Fenntartható jövő tervezésére vállalkoztunk – Egy diákok körében végzett, több módszertanú kvalitatív kutatás eredményei a fenntartható fejlődés pedagógiájának nézőpontjából
DOI:
https://doi.org/10.14267/kov.2020e2Kulcsszavak:
designkommunikáció, oktatás, fenntarthatóság, általános iskola, otthon, designcommunication, education, sustainability, primary school, homeAbsztrakt
A fenntarthatóság a kommunikáció kereszttüzébe került. Kiemelt kutatási kérdés, hogy a gondolatok ilyen irányú térnyerése miként és mennyi idő alatt fordul át a cselekedet szintjére, akár résztvevő, akár kezdeményező szerepkörben. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy miért épp a fenntarthatóság jelenik meg a legnagyobb arányban egy általunk generált ismeretlen és innovatív szituációban. Mindemellett arra is keressük a választ, hogy ezt a pozitív eredményt a designkommunikáció módszertanának alkalmazása mellett hogyan lehet elmélyíteni és attitűd szinten is úgy hatást gyakorolni, hogy a gondolatok aktív cselekvéssé formálódjanak az oktatási kereteken belül. Több módszertanú kvalitatív kutatásunkat egy saját fejlesztésű workshop sorozathoz kapcsolódóan végeztük, melyet minden magyarországi megyében megvalósítottunk.
Sustainability is positioned at the crossroads of communication. A key research question is how and within what time may this type of thinking be transformed into action, and whether through a participatory or an initiating role. In our study, we examine why sustainability is most prominent in unknown and innovative situations that we ourselves create. However, we also seek to identify how to deepen the impact of this in addition to applying the methodology of design communication and making an impact at the level of attitude as well, so that thoughts may be translated into action within the educational framework. In the course of our multimethod research, we present the results of a self-developed workshop series that was implemented in all Hungarian counties.
Hivatkozások
Abdullahi, S. A. (2010): Rethinking Global Education in the Twenty-first Century; in. Zajda J. (szerk.): Global Pedagogies. Globalisation, Comparative Education and Policy Research; vol. 12., Springer, Dordrecht, 23–34.
Andreotti, V. (2011): Actionable postcolonial theory in education; Pal-grave Macmillan, New York, NY
Blignaut, J.–Aronson, J.–de Groot, R. (2014): Restoration of natural capital: A key strategy on the path to sustainability; Ecological Engi-neering 65, 54–61. https://doi.org/10.1016/j.ecoleng.2013.09.003
British Council (2014): Connecting classrooms; https://connecting-classrooms.britishcouncil.org/resources (2020. szept. 26-i állapot szerint.)
Brown, L. R. (1981): Building a sustainable society; A Worldwatch Institute book, W. W. Norton & Company, New York, NY
Brown, T. (2008): Design thinking; Harvard Business Review 86 (6), 84–92.
Cosovan A. (2009): DISCO – Designkommunikáció; CO&CO Com-munication, Budapest
Cosovan A.–Horváth D. (2016): Emóció–Ráció: Tervezés–Vezetés: Designkommunikáció; Vezetéstudomány 47 (3), 36–45.
Cosovan A.–Horváth D.–Mitev Ariel Z. (2018): A designkommu-nikáció antropológiai megközelítése; REPLIKA 106–107 (1–2), 233–245. https://doi.org/10.32564/106-107.14
Cropf, R. A. (2008): Yochai Benkler’s The Wealth of Networks – How Social Production Transforms Markets and Freedom; könyvismer-tetés, Social Science Computer Review 26 (2), 259–261.
Csíkszentmihályi M. (2008): Kreativitás – A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája; Akadémiai Kiadó, Budapest
Douglas, M. (2011): Matthew Lipman, philosopher and educator, dies at 87; The New York Times, január 14., 1.
ENSZ (2016): Fenntartható Fejlődés I. Keretrendszer 2030; https://ensz.kormany.hu/download/7/06/22000/Világunk átalakítása Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030.pdf (2020. szept. 26-i állapot szerint.)
Európai Tanács (2002): Az oktatási tanács jelentése az Európai Ta-nács felé az oktatási és képzési rendszerek jövőbeni konkrét célkitű-zéseiről; in. Magyar Kisebbség 10 (1–2), 170–187.
Gór A. (2013): A fenntarthatóság és a versenyképesség közös pont-jai, kölcsönhatásai; Gazdálkodás – Scientific Journal on Agricultural Economics 57 (2), 1–11. https://doi.org/10.22004/ag.econ.166595
Hernádi K. (2008): A pedagógus; in. Kőpatakiné Mészáros M. (szerk.): Útravaló pedagógusoknak az intézményi implementációs folyamatok gyakorlattá válásához; Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, 25–47.
