Árak vagy érvek? - Módszertani dilemmák a természet szolgáltatásainak értékelésében
DOI:
https://doi.org/10.14267/kov.2011e2Kulcsszavak:
értékelés, társadalmi részvétel, módszertan, intézményekAbsztrakt
Klasszikus intézményi és ökológiai közgazdaságtani alapokra építve egyes szerzők az értékelési módszereket is intézménynek (a szokások, normák, szabályok sajátos rendszerének), úgynevezett értékformáló intézménynek tekintik, amely meghatározza, hogy ki vehet részt az értékelésben, mi számít adatnak, hogyan lehet az adatokat feldolgozni stb. Az értékelési módszertan mindezen keresztül erőteljesen befolyásolja az értékelés eredményét. Ezért fontos, hogy a módszert az értékelendő jelenség sajátosságainak figyelembevételével válasszuk ki. Az ökoszisztéma szolgáltatások sajátosságait figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a fogyasztói magatartást és piaci tranzakciókat feltételező neoklasszikus értékelési módszerek gyakorta nem helytállóak. Helyettük és mellettük a társadalmi részvételen alapuló, deliberatív módszerek használata javasolható.
Hivatkozások
Balázs B. – Bela Gy. – Pataki Gy. (2004): A termesztett növények genetikai sokféleségének megőrzése Magyarországon – Intézményi közgazdaságtani elemzés; Kovász, 1–4. szám, 74–98.
Bodorkós B. (2010): Társadalmi részvétel a fenntartható vidékfej-lesztésben – A részvételi akciókutatás lehetőségei; Doktori érteke-zés, Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola
Boyd, J. – Banzhaf, S. (2009): What are ecosystem services? The need for standardized environmental accounting units; Ecological Economics 63, 616–626.
Brondízio, E. S. – Gatzweiler, F. – Kumar, M. – Zografos, C. (2009): Socio-cultural context of ecosystem and biodiversity valuation; in. TEEB–The Economics of Ecosystems and Biodiversity – The Eco-logical and Economic Foundations; www.teebweb.org (2010. októ-ber 1-i állapot szerint.)
Costanza, R. 1989. What is ecological economics?; Ecological Eco-nomics 1, 1–7.
Csanády R. A. – Kovács E. (szerk.) (2003): A biológiai sokféleség ösztönzése és közgazdasági értékelése. Útmutató döntéshozók számára; Szemelvények az OECD Környezetpolitikájából, KvVM, Budapest
Ekins, P. – Simon, S. – Deutsch, L. – Folke, C. – de Groot, R. (2003): A framework for the practical application of the concepts of critical natural capital and strong sustainability; Ecological Econo-mics 44, 165–185.
Etzioni, A. (1988): The Moral Dimension – Toward a New Eco-nomics; The Free Press, New York
Fisher, B. – Turner, K. R. – Morling, P. (2009): Defining and classifying ecosystem services for decision making; Ecological Economics 68, 643–653.
Gasparatos, A. (2010): Embedded value systems in sustainability assessment tools and their implications; Journal of Environmental Management 91 (8), 1613–1622.
Gonczlik A. (2004): Az élő természet adományai; Kovász, 1–4. szám, 15–43.
Gowdy, J. M. (2004): A biodiverzitás értéke; Kovász, 1–4., 44–73.
Granowetter, M. (1994): A gazdasági intézmények társadalmi meg-formálása: a beágyazottság problémája; in. Lengyel Gy. – Szántó Z. (szerk.): A gazdasági élet szociológiája; Aula Kiadó, Budapest, 61–78.
Hardin, G. (1968): The Tragedy of the Commons; Science 162, 1243–1248.; magyarul A közlegelők tragédiája; in. Lányi A. (szerk.) Természet és szabadság – Humánökológiai olvasókönyv; Osiris Kiadó, Budapest, 2002, 219−231.
Hein, L. – van Koppen, K. – de Groot, R. S. – van Ireland, E. C. (2006): Spatial scales, stakeholders and the valuation of ecosystem services; Ecological Economics 57, 209–228.
Jacobs, M. (1997): Environmental valuation, deliberative democracy and public decision-making institutions; in. Foster, J. (szerk.): Valu-ing Nature? Economics, Ethics and Environment; Routledge, Lon-don, 21–38.
Kelemen E. – Bela Gy. – Pataki Gy. (2010a): Természet adta javak és szolgáltatások – szakértői és állampolgári értelmezések; ESSRG Füzetek, 1. szám, SZIE KTI Környezetgazdaságtani Tanszék, Kör-nyezeti Társadalomkutatók Csoport, Gödöllő
Kelemen E. – Bela Gy. – Pataki Gy. (2010b): Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékelésé-hez; ESSRG Füzetek, 2. szám, SZIE KTI Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezeti Társadalomkutatók Csoport, Gödöllő
Kelemen E. – Gómez-Baggethun, E. (é. n.): Participatory Methods for Valuing Ecosystem Services; in. Antunes, P. (szerk.): Themes Proceedings; New University of Lisbon, Portugal, előkészületben
Kelemen E. – Málovics Gy. – Margóczi K. (2009): Ökoszisztéma szolgáltatások felmérése során feltárt konfliktusok az Alpári-öblö-zetben; Természetvédelmi közlemények 15, 119–133.
Kocsis T. (1999): A jövő közgazdaságtana?; Kovász, 3. szám, 131–164.
Kumar, M. – Kumar, P. (2008): Valuation of the ecosystem services – A psycho-cultural perspective; Ecological Economics 64, 808–819.
Málovics Gy. – Bajmócy Z. (2009): A fenntarthatóság közgazda-ságtani értelmezései; Közgazdasági Szemle, május, 464–483.
