"Veszélyes a varas béka, rossz fajzat!" avagy mit kutat az etnozoológus?
DOI:
https://doi.org/10.14267/kov.2016e1Kulcsszavak:
etnozoológia, survey, természetvédelemAbsztrakt
Ember és állatvilág sokrétű, évezredes kölcsönhatását az etnozoológia vizsgálja. Célja az emberi közösségek állatvilágról megszerzett hagyományos ökológiai tudásának és az állatvilághoz kötődő ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatának dokumentálása. A természeti környezettel közvetlen kapcsolatban élő közösségek számtalan módon hasznosítják az ökoszisztéma szolgáltatásait, így az állatvilág erőforrásait (hús, bőr stb.) is. Hatékony és bölcs, fenntartható használatukhoz nagy ökológiai tudás szükséges a fajok életmódját, élőhelyeit, a populációk változásait illetően. E tudás a biológiai sokféleség megőrzéséért folytatott természetvédelmi törekvéseket is világszerte fontos adatokkal segíti. Megismerése nem csupán a szellemi kulturális örökség dokumentálását jelenti, hanem egyúttal lehetséges megoldásokat kínál számtalan környezeti problémára. Cikkünk Kárpát-medencei és mongol etnozoológiai kutatások eredményeit is felsorakoztatva nyújt betekintést ember és állatvilág összetett kapcsolatának kutatásába.
The manifold, millennial interactions between man and animals are studied through ethnozoology. The aim is to document traditional ecological knowledge and the sustainable use of ecosystem services related to animals. Communities which live in direct connection with wildlife benefit from their environment in countless ways, including by obtaining animal resources (meat, skin, etc.). The effective, wise and sustainable use of these resources requires deep ecological knowledge regarding the biology of species, their habitats and population changes. This knowledge contributes valuable data on a global basis to nature conservation activities designed to maintain biodiversity. Its value is not only in the way it merely documents intangible cultural heritage, but also in its quest for solutions to countless environmental challenges. Our paper, by also showing the results of ethnozoological studies primarily from the Carpathian Basin and from Mongolia, provides an insight into research into the complex relationship between man and animal.
Hivatkozások
Albizua, J. Z. – Bordas, M. I. S. (2005): Bases para una etnozoología del tejón (Meles meles L.) con especial referencia en el ámbito cultu-ral vasc; Cuadernos de etnología y etnografía de Navarra (37) 319–328.
Alves, R. R. N. (2012): Relationships between fauna and people and the role of ethnozoology in animal conservation; Ethnobiology and Conservation 1 (2)
Alves, R. R. N. – Albuquerque, U. P. (2012): Ethnobiology and Con-servation: Why do we need a new journal?; Ethnobiology and Conser-vation (1) 1–3.
Andrásfalvy B. (2007): A Duna-mente népének ártéri gazdálkodása; Ekvilibrium Kiadó, Budakeszi
Arioti, M. (1985): Edible animals of the Ituri forest, Africa in the ethno-zoology of the Efe Bambuti; Journal of Ethnobiology 5, 21–28.
Arnott, W. G. (2007): Birds in the Ancient World from A to Z; Rout-ledge, London, New York
Avar Á. (2012): A természet és az állatok a hagyományos mongol gondolkodásban; PhD-disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegye-tem, Bölcsészettudományi Kar, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Buda-pest
Babai D. (2011): Hagyományos ökológiai tudás az etnozoológia tük-rében. A gerinces állatok népi ismerete Hidegségben; MA-szakdol-gozat, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Néprajz- és Kulturális Antropológia Tanszék, Pécs
Babus J. (1959): A lónyai vizek néprajza; Néprajzi Közlemények 4, Budapest
Bakos N. (1982): A pióca felhasználása a népi gyógyászatban Ken-deresen és környékén; Múzeumi Levelek (39–40) 121–147.
Bálint S. (1971): A régi szegedi pákászok és madarászok; A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 119–139.
Beke Ö. (1936): Népies növénynevek; Búvár (2), 241–244.
Belényesi M. (1953): A halászat a 14. században; Ethnographia 64, 148–162.
