"Kicsi kis hősök" - Az ökofalu-mozgalom története és gyökerei

Szerzők

  • Judit Farkas

DOI:

https://doi.org/10.14267/kov.2014e3

Kulcsszavak:

ökofalu, ökofalu-mozgalom, megalkotott közösség, környezeti mozgalom, migráció

Absztrakt

Bár az ökofalu-mozgalom viszonylag új jelenség (kialakulása az 1990-es évekre tehető), a törekvések, amelyeket összefog, ennél jóval korábbra tekintenek vissza. A szerző 2008 óta foglalkozik az ökofalvak kutatásával, szaktudományából, a kulturális antropológiából adódóan elsősorban azok szociokulturális dimenzióira helyezi a hangsúlyt. Jelen tanulmány azonban inkább az ökofalu-mozgalom gyökereit és előzményeit mutatja be: elhelyezi a mozgalmat a környezeti mozgalmak, illetve az ún. megalkotott közösségek történetében; felvázolja az ökofalu-mozgalom nemzetközi és hazai történetét, végül pedig a falusi migráció kontextusában értelmezi a magyar ökofalvakat. A kép, amit így kapunk, korántsem teljes, hiszen az ökofalu-jelenség még számos más megközelítésben is bemutatható lenne, de már ez is rámutat a mozgalom többes beágyazottságára, és közelebb visz az ökofalulakók törekvéseinek, illetve az ökofalvak jelenkori működésének a megértéséhez.

Although the ecovillage-movement is a relatively new phenomenon (it has only started to come into being in the 1990ies), the initiatives it aims to integrate do have a much longer history. The author of the present article has been studying ecovillages since 2008. As a cultural anthropologist, she concentrates first of all has upon the socio-cultural dimensions of the ecovillage-movement. The present paper focuses on the history and roots of the movement by situating eco-villages within both the history of the broader environmental movement and intentional communities; introduces the international and Hungarian history of the ecovillage-movement; and, last but not least, interprets Hungarian ecovillages in the context of rural migration processes. The picture drawn here does not aspire being an exhaustive one since the ecovillage-phenomenon can be presented from numerous different perspectives. Still, our study clearly demonstrates the multiple embeddedness of the movement, and it takes us closer to the understanding of the aspirations of ecovillage inhabitants and the current functioning of ecovillages.

Hivatkozások

A. Gergely A. (2003): Bevezető; in. A. Gergely A. (szerk.): Ökológia –kultúra – embertudomány. Környezet és ember a paradigmaváltások korában; Egyetemi-főiskolai szöveg- és szemelvénygyűjtemény; Bu-dapest – Sopron, 3‒20.

Bates, A. (2003): Ecovillage Roots (and Branches); Communities Magazine (117) http://gen.ecovillage.org/iservices/publications/ articles/CM117RootsandBranches.pdf (2014.08.27-i állapot szerint)

Blouin, M. (2007): The Urban Ecovillage Experiment. The Stories of Six Communities that Hoped Change the World; BA dolgozat, Po-mona College, California

Borsos Balázs (2004): Elefánt a hídon. Gondolatok az ökológiai antro-pológiáról; L’Harmattan, Budapest

Borsos Béla (2002): Azok a bizonyos könnyű léptek I. Ökológia és rendszerelmélet; L’Harmattan, Budapest

Borsos Béla (2007): Az ökofalu koncepciója és helye a fenntartható település- és vidékfejlesztésben; PhD értekezés, PTE Természet-tudományi Kar, Földtudományok Doktori Iskola, Pécs http://old. foldrajz.ttk.pte.hu/phd/phdkoord/nv/disszert/disszertacio_borsos_bel a_nv.pdf (2014.08.27-i állapot szerint)

Castells, M. (2003): Az identitás hatalma; Gondolat, Budapest

Enyedy Gy. (1980): Falvaink sorsa; Magvető, Budapest

Farkas J. (2009): „Meghalt Gyűrűfű – éljen Gyűrűfű.” Egy jelképpé vált falu-történet (újra)hasznosítása; Tabula, 2009/1. 75‒94.

