Helyi fejlesztések, helyi hatalmasságok: Befolyásolási hatalom elemzése városfejlesztési projektek kapcsán
DOI:
https://doi.org/10.14267/kov.2017e1Kulcsszavak:
társadalmi részvétel, helyi fejlesztés, hatalomAbsztrakt
Egy-egy helyi fejlesztési projekt megítélése sokszor ellentmondásos. Amíg a szakirodalom a társadalmi részvétel kiterjesztése és az együttműködés mellett érvel, addig a gyakorlatban azt látjuk, hogy sok helyi fejlesztési projekt a lakosság és a civil szervezetek heves ellenállását váltja ki. Tanulmányunkban nem a társadalmi részvétel szükségessége mellett kívánunk érvelni, hanem a társadalmi részvétel különböző megjelenési módjait és az egyes szereplők befolyásolásra való hatalmát szeretnénk feltérképezni. E célból három helyi fejlesztési esettanulmányt vizsgálunk meg: egy bevásárlóközpont, egy fürdőkomplexum építését és egy piactér felújítását. Elsősorban azokat a sarokpontokat szeretnénk azonosítani, ahol alapvetően eltérhet a különböző hatalommal bíró szereplők értelmezése. Úgy gondoljuk, ezek felismerése közelebb vihet egy gyümölcsözőbb helyi fejlesztési diskurzus kialakításához.
Evaluations of local development projects are often contradictory. A whole stream of literature argues for broader public participation and cooperation during local development projects. But in reality we can see that local economic development projects are often strongly opposed by local inhabitants and/or civil society. In our paper, we do not intend to argue for public participation, but we rather attempt to explore the different types of public participation and the power of influence of different stakeholders. For this purpose, we examine three local economic development projects: the building of a shopping-mall, the building of a spa, and the reconstruction of a marketplace. Primarily, we seek to identify the cornerstones according to which the interpretations of stakeholders with different forms of power differ. We believe that the recognition of these factors may help to create more fruitful discourse around local development.
Hivatkozások
Arnstein, S. R. (1969): A Ladder of Citizen Participation. Journal of American Planning Association 35(4), 216–224.
Avelino, F.–Wittmayer, J. M. (2016): Shifting power relations in sus-tainability transitions: a multi-actor perspective. Journal of Environ-mental Policy & Planning 18 (5), 628–649.
Bajmócy Z.–Gébert J. (2014): Arguments for Deliberative Participa-tion in Local Economic Development. Acta Oeconomica 64 (3), 313–334.
Bajmócy Z.–Gébert J.–Málovics G.–Juhász J.–Méreiné Berki B.–Elekes–Z.–Páli-Dombi J. (2017): Részvétel vagy kizárás? A hazai városfejlesztés értékelése a folyamatok aspektusából. In. Bajmócy Z.–Gébert J.–Málovics G. (szerk.): Helyi gazdaságfejlesztés a képes-ségszemlélet alapján. JATEPress, Szeged, 97–134.
Besson, S.–Martí, J. L. (szerk.) (2006): Deliberative Democracy and its Discontents. Ashgate Publishing, Hampshire
Boogers, M. (2014): Pulling the Strings: An Analysis of Informal Local Power Structures in Three Dutch Cities. Local Government Studies 40 (3), 339–355.
Bowen, G. A. (2009): Document Analysis as a Qualitative Research Method. Qualitative Research Journal 9 (2), 27–40.
Callon, M.–Lascoumes, P.–Barthe, Y. (2011): Acting in an uncertain world. An essay on technical democracy. The MIT Press, Cambridge, MA–London, UK
Cohen, J. L.–Arato, A. (1994): Civil Society and Political Theory. MIT Press, New Baskerville
Crocker, D. A. (2007): Deliberative Participation in Local Develop-ment. Journal of Human Development and Capabilities 8 (3), 431–455.
Csanádi G.–Csizmady A.–Kőszeghy L. (2010): Nyilvánosság és rész-vétel a településtervezési folyamatban. Tér és Társadalom 24 (1), 15–36.
Dobó C. (2009): A Parlamentben a Mars téri bontás ügye. http:// szegedma.hu/hir/szeged/2009/12/a-parlamentben-a-mars-teri-bontas-ugye.html
Dryzek, J. S. (2000): Deliberative Democracy and Beyond. Liberals, Critics, Contestations. Oxford University Press, Oxford–New York
Elias, N.–Scotson, J. L. (1994): The Established and the Outsiders. SAGE Publications Ltd., London, Thousand Oaks, New Delhi
Epstein, S. (1995): The construction of lay expertise: AIDS activism and the forging of credibility in the reform of clinical trials. Science, Technology, & Human Values 20 (4), 408–437.