Bellon T. (1996): A Tisza néprajza; Timp Kiadó, Budapest
Berkes, F. (2008): Sacred ecology; Routledge, London, New York
Berkes, F. – Colding, J. – Folke, C. (2000): Rediscovery of traditional ecological knowledge as adaptive management; Ecological Applica-tions 10, 1251–1262.
Berlin, B. (1992): Ethnobiological classification. Principles of categori-zation of plants and animals in traditional societies; Princeton Uni-versity Press, New Jersey
Berlin, B. – Breedlove, D. E. – Raven, P. H. (1981): General principles of classification and Nomenclature in Folk Biology; American Anthro-pologist, New Series 75, 214–242.
Bihari-Horváth L. (2011): Szarvaskő „etnomalakológiája”: az éti csiga gyűjtögetése és fogyasztása egy Heves megyei lokális közösségben; Agria (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve) 47, 309–326.
Bonta, M. (2010): Ethno-ornithology and biological conservation; in. Tideman, S. – Gosler, A. (szerk.): Ethno-ornithology. Birds, indige-nous peoples, culture and society; Earthscan, London, Washington, 13–29.
Borsos B. (1997): Három folyó között. A bodrogközi gazdálkodás al-kalmazkodása a természeti viszonyokhoz a folyószabályozási mun-kák előtt és után (1840–1910); Akadémiai Kiadó, Budapest
Borsos B. (2004): Elefánt a hídon – Gondolatok az ökológiai antro-pológiáról; L’Harmattan Kiadó, Budapest
Brehm, A. E. – Rammner, W. – Ákos, K. (1960): Az állatok világa: négy köteteben; Gondolat Kiadó, Budapest
Brooks, S. E. – Reynolds, J. D. – Allison, E. H. (2008): Sustained by snakes? Seasonal livelihood strategies and resource conservation by Tonle Sap fishers in Cambodia; Human Ecology 36, 835–851.
Brown, C. H. (1979): Folk zoological life forms: Their universality and growth; American Anthropologist, New Series 81, 791–817.
Brown, C. H. (1984): Language and Living Things. Uniformities in Folk Classification and Naming; Rutgers University Press
Brown, K. L. (2006): As It Was in the Past. A Return to the Use of Live-Capture Technology in the Aboriginal Riverine Fishery; in. Men-zies, C. R. (szerk.): Traditional ecological knowledge and natural re-source management; University of Nebraska Press, 47–64.
Bulmer, R. (1967): Why is the cassowary not a bird? A problem of zoological taxonomy among the Karam of the New Guinea Highlands; Man, New Series 2, 5–25.
Ceríaco, L. M. (2012): Human attitudes towards herpetofauna: the influence of folklore and negative values on the conservation of am-phibians and reptiles in Portugal; Journal of Ethnobiology and Ethno-medicine 8 (8)
Colding, J. – Folke, C. (2001): Social taboos: “invisible” systems of local resource management and biological conservation; Ecological Applications 11, 584–600.
Davidson-Hunt, I. J. – Berkes, F. (2005): Nature and society through the lens of resilience: toward a human-in-ecosystem perspective; in. Berkes, F. – Colding, J. – Folke, C. (szerk.): Navigating social-ecolo-gical systems. Building resilience for complexity and change; Cam-bridge University Press, Cambridge, New York, 53–82.
Diamond, L. – Bishop, K. D. (1999): Ethno-ornithology of the Keteng-ban People Indonesian New Guinea; in. Medin, D. L. – Atran S. (szerk.): Folkbiology; The MIT Press, Cambridge, 17–45.
Dei, G. J. (1994): Indigenous African knowledge systems: local tradi-tions of sustainable forestry; Singapore Journal of Tropical Geogra-phy 14, 28–41.
Dickman, A. J. (2010): Complexities of conflict: the importance of con-sidering social factors for effectively resolving human–wildlife conflict; Animal Conservation 13, 458–466.