Marjainé Szerényi Zs. (1999): Megfizethető-e a megfizethetetlen? – A természet pénzbeli értékeléséről az ökológiai közgazdaságtan és egy hazai felmérés tükrében; Kovász, 3. szám, 188–198.
Marjainé Szerényi Zs. (2001): A természeti erőforrások pénzbeli ér-tékelése; Közgazdasági Szemle, február, 114–129.
Marjainé Szerényi Zs. (szerk.) (2005): A természetvédelemben al-kalmazható közgazdasági módszerek; KvVM Természetvédelmi Hi-vatal, Budapest
Markó P. (2008): Modernizáció, racionalizálódás – Szociológiaelmé-leti előadások; Savaria University Press, Szombathely
Martínez-Alier, J. (2002): The environmentalism of the poor – A study of ecological conflicts and valuation; Edward Elgar, Chen-telham, UK
Martínez-Alier, J. (2004): Az elosztás kérdése az ökológiai közgaz-daságtanban; in. Pataki Gy. – Takács-Sánta A. (2004), 492–508.
Martínez-Alier, J. – Munda, G. – O’Neill, J. (1998): Weak compa-rability of values as a foundation for ecological economics; Ecolo-gical Economics 26, 277–286.
Martín-López, B. – Montes, C. – Benayas, J. (2007): The non-eco-nomic motives behind the willingness to pay for biodiversity con-servation; Biological conservation 139, 67–82.
Millennium Ecosystem Assessment (2003): Ecosystems and Human Well-being – A Framework for Assessment; Island Press, Wa-shington, DC
Nielsen, S. N. – Müller, F. (2009): Understanding the functional principles of nature – Proposing another type of ecosystem services; Ecological Modelling 220 (16), 1913–1925.
Norgaard, R. (1985): An Evolutionary Critique and Plea for Plura-lism; Journal of Environmental Economics and Management 12 (3), 382–394.
Norgaard, R. (2010): Ecosystem services – From eye-opening metaphor to complexity blinder; Ecological Economics 69, 1219–1227.; magyarul Ökoszisztéma szolgáltatások – Hogyan vált egy szemléletes metafora a lényeg elhomályosítójává?; Kovász 2011/1–4. szám, 61–92. o.
O’Connor, M. (2000): Pathways for environmental evaluation – a walk in the (Hanging) Gardens of Babylon; Ecological Economics 34, 175–193.
O’Neill, J. (2001): Representing people, representing nature, repre-senting the world; Environment and Planning C: Government and Policy 19, 483–500.
Ostrom, E. (2007): Institutional Rational Choice – An Assessment of the Institutional Analysis and Development Framework; in. Sabatier, P. A. (szerk.): Theories of the Policy Process; második kiadás, Westview Press, Boulder, CO, 21–64.
Pataki Gy. – Takács-Sánta A. (2004): Természet és gazdaság – Ökológiai közgazdaságtan szöveggyűjtemény; L’Harmattan Kiadó, Budapest
Pearce, D. (1993): Economic Values and the Natural World; Earth-scan, London
Princen, T. (2003): Az üzleti tevékenység homályba burkolása és elnyújtása – Amikor a költségek internalizálása nem elegendő; Ko-vász 3–4. szám, 5–39.
Scott, W. R. (1995): Institutions and Organizations; Sage Publica-tions, California
Spash, C. (2000): Ecosystems, contingent valuation and ethics – the case of wetland re-creation; Ecological Economics 34, 195–215.
Spash, C. (2006): Non-economic motivation for contingent values – rights and attitudinal beliefs in the willingness to pay for environ-mental improvements; Land Economics 82, 602–622.
Spash, C. (2007): Deliberative monetary valuation (DMV) – Issues in combining economic and political processes to value environmental change; Ecological Economics 63, 690–699.
Spash, C. – Hanley, N. (1995): Preferences, information and bio-diversity preservation; Ecological Economics 12, 191–208.
Spash, C. – Vatn, A. (2006): Transferring environmental value es-timates – Issues and alternatives; Ecological Economics 60, 379–388.
Szabó Z. (2010): Increasing the validity of valuing biodiversity – re-ducing protest responses by deliberative monetary valuation; 12th International Bioecon Conference, Velence, Olaszország, http://www .bioecon.ucl.ac.uk/12th_2010/Szabo.pdf (2011. április 7-i állapot szerint.)
Tacconi, L. (1998): Scientific methodology for ecological economics; Ecological Economics 27, 91–105.
Vatn, A. (2005a): Institutions and the Environment; Edward Elgar, Cheltenham
Vatn, A. (2005b): Rationality, institutions and environmental policy; Ecological Economics 55, 203–217.
Vatn, A. (2006): Institutions; Internet Encyclopedia of Ecological Economics. http://www.ecoeco.org/pdf/Institutions_Arild_Vatn.pdf (2011. április 7-i állapot szerint.)
Vatn, A. (2009): An institutional analysis of methods for environ-mental appraisal; Ecological Economics 68, 2207–2215.
Vatn, A. (2010): An Institutional Analysis of Payments for Environ-mental Services; Ecological Economics 69, 1245–1252.
Vatn, A. – Bromley, D. (2004): Választások árak és védőbeszédek nélkül; in. Pataki Gy. – Takács-Sánta A. (2004), 189–218.
Wallace, K. J. (2007): Classification of ecosystem services – Prob-lems and solutions; Biological Conservation 139, 235–246.
Wilson, M. A. – Howarth, R. B. (2002): Discourse based valuation of ecosystem services – establishing fair outcomes through group deliberation; Ecological Economics 41, 431–443.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2011 Kovász
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