Farkas J. (2012): „Mindenek anyját énekelem, Gaiát, a szilárdat.” Val-lás, hit és spiritualitás a magyar ökofalvakban; in. Barna G. – Povedák K. (szerk.): Vallás, közösség, identitás; Szeged, 279‒293.

Farkas J. (2014): „Túl a puszta megértésen.” Újpogányság és a ma-gyar ökofalvak; in. Povedák I. – Szilárdi R. (szerk.): Sámán sámán hátán. A kortárs pogányság multidiszciplináris elemzése; MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antro-pológiai Tanszék, Szeged, 97‒114.

Felcser H. (2010): Egy jógi a vasfüggöny mögött; Etalon Film Kft, Bu-dapest

Guha, R. (2000): Environmentalism: A global history; Longman, New York

Hári B. (2008): Magyarországi ökofalvak fenntarthatósági jellemzése és értékelése, továbbá területfejlesztési szempontú vizsgálatuk; Szakdolgozat. ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Társa-dalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. http://okovolgy.hu/wp-content/ uploads/okofalu_szakdolgozat_hari_beata.pdf (2014.08.27-i állapot szerint)

Homer-Dixon, Th. F. (2004): Környezet, szűkösség, erőszak; Typo-text, Budapest

Horváth B. (2005): A mókuskerék kijárata. Élőfalu Hálózat Magyar-országon; Dokumentumfilm. http://www.youtube.com/watch?v= XjrnqGl1htg (2014.11.27-i állapot szerint)

Illés Z. – Medgyesi B. (1998): A környezet- és természetvédelmi moz-galom szerepe a rendszerváltásban; in. Schmidt M. – Tóth Gy. L. (szerk.): Janus-arcú rendszerváltás; Kairosz, Budapest, 136‒157.

Jackson, H. – Svensson, K. (szerk.) (2002): Ecovillage living. Resto-ring the Earth and Her People; Gaia Trust, Green Books

Kilián I. (2004): Álom és valóság. Az ökofalu-mozgalom az első évti-zed végén; Kézirat, Gyűrűfű

Kilián I. (2006): Ökofalvak: lombikba zárt fenntarthatóság; in. Kiss T. – Somogyvári M. (szerk.): Fenntartható fejlődés a gyakorlatban; Pécs, 50‒59.

Kilián I. (2014): Felnőttkorba érve; Kézirat, Gyűrűfű

Klaniczay G. (2003): Oneida- egy XIX. századi amerikai kommuna története; in. Klaniczay G. (szerk.): Ellenkultúra a hetvenes nyolcva-nas években; Noran, Budapest, 234‒242.

Kovács K. (2003): Vidéki kaleidoszkóp: eltérő esélyek, eltérő remé-nyek az uniós csatlakozás előtti falusi Magyarországon; in. Kovács T. (szerk.): A vidék Magyarország az EU-csatlakozás előtt; MTA RKK – MRTT, Pécs, 53‒66.

Ladányi J. – Szelényi I. (2004): A kirekesztettség változó formái; Nap-világ, Budapest

Lánczi D. (2009): Autonómia-kísérlet a somogyvámosi Krisna-közös-ségben, a Krisna-völgy ökológiai lábnyoma; Szakdolgozat, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Földrajz-környezettan Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, Budapest. http://okovolgy.hu/%e2%80%9 elabnyomozas%e2%80%9d/ (2014.11.21-i állapot szerint)

Litfin, K. (é. n.): A Whole New Way of Life: Ecovillages and the Revi-talization of Deep Community; http://faculty.washington.edu/litfin/ research/A_Whole_New_Way_Of_Life.PDF (2015.02.02-i állapot szerint)

Meijering, L. (2006): Making a place of their own. Rural intentional communities in Northwest Europe; Utrecht, Royal Dutch Geogra-phical Society, Groningen, Faculty of Spatial Sciences, University of Groningen. http://dissertations.ub.rug.nl/faculties/rw/2006/l.meijering/ ?pLanguage=en&pFullItemRecord=ON (2014.08.27-i állapot szerint)

Mód L. (2007): „Kihaló faluból‒üdülőfalu.” Gazdasági-társadalmi vál-tozások egy dél-dunántúli kistelepülésen (1970–2005); in. Szarvas Zs. (szerk.): Migráció és turizmus; L’Harmattan, Budapest, 111‒142.