Ecsedi I. (1933): Népies vadászat és vadfogás a debreceni határban és a Tiszántúlon; A Déri Múzeum Néprajzi Osztályának ismeretter-jesztő közleményei, Debrecen
Erdész S. (1984): Kígyókultusz a magyar néphagyományban; Kos-suth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke, Debrecen
Farkas J. (1981): Amiről az Ecsedi-láp mesél; Móra Ferenc Könyvki-adó, Budapest
Fehér J. (1943): Időjós állatok és növények; Athenaeum, Budapest
Fernandes-Ferreira, H. – Mendonca, S. V. – Albano, C. – Ferreira, F. S. – Alves, R. R. N. (2012): Hunting, use and conservation of birds in Northeast Brazil; Biodiversity and Conservation 21, 221–244.
Fischer-Kowalski, M. – Weisz, H. (1999): Society as hybrid between material and symbolic realms: Toward a theoretical framework of so-ciety-nature interaction; Advances in Human Ecology 8, 215–252.
Folke, C. – Carpenter, S. R. – Walker, B. – Scheffer, M. – Chapin T. – Rockström, J. (2010): Resilience thinking: integrating resilience, adaptability and transformability; Ecology and Society 15 (4), 20.
Forth, G. (2010): What’s in a Bird’s Name: Relationships among Ethno-ornithological Terms in Nage and Other Malayo-Polynesian Languages; in. Tideman, S. – Gosler A. (szerk.): Ethno-ornithology. Birds, indigenous peoples, culture and society; Earthscan, London – Washington DC, 223–237.
Forth, G. (2012): Of mice and rats: the place of murids in Nage animal classification and symbolism; Journal of Ethnobiology 32, 51–73.
de la Frontera Sur, E. C., – de Morelos, U. A. D. E. (2000): Ethno-ecology of white grubs (Coleoptera: Melolonthidae) among the Tzeltal Maya of Chiapas; Journal of Ethnobiology 20 (1), 43–59.
Gadgil, M. – Berkes, F. – Folke, C. (1993): Indigenous knowledge for biodiversity conservation; Ambio 22, 151–156.
Gadgil, M. – Olsson, P. – Berkes, F. – Folke, C. (2005): Exploring the role of local ecological knowledge in ecosystem management: three case studies; in. Berkes, F. – Colding, J. – Folke, C. (szerk.): Navi-gating social-ecological systems; Cambridge University Press, Cam-bridge, New York, 189–209.
Gal, S. (1973): Inter-informant variability in an ethnozoological taxo-nomy; Anthropological Linguistics 15, 203–219.
Gilchrist, H. G. – Mallory, M. L. – Merkel, F. (2005): Can local ecolo-gical knowledge contribute to wildlife management? Case studies of migratory birds; Ecology and Society 10 (20)
Gómez-Baggethun, E. – Mingorria, S. – Reyes-Garcia, V. – Calvet, L. – Montes, C. (2010): Traditional Ecological Knowledge Trends in the Transition to a Market Economy: Empirical Study in the Donana Natural Areas; Conservation Biology 24, 721–729.
Gosler, A. – Buehler, D. – Castillo, A. (2010): The broader significance of ethno-ornithology; in. Tideman, S. – Gosler A. (szerk.): Ethno-ornithology. Birds, indigenous peoples, culture and society; Earth-scan, London, Washington DC, 31–39.
Gub, J. (1996): Erdő-mező állatai a Sóvidéken; Firtos Művelődési Egylet, Korond
Gunda B. (1942): Nyestezés az Ormánságban; Nép és Nyelv 2, 143–150.
Gunda B. (1966): Ethnographica Carpathica; Akadémiai Kiadó, Buda-pest
Gunda B. (1968): Die Jagd und des Domestikation des Kranichs bei den Ungarn; Anthropos 63–64, 473–496.
Gunda B. (1987): Zur Ethno-Zoologie des Erinaceus sp.; in. Maurer, H. et al. (szerk.): Festschrift für Dieter Korell II; Mannus Bibliothek Bd. 27. Bonn, 697–707.
Gunderson, L. H. (2005): Adaptive dancing: interactions between so-cial resilience and ecological crises; in. Berkes, F. – Colding, J. – Folke, C. (szerk.): Navigating social-ecological systems. Building resi-lience for complexity and change; Cambridge University Press, Cam-bridge, New York, 33–52.