Foucault, M. (1982): The subject and power. In. H. L. Dreyfus–P. Rabinous (szerk.): Michel Foucault: Beyond Structuralism and Her-meneutics. Harvester Press, Chicago, IL, 208–227.
Földi Z. (2009): A társadalmi részvétel szerepe a városfejlesztés gyakorlatában. Európai és hazai tapasztalatok. Tér és Társadalom 23 (3), 27–43.
Freeman, R. E. (1984): Strategic Management: A Stakeholder Approach. Pitman, Boston
Friedman, J. (1998): Planning theory revisited. European Planning Studies 6 (3), 245–253.
Funtowitz, S. O.–Ravetz, J. R. (1993): Science for the post-normal age. Futures 25 (7), 739–755.
Gaventa, J. (2006): Finding the spaces for change: a power analysis. IDS Bulletin 37 (6), 23–33.
Gébert J. (2015): Helyi gazdaságfejlesztés a képességszemlélet alapján. Doktori disszertáció, Szegedi Tudományegyetem, Szeged
Habermas, J. (1987): Moral Consciousness and Communicative Ac-tion. Beacon Press, Boston
Hayward, C. R. (2003): De-Facing Power. Cambridge University Press, Cambridge
Healy, P. (2003): Collaborative planning in perspective. Planning The-ory 2 (2), 101–123.
Innes, J. E. (2004): Consensus building: clarification for the critics. Planning Theory 3 (1), 5–20.
Kiss G. (2014): Why Should the Public Participate in Environmental Decision-Making? Theoretical arguments for Public Participation. Periodica Polytechnica 22 (1), 13–20.
Latour, B. (1993): We have never been modern. Harvard University Press. Cambridge, MA
Latour, B. (2005): Reassembling the social. An introduction to actor-network-theory. Oxford University Press, Oxford, New York
Lilleker, D. G. (2003): Interviewing the Political Elite: Navigating a Potential Minefield. Politics 23 (3), 207–214.
Maier, K. (2001): Citizen Participation in Planning: Climbing a Lad-der? European Planning Studies 9 (6), 707–719.
Málovics Gy.–Juhász J.–Méreiné Berki B.–Tóth J. (2017): Kinek a részvétele? Mélyszegény társadalmi csoportok valós részvételi lehe-tősége a helyi fejlesztési döntésekben. In. Bajmócy Z.–Gébert J.–Má-lovics Gy. (szerk.): Helyi gazdaságfejlesztés a képességszemlélet alapján. JATEPress, Szeged, 161–188.
Mihók B.–Kiss G.–Kovács E.–Margóczi K.–Fabók V.–Kalóczkai Á. (2016): Ki mondja meg, mi a fontos? – Részvétel és természetvéde-lem. Természetvédelmi Közlemények 22, 131–154.
Pintér L. (2008): Eltűnő emlékeink – a kendergyárak. http:// szegedma.hu/hir/szeged/2008/07/eltuno-emlekeink-%E2%80%93-a-kendergyarak.html
Pintér L. (2009a): Fürdőügy: a civilek szerint 200 millióval alábecsülték a kutakat. http://szegedma.hu/hir/szeged/2009/09/ furdougy-a-civilek-szerint-200-millioval-alabecsultek-a-kutakat.html
Pintér L. (2009b): Védegylet: Fürdőügyben átverték a szegedieket. http://szegedma.hu/hir/szeged/2009/06/vedegylet-furdougyben-atvertek-a-szegedieket.html
Ravetz J. (2004): The post-normal science of precaution. Futures 36, 347–357. magyarul: Az elővigyázatosság posztnormál tudománya. Kovász 19 (1–4), 2015, 3–18.
Reisinger A. (2010): Társadalmi részvétel a helyi fejlesztéspolitikában – különös tekintettel a civil/non-profit szervezetek szerepére. Szé-chenyi István Egyetem, Győr
Reisinger A. (2012): A társadalmi részvétel a helyi fejlesztési politiká-ban Magyarországon. Fókuszban a civil/non-profit szervezetek. Civil Szemle 9 (1), 23–44.
Sen, A. K. (1999): The Possibility of Social Choice. American Econo-mic Review 89 (3), 349–378.
Szántó R. (2008): Környezeti konfliktusok Magyarországon. A hulla-dék akkumulátor feldolgozók esete. Kovász 12 (1–2), 47–70.
Szirmai V.–Szépvölgyi, Á. (2007): Társadalmi részvétel szereplői. In. Rechnitzer J. (szerk.): Település és fejlesztés. A közszolgáltatások hatékonyságának növelése a településfejlesztésben. Magyar Köz-igazgatási Intézet, Budapest, 89–104.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2017 Kovász
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
