bratislava: VEDA
Friedman, M. (1968). The Role of Monetary Policy. American Economic Review, 58(1)
Friedman, M., Schwartz, A. J. (1971). A Monetary History of the United States, 1867–1960. New York: NBER
Hajnal, G., Kovács, E. (2020). Governance and Policy Responses to the COVID-19 Pandemic in Hungary: Early Experiences and Lesssons. Good Public Governance in a Global Pandemic, https://doi.org/10.46996/pgs.v1e1
Holman, R., et al. (2001). Dějiny ekonomického myšlení. [A közgazdasági gondolkodás története] Praha: C. H. Beck
Horbulák, Zs. (2018). Regionálne hospodárske dejiny Slovenska. [Szlovákia regionális gazdaságtörténete] Trenčín: Trenčianska univerzita Alexandra Dubčeka
Keynes, J. M. (1963). Obecná teorie zaměstnanosti, úroku a peněz. [A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete], Praha: Nakladatelství ČSAV
Kocziszky, Gy., Szendi, D. (2021). A magyar megyék gazdasági fejlődési pályáinak összehasonlító vizsgálata. Pénzügyi Szemle, 66/2. különszám, https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_k_2_1
Kydland, F. E., Prescott, E. C. (1982). Time to Build and Aggregate Fluctuations. Econometrica
Molnár, D., Horváth, D., Regős, G. (2021). W-kilábalás a koronavírusjárvány két hullámában. Pénzügyi Szemle, 66(1), https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_1_4
Obadi, S. M., et al. (2013). Vývoj a perspektívy svetovej ekonomiky. Hľadanie možných ciest oživenia v čase pretrvávajúcej krízy dôvery. [A világgazdaság fejlődése és kilátásai. A fellendülés lehetséges útjainak megtalálása a folyamatos bizalmi válság idején] Bratislava: VEDA
Plosser, C. I. (1989). Understanding Real Business Cycles. Journal of Economic Perspectives, 3
Samuelson, P. A. (1939). Interactions between the Multiplier Analysis and the Principle of Acceleration. The Review of Economic Statistics, 21(2)
Smetanková, D., Krček, T., Tetourová, E. (2020). Přehled opatření na zmírnění socioekonomických dopadů koronavirové nákazy. [A koronavírus-járvány társadalmi-gazdasági hatásainak mérséklését célzó intézkedések áttekintése]
Wójicki, W. (2022). Crisis Aspects of the COVID-19 Pandemic in the Social Sphere and Secondarily in Economic One. Economic and Regional Studies, 15(1), https://doi.org/10.2478/ers-2022-0006
BANKY.SK. (2020). Slovensko je štvrtou najotvorenejšou krajinou EÚ. [Szlovákia az EU negyedik legnyitottabb országa], letöltve 2021. december 9, https://banky.sk/slovensko-jestvrtou-najotvorenejsou-krajinou-eu-dopadykoronakrizy-su-preto-negativnejsie/
Európai Bizottság (2021). Európa helyreállítási terve. Letöltve: 2021. december 15
EUROSTAT (2022). Nemzeti Számlák. https://ec.europa.eu/eurostat/web/main/data/database
Gazeta Prawna (2020). Tarcza antykryzysowa 2.0. Prezydent podpisal ustawy, https://www.gazetaprawna.pl/wiadomosci/artykuly/1470138,tarcza-antykryzysowa-20-duda-podpisal-ustawe.html
MIRRI (2022). Vyšehradská skupina (V4). [Visegrad Group (V4)], https://www.mirri.gov.sk/sekcie/informatizacia/medzinarodna-agenda/medzinarodnaspolupraca/vysehradska-skupina-v4/index.html
VLÁ DA ČR (2021). Aktuální opatření na podporu ekonomiky. [Jelenlegi intézkedések a gazdaság támogatására], Csehország kormánya, https://www.vlada.cz/cz/epidemie-koronaviru/duleziteinformace/podpora-a-ulevy-pro-podnikatele-azamestnance-180601/
VLÁ DA SR (2021). Prvá a druhá pomoc. Pomoc pre občanov a podnikateľov. [Első és második segélynyújtás. Segítségnyújtás állampolgároknak és vállalkozóknak], a Szlovák Köztársaság kormánya, https://korona.gov.sk/prva-a-druha-pomoc/