Hangalov, M. N. (1903): Balaganskij sbornik. Skazki, pover’ja neko-torye obrjady u severnyh burjat. Pod redakciej G. N. Potanina; (Trudy Vostočno-Sibirskogo otdela Russkogo Geografičeskogo Obšestva, tom V.), Tomsk
Harka Á. (1973): A halfajok népies nevei Tiszafüred környékén; Mú-zeumi Levelek 13–14 (Damjanich Múzeum, Szolnok), 10–14.
Harka Á. (1999): Tiszafüred környéki halnevek; Magyar Nyelvőr 123, 208–213.
Herman O. (1887): A magyar halászat könyve I-II.; Természettudo-mányi Könyvkiadó Vállalat, Budapest
Herman O. (1901): A madarak káráról és hasznáról; A M. Kir. Földmí-velésügyi Minister Kiadványai, Budapest
Herman O. (1983): Arany, Tompa, Petőfi és a népköltés madárvilága; Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest
Hofer T. (1957): Vadfogóvermek a töröknek hódolt Baranyában; Ethnographia 68, 346–349.
Hoppál M. (1982): Népi természetismeret; in. Ortutay Gy. (szerk.): Néprajzi Lexikon V.; Akadémiai Kiadó, Budapest, 271.
Houston, D. C. (2010): The Maori and the Huia; in. Tideman, S. – Gosler A. (szerk.): Ethno-ornithology. Birds, indigenous peoples, cul-ture and society; Earthscan, London, Washington DC, 49–54.
Hunn, E. (1982): The utilitarian factor in folk biological classification; American Anthropologist, New Series 84, 830–847.
Hunn, E. (1999): Size as limiting the recognition of biodiversity in folk biological classifications: one of four factors governing the cultural recognition of biological taxa; in. Medin, D. L. – Atran, S. (szerk.): Folkbiology; The MIT Press, Cambridge (USA), London, 47–70.
Hunn, E. (2011): Ethnozoology; in. Anderson, E. N. – Pearsall, D. – Hunn, E. – Turner, N. (szerk.): Ethnobiology; Wiley-Blackwell, New Jersey, 83–96.
Hunn, E. – French, D. (1984): Alternatives to taxonomic hierarchy: the Sahaptin case; Journal of Ethnobiology 4, 73–92.
Huntington, H. P. (2000): Using traditional ecological knowledge in science: Methods and applications; Ecological Applications 10, 1270–1274.
Ingold, T. (1996): ‘Hunting and gathering as ways of perceiving the environment’; in. Ellen, R. – Fukui, K. (szerk.): Redefining Nature; Berg, Oxford, UK, 117–155.
Iturralde, J. – Bordas, M. I. S. – Zabala, J. (2003): Etnoentomología de la Vaquita de San Antón o mariquita (Coccinella septem-punctata) en el País Vasco (Coleoptera: Coccinellidae); Boletín de la SEA 33, 253–269.
Jankó J. (1900): A magyar halászat eredete; Budapest
Keszeg V. (2002): Homo narrans. Emberek, történetek és kontex-tusok; Komp-Press Kiadó, Kolozsvár
Kicsi S. A. (2015): A fák, a kakukk és a rovarok; Cédrus Művészeti Alapítvány – Napkút, Budapest
Kicsi S. A. – Magyar L. A. (2007): A @-tól az egyszarvúig. Zoohistóriai érdekességek; Semmelweis Kiadó, Budapest
Kovács, A. (1987): Járok-kelek gyöngyharmaton... növény- és állat-nevek a Felső-Szigetköz tájnyelvében; Mosonmagyaróvári Helytörté-neti Füzetek 6
Kovács E. – Kelemen E. – Pataki Gy. (2011): Ökoszisztéma szolgál-tatások a tudományterületek és a szakpolitikák metszéspontjaiban; Természetvédelmi Közlemények 17, 1–11.
Lakatos K. (1910): A régi szegedi halászok jelképes madarai; Ethno-graphia 21 (82–90), 147–154.