Persányi M. (1993): Red Pollution, Green Evolution, Revolution in Hungary. Environmentalists and Societal Transition; in. Jancar-Web-ster, B. (szerk.): Environmental Action in Eastern Europe; Responses to Crisis; M. E. Sharpe, London, 134‒157.

Pickerill, J. – Chatterton, P. (2006): Notes towards autonomous geographies: creation, resistance and self-management as survival tactics; Progress in Human Geography 30 (6), 730‒746. http://phg. sagepub.com/cgi/content/abstract/30/6/730 (2014.08.27-i állapot szerint)

Pulay G. (2002): „Leköltöztem vidékre …”; in. Fejős Z. – Szijártó Zs. (szerk.): Egy tér alakváltozásai. Esettanulmányok a Káli-medencéből; Néprajzi Múzeum, Budapest, 40‒54.

Schleininger T. (2004): Életreform Szentendrén. (Forrásközlés); in. Farkas R. (szerk.): Néprajzi, történeti tanulmányok; Ferenczy Múze-um, Szentendre, 139‒150.

Szijártó Zs. (2000): A turizmus mint menedék. Képek, elképzelések a Káli-medencében; in. Fejős Z. – Szijártó Zs. (szerk.): Turizmus és kommunikáció; Néprajzi Múzeum – PTE Kommunikáció Tanszék, Budapest–Pécs, 7‒22.

Szijártó Zs. (2002): Turizmus és regionalizmus a Káli medencében. Egy kutatás tapasztalatai; in. Fejős Z. – Szijártó Zs. (szerk.): Egy tér alakváltozásai. Esettanulmányok a Káli-medencéből; Néprajzi Múze-um, Budapest, 7–21.

Szijártó Zs. (2007): Tér, kultúra, kommunikáció; in. Kovács É. (szerk.): Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet; Néprajzi Múze-um, PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, Buda-pest‒Pécs, 160‒175.

Szirmai V. (1991): Ökológiai társadalmi mozgalmaink; Valóság 10, 34‒42.

Szirmai V. (1997): Protection of the environment and the position of green movements in Hungary; in. Lánd-Pickvance, K. – Nick Man-ning, N. – Pickvance, Ch. (szerk.): Environmental and Housing Move-ments. Grassroots Experience in Hungary, Russia and Estonia; Ave-bury, 23‒88.

Taylor, B. (szerk.) (1995): Ecological Resistance Movements. The Global Emergence of Radical and Popular Environmentalism; State University of New York Press, New York

Taylor, M. (2008): The Politics of Culture: Folk Critique and Transfor-mation of the State in Hungary; PhD Dissertation, Graduate Faculty of Anthropology, City University of New York

Tóth I. J. (2003): Fejezetek a környezetfilozófiából; Jate Press, Sze-ged

Vági G. (1991): „A reformideológia szelleme” és az aprófalvak; in. Vági G.: Magunk, Uraim. Válogatott írások településekről, tanácsok-ról, önkormányzatokról; Gondolat, Budapest, 63‒121.

Virág T. (2007): Migrációs folyamatok az aprófalvakban; in. Kovács É. (szerk.): Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet; Néprajzi Mú-zeum ‒ PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, Bu-dapest‒Pécs, 134‒146.

Zablocki, B. (1980): Alienation and charisma. A study of contempo-rary American communes; The Free Press, New York

Letöltések

Megjelent

2015-02-04

Folyóirat szám

Rovat

Kutató

Hogyan kell idézni

Farkas, J. (2015). "Kicsi kis hősök" - Az ökofalu-mozgalom története és gyökerei. KOVÁSZ - The Slow Journal, 18(1-4), 43-66. https://doi.org/10.14267/kov.2014e3