A termesztett növények genetikai sokféleségének megőrzése Magyarországon - Intézményi közgazdaságtani elemzés
DOI:
https://doi.org/10.14267/kov.2004e4Kulcsszavak:
agro-biodiverzitás, attitűd, biotermék, döntéshozatal, érintett, institucionalizmus, intézmény, kereskedelem, környezet (természeti), közgazdaságtan, kutatás, Magyarország, mélyinterjú, mezőgazdaság, módszertan, nonprofit, ökológia, politika, stakeholder, szabadalom, szervezet, tájfajtaAbsztrakt
A termesztett növények genetikai sokfélesége (diverzitása) egyike annak a kevés természeti forrásnak, amely a gazdálkodók számára évszázadokon át biztosan rendelkezésre állt. A tájfajták, hagyományos fajták sokféleségük révén alkalmazkodtak a helyi körülményekhez (különösen a változékony talaj- és klímaviszonyok között), s biztosították a gazdálkodás kockázatainak csökkentését. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) védőszárnyai alatt működő Növényi Genetikai Erőforrások Nemzetközi Intézete (International Plant Genetic Resources Institute, IPGRI) harminc éve küzd a növényi genetikai források fenntartásáért és használatáért. Kezdetben a növénynemesítési céllal hasznosított helyi fajták eltűnő sokfélesége sarkallta a tájfajták génbanki összegyűjtésére és védelmére. A termesztett növények sokféleségének védelmére létrehozott génbankokat a válság hívta életre, melyet a nagyüzemi, iparosított mezőgazdasági termelés okozott. Ám hamar kiderült, hogy csakis kényszermegoldás lehet egyes fajokat az eredeti termőhelyen kívül, gyűjtemények vagy ültetvények mesterséges körülményei között (ex situ) nevelni és őrizni. Az élővilág sokféleségének fenntartása, hasznosítása inkább lehetséges a fajok és változatok életképes állományainak eredeti élőhelyén, természetes állapotban történő (in situ) megőrzésével; ott, ahol jellegzetes tulajdonságaik is kialakultak. Mára sok helyen a helyi körülményekhez alkalmazkodott tájfajták, hagyományos fajták eredeti termőhelyükön, termesztés útján történő fenntartása vált az agro-biodiverzitás védelmének és hasznosításának legfőbb útjává. A világ ezernégyszáz génbankja a nyolcvanas évek végén még évente hatvanezer mintát osztott ki a nemesítőknek, ma csupán tízezerrel teszi ugyanezt. A termőhelyrontó nagyüzemi, iparosított mezőgazdálkodás mellett a kényszerű génbanki, botanikus kerti védelem és használat csak a kisebbik rossznak számít (Cherfas [2004]).
Írásunkban az intézményi közgazdaságtan elméleti keretében azt vizsgáljuk, hogy jelenleg a hazai családi gazdaságokban, illetve kiskertekben gazdálkodók hogyan őrzik meg a termesztett növények, azon belül is a bab és a kukorica genetikai sokféleségét.(1) Arra vagyunk kíváncsiak, miként hat egymásra az agro-biodiverzitás szélesebb intézményi környezete és a gazdálkodók egyéni vetőmag-választási döntése. A gazdálkodók által hasznosított tájfajták köre ugyanis sohasem állandó és stabil, hanem az intézményi és környezeti változásokhoz alkalmazkodó tudatos gazdálkodói választás eredménye.(2) A kutatás célja annak megértése, hogy a jelenlegi hazai intézményi környezet milyen lehetőségeket teremt, illetve milyen korlátokat állít a gazdák vetőmag-választási döntései számára; valamint a gazdák e döntései hogyan tartják fönn az intézményi háttér uralkodó struktúráit, illetve teremtenek alternatív struktúrákat.
Hivatkozások
Ángyán J. (szerk.) [2000]: Mezőgazdasági biodiverzitás megőrzési stratégia; MTA, Budapest
Ángyán J. - Tardy J. - Vajnáné Madarassy A. (szerk.) [2002]: Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai; Mezőgazda Kiadó, Budapest
Berkó J. - Horváth J. [1993]: A hibridkukorica magyarországi elterjedésének és a kukorica vetőmagipar kialakulásának története; Magyar Agrártudományi Egyesület, Budapest
Birol, E. [2004]: Valuing Agricultural Biodiversity on Home Gardens in Hungary - An Application of Stated and Revealed Preference Methods; PhD-disszertáció, University College London, University of London, London
Birol, E. - Smale, M. - Gyovai Á. [2004]: Sustainable use and management of crop genetic resources - Landraces on Hungarian Small Farms; előadás, Thirteenth Annual Conference of the European Association of Environmental and Resource Economics, 2004. június 25-28., Budapest
Boda Zs. [1999]: A biodiverzitás nemzetközi politikai gazdaságtana, különös tekintettel a tulajdonjogokra; Kovász, III. évf., 3. szám, 165-187. o. (http://korny10.bke.hu/kovasz/kov7/biodiver.html)
Cherfas, J. (szerk.) [2004]: Why genetic diversity matters?; International Plant Genetic Resources Institute, Róma
De Marchi, B. - Funtowicz, S. O. - Lo Cascio, S. - Munda, G. [2000]: Combining participative and institutional approaches with multicriteria evaluation - An empirical study for water issues in Troina, Sicily; Ecological Economics 34, 267-282. o.