Lanczendorfer Zs. – Balázs L. (1998): Ósdi állatosdi. Állatokhoz fű-ződő népi mondókák, jóslások, és csúfolók; magánkiadás, Győr
Latham, P. (1999): Edible caterpillars and their food plants in the bas Congo, Democratic Republic of Congo; Botanic Gardens Conser-vation News 3, 40–42.
Leach, E. (1964): Anthropological aspects of language: Animal cate-gories and verbal abuse; in. Lenneberg, E. H. (szerk.): New directions in the study of language; MIT Press, Cambridge, MA, 23–63.
Majnep, I. S. – Bulmer, R. (1977): Birds of my Kalam Country; Auck-land University Press
Mbata, K. J. (1995): Traditional use of arthropods in Zambia; Food Insects Newsletters 8, 5–7.
Menzies, C. R. – Butler, C. (2006): Introduction. Understanding eco-logical knowledge; in. Menzies, C. R. (szerk.): Traditional ecological knowledge and natural resource management; University of Nebraska Press, Lincoln, London, 1–17.
Mészöly G. (1951): Az ugorkori vadászélet magyar szókincsbeli emlé-kei; Ethnographia 62, 277–290.
Molnár Zs. – Gellény K. – Margóczi K. – Biró M. (2015): Landscape ethnoecological knowledge base and management of ecosystem services in a Székely-Hungarian pre-capitalistic village system (Transylvania, Romania); Journal of Ethnobiology and Ethnomedicine 11 (3)
Nadasdy, P. (2007): The gift in the animal: the ontology of hunting and human-animal sociality; American Ethnologist 34, 25–43.
Nasi, R. – Brown, D. – Wilkie, D. – Bennett, E. – Tutin, C. – van Tol, G. – Christophersen, T. (2008): Conservation and use of wildlife-based resources: the bushmeat crisis; Secretariat of the Convention on Biological Diversity, Montreal, Center for International Forestry Research (CIFOR), Bogor
Naughton, L. – Rose, R. – Treves, A. (1999): The social dimensions of human-elephant conflict in Africa: a literature review and case studies from Uganda and Cameroon; African Elephant Specialist, Hu-man-Elephant Task Conflict Task Force of IUCN, Glands, Switzerland
Nelson, R. K. (1986): Make prayers to the raven. A Koyukon view of the Northern Forest; University of Chicago Press, Chicago, London
Neto, E. M. C. – Pacheco, J. M. (2005): Utilização medicinal de inse-tos no povoado de Pedra Branca, Santa Terezinha, Bahia, Brasil; Bio-temas 18, 113–133.
Pazsiczky J. (1914): Az izeltlábuakra vonatkozó magyarországi babo-nák; Trencsénvármegyei Múzeum Egyesület Évkönyve 1914, 37–54.
Peršič, M., (1998): Dormouse hunting as part of Slovene national identity; Natura Croatica 7 (3), 199–211.
Posey, D. A. (1981): Wasps, warriors and fearless men: ethnoento-mology of the Kayapó Indians of Central Brazil; Journal of Ethno-biology 1, 165–174.
Primack, R. B. (2006): Essentials of conservation biology (Vol. 23); Sinauer Associates, Sunderland, MA
Rácz J. (1996): A magyar nyelv halnevei; A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, Budapest
Ramos-Elorduy, J. – Moreno, J. M. P. – Vazquez, A. I. – Landero, I. Oliva-Rivera, H. – Camacho V. H. M. (2011): Edible Lepdoptera in Mexico: Geographic distribution, ethnicity, economic and nutritional importance for rural people; Journal of Ethnobiology and Ethnomedi-cine 7 (2)
Rea, A. M. (1998): Folk mammalogy of the Northern Pimans; Univer-sity of Arizona Press, Tucson, AR
Reyes-Garcia, V. – Broesch, J. – Calvet-Mirb, L. – Fuentes-Peláezd, N. – McDadee, T. W. – Parsaf, S. – Tannerg, S. – Huancah, T. – Leonarde, W. R. – Martínez-Rodríguezg, M. R. – Tsimane’ Amazo-nian Panel Study Team (2009): Cultural transmission of ethnobota-nical knowledge and skills: an empirical analysis from an Amerindian society; Evolution and Human Behaviour 30, 274–285.