Horváth D.–Mitev A. (2015): Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv; Alinea, Budapest
Horváth D.–Cosovan A.–Horváth D.–Lachin N. (2018): Tanulás–mun-ka interface: A valós idejű találkozások jelentősége a digitális oktatási környezetben; Vezetéstudomány 49 (12), 67–77.
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.12.08
Huggins, V.–Siraj-Blatchford, J. (2018): Fenntartható fejlődésre neve-lés nemzetközi együttműködési keretben; Különleges Bánásmód 4 (1), 51–57. https://doi.org/10.18458/KB.2018.1.51
Juhász J. (2019): Megismerés, élmény és alkotás a művészetalapú kutatásokban; Kovász 23 (1–4), 3–28.
Kamarás I. (2014): Régióbeli ágensek éghajlatváltozással kapcsola-tos attitűdjei; Iskolakultúra 24 (11–12), 145–175.
Kapitány Á.–Kapitány G. (2002): Résztvevő megfigyelés a saját tár-sadalomban – korszakok szimbolikája; in. Kapitány Á.–Kapitány G. (szerk.): Jelbeszéd az életünk – 2; Osiris, Budapest, 124–156.
Karikó S. (2013): Gyermekfilozófia–mi végre? Iskolakultúra 13 (5–6), 65–75.
Kosáros A. (2007): A fenntarthatóság szerepe a környezeti nevelés-ben; Doktori értekezés, Debreceni Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola
Kováts-Németh M. (2010): Az erdőpedagógiától a környezetpedagó-giáig; Comenius
Lesku K. (2010): A fenntarthatóság, mint gyermekfilozófiai probléma; Iskolakultúra 20 (10), 79–84.
Lipman, M. (1982): Philosophy for children; Thinking: The Journal of Philosophy for Children 3 (3–4), 35–44.
Marjainé Szerényi Zs.–Zsóka Á.–Kocsis T.–Széchy A. (2012): A fia-talok fogyasztási és életmódbeli szokásai a környezeti nevelés tükré-ben; Új Pedagógiai Szemle 62 (11–12), 15–36.
Massa, S. (2012): Philosophy for Children in an Italian Primary Class-room; CD, Samos, 8th ICE, 765.
Mészáros A. (1998): Az osztály csoportszerkezete és hatékonysága; Iskolakultúra 8 (11), 3–21.
Morse, J. M. (2003): Principles of mixed methods and multimethod research design; in. Tashakkori, A.–Teddlie, C. (szerk.): Handbook of Mixed Methods in Social and Behavioral Research; Sage, Thousand Oaks, 189–208.
Novotni B. (2017): Oktatás a Fenntartható Fejlődésért; Acta Carolus Robertus 7 (1), 189–202. https://doi.org/10.22004/ag.econ.263260
Parapatits Zs. (2019): Fenntarthatóság digitális gazdasági és társa-dalmi környezetben; Doktori értekezés, Soproni Egyetem, Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Sallay V.–Dúll A. (2006): „Érezd magad otthon!” Az otthonhoz fűződő viszony projektív, környezetpszichológiai szempontú vizsgálata; Ma-gyar Pszichológiai Szemle 61 (1), 35–52.
https://doi.org/10.1556/mpszle.61.2006.1.3
Valkai N. (2019): Fordulat: tényleg elindult a zöld forradalom a ma-gyar boltokban; https://privatbankar.hu/vasarlo/fordulat-tenyleg-elindult-a-zold-forradalom-a-magyar-boltokban-327223 (2020. szept. 26-i állapot szerint.)
Varga A. (2018): A globális felelősségvállalásra nevelés a magyar iskolákban: keretek, lehetőségek és kihívások; in. Ollé J.–Mika J. (szerk.): Iskolakultúra és környezetpedagógia; Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága, 69–76.
WCED (1987): Our Common Future; The World Commission on En-vironment and Development, Oxford University Press; magyarul: Kö-zös Jövőnk; Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 1988
Wheeler, K. A.–Perraca Bijur, A. (2001): A fenntarthatóság pedagó-giája: A remény paradigmája a XXI. század számára; Körlánc Egye-sület, Budapest
Zsóka Á.–Marjainé Szerényi Zs.–Széchy A. (2011): A környezeti ne-velés szerepe a fenntartható fogyasztás és életmód kialakításában; in. Czippán K.–Kraiciné Szokoly M. (szerk.): A fenntartható fogyasz-tás kérdései: szöveggyűjtemény oktatóknak és köztisztviselőknek; Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 145–166.
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2020 Kovász
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