Drucker, A. G. - Gomez, V. - Anderson, S. [2001]: The economic valuation of farm animal genetic resources - a survey of available methods; Ecological Economics 36, 1-18. o.
Freeman, R. E. [1984]: Strategic Management - A Stakeholder Approach; Pitman, Boston, MA
Gregory, R. - Wellman, K. [2001]: Bringing stakeholder values into environmental policy choices - a community-based estuary case study; Ecological Economics 39, 37-52. o.
Grimble, R. - Wellard, K. [1997]: Stakeholder methodologies in natural resource management - a review of principles, contexts, experiences and opportunities; Agricultural Systems 55 (2), 173-193. o.
Harcsa I. - Kovách I. - Szelényi I. [1994]: A posztszocialista átalakulási válság a mezőgazdaságban és a falusi társadalomban; Szociológiai Szemle 3, 15-43. o.
Heal, G. [2004]: Economics of biodiversity - an introduction; Resource and Energy Economics 26, 105-114. o.
Hodgson, G. M. [2000]: What is the essence of institutional economics?; Journal of Economic Issues XXXIV (2), 317-329. o.
Hodgson, G. M. [1994]: The return of institutional economics; in. Smelser, N. J. - Swedberg, R. (szerk.): The Handbook of Economic Sociology; Princeton, NJ, Princeton University Press, 58-75. o.
Hodgson, G. M. [1993]: Institutional economics - surveying the 'old' and the 'new'; Metroeconomica 44 (1), 1-28. o.
Jacobs, M. [1994]: The limits to neoclassicism - towards an institutional environmental economics; in. Redclift, M. - Benton, T. (szerk.): Social Theory and the Global Environment; London and New York, Routledge, 67-91. o.
Juhász P. [2001]: Mezőgazdaságunk és az uniós kihívás; Beszélő, április
Kaplowitz, M. D. - Hoehn, J. P. [2001]: Do focus groups and individual interviews reveal the same information for natural resource valuation?; Ecological Economics 36, 237-247. o.
Kaplowitz, M. D. - Hoehn, J. P. [1998]: Using focus groups and individual interviews to improve natural resource valuation - lessons from the mangrove wetlands of Yucatán, Mexico; előadás, World Congress of Environmental and Resource Economists, Venezia, Italy, 1998. június 25-27.
Kleffmann [2003]: Maize Market Research in Hungary; Kleffmann & Partner Kft., Budapest
Kontogianni, A. - Skourtos, M. S. - Langford, I. H. - Bateman, I. J. - Georgiou, S. [2001]: Integrating stakeholder analysis in non-market valuation of environmental assets; Ecological Economics 37, 123-138. o.
KSH [2001]: Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ); Központi Statisztikai Hivatal, Budapest
KSH [2002a]: Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 2001; Központi Statisztikai Hivatal, Budapest
KSH [2002b]: Fontosabb növények vetésterülete 2001; Központi Statisztikai Hivatal, Budapest
Kvale, S. [1996]: InterViews; London, Sage
Lochner, P. - Weawer, A. - Gelderblom, C. - Peart R. - Sandwith, T. - Fowkes, S. [2003]: Aligning the diverse - the development of a biodiversity conservation strategy for the Cape Floristic Region; Biological Conservation 112, 29-43. o.
Mitroff, I. [1983]: Stakeholders of the Organizational Mind; Jossey-Bass, San Francisco, CA
Negri, V. [2003]: Landraces in central Italy - where and why they are conserved and perspectives for their on-farm conservation; Genetic Resources and Crop Evolution 50, 871-885. o.
Nielsen, K. [2001]: Institutionalist approaches in the social sciences - typology, dialogue, and future challenges; Journal of Economic Issues XXXV (2), 505-516. o.
Scarpa, R. - Ruto, E. S. K. - Kristjanson, P. - Radeny, M. - Drucker, A. G. - Rege, J. E. O. [2003]: Valuing indigenous cattle breeds in Kenya - an empirical comparison of stated and revealed preference value estimates; Ecological Economics 45, 409-426. o.
Smale, M. - Bellon, M. R. [1999]: A conceptual framework for valuing on-farm genetic resources; in. Wood, D. - Lenné, J. (szerk.) Agrobiodiversity - Characterization, Utilization, and Management; CAB International, Wallingford, 387-488. o.
Strauss, A. - Corbin, J. M. [1990]: Basics of Qualitative Research - Grounded Theory, Procedures and Techniques; Newbury Park, London, New Delhi, Sage
Surányi D. [2002]: Tájfajták a Kárpát-medencében (XVIII. sz. - 1950); Agrártörténeti Szemle, 321-406. o.
Virchow, D. [1999]: Conservation of plant genetic resources for food and agriculture - main actors and the costs to bear; International Journal of Social Economics 26 (7, 8, 9), 1144-1161. o.
Williamson, O. E. [1985]: The Economic Institutions of Capitalism; New York, Free Press
Zeven, A. C. [1998]: Landraces - a review of definitions and classifications; Euphytica 104, 127-139. o.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2004 Kovász
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