Roba, H. G. – Oba, G. (2009a): Community participatory landscape classification and biodiversity assessment and monitoring of grazing lands in northern Kenya; Journal of Environmental Management 90, 673–682.
Roba, H. G. – Oba, G. (2009b): Efficacy of Integrating Herder Know-ledge and Ecological Methods for Monitoring Rangeland Degradation in Northern Kenya; Human Ecology 37, 587–612.
Róheim G. (1925): Magyar néphit és népszokások; Athenaeum, Bu-dapest
Solymos E. (1996): A Velencei-tó halászata; Akadémiai Kiadó, Bu-dapest
Solymos E. (2005): Dunai halászat. Hagyományos halászat a magyar Dunán; Akadémiai Kiadó, Budapest
Souza, S. P. – Begossi, A. (2007): Whales, dolphins or fishes? The ethnotaxonomy of cetaceans in São Sebastião, Brazil; Journal of Ethnobiology and Ethnomedicine 3 (9)
Svanberg, I. (2006): Black slugs (Arion ater) as grease: a case study of technical use of gastropods in pre-industrial Sweden; Journal of Ethnobiology 26, 299–309.
Szendrey Zs. – Szendrey Á. – Fazakas I. – Székely Sz. M. (2001): Igézet ne fogja...: A népbabonák világa Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos „babonaszótára” nyomán; Fekete Sas Kiadó, Buda-pest
Szilágyi M. (1982): Vadászat; in. Paládi-Kovács A. (szerk.): Gazdál-kodás. Magyar Néprajz 2.; Akadémiai Kiadó, Budapest
Szilágyi M. (2002): Halászó parasztok – Halászati vállalkozók. Törté-neti források és elemzések; Documentatio Ethnographica 17, L’Har-mattan Kiadó, Budapest
Szilágyi M. (2012): Szempontok a “régi vizes világ” mellékes haszon-vételeinek néprajzi vizsgálatához. A teknősbéka és a kecskebéka; in. Tóth A. (szerk.): Néprajz – múzeológia. Tanulmányok a múzeumi tu-dományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére; Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 580–589.
Szűcs S. (1977): Régi magyar vízivilág; Magvető Kiadó, Budapest
Szűcs S. (1992): A régi Sárrét világa; Fekete Sas Kiadó, Budapest
Takács L. (1977): A Kis-Balaton és környéke; Somogyi Almanach 27–29., Kaposvár
Tideman, S. – Chirgwin, S. – Sinclair, J. R. (2010): Indigenous know-ledges, birds that have ‘spoken’ and science; in. Tideman, S. – Gosler A. (szerk.): Ethno-ornithology. Birds, indigenous peoples, culture and society; Earthscan, London, Washington DC, 3–12.
Timaffy L. (1991): Rábaköz és a Hanság; Novadat Kiadó, Győr
Turner, N. J. – Berkes, F. (2006): Developing resource management and conservation; Human Ecology 34, 475–478.
Ulicsni V. (2012): Vadonélő emlősfajok etnobiológiája Szilágynagyfa-lun; BSc-szakdolgozat, Szegedi Tudományegyetem Természettudo-mányi és Informatikai Kar Ökológiai Tanszék, Szeged
Ulicsni V. (2014): A gerinctelenekhez kapcsolódó hagyományos tu-dás és népi taxonómia a Kárpát-medencében; MSc-szakdolgozat, Szegedi Tudományegyem Természettudományi és Informatikai Kar, Ökológiai Tanszék, Szeged
Voss, R. S. – Fleck, D. W. (2011): Mammalian diversity and Matses ethnomammalogy in Amazonian Peru 1: Primate; Bulletin of the Ame-rican Museum of Natural History, 1–81.
Willis, R. (1975): Man and beast (Approaches to anthropology); Har-perCollins
Wislockiné D. F. A. (1892): Jósló állatok a kalotaszegi néphitben; Ethnographia 3, 52–53.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2016 Kovász
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
