Az arisztoteliánus gazdaságetika alapjai

Szerzők

  • László Radácsi

DOI:

https://doi.org/10.14267/kov.19981e2

Kulcsszavak:

Arisztotelész, arisztoteliánus, etika, gazdaságetika, modern, gazdaság

Absztrakt

A gazdaságetika mára klasszikusnak számító tankönyveit, szöveggyűjteményeit átlapozva az a benyomása támadhat az olvasónak, hogy a gazdaságetikai problémák leírására, elemzésére és megoldására alkalmas etikai rendszerek küzdelmében mindössze két morálfilozófiai hagyomány verseng. A következményetika (konzekvencializmus) és a deontológia olymértékben "uralják" a gazdaságetikai diskurzust, hogy kétségkívül álláspontjának részletes indoklására kényszerül az, aki egy harmadik irányzat, az úgynevezett arisztoteliánus etika relevanciájára kívánja felhívni a figyelmet. Ezért (is) érdemes talán messzebbről indítani az elemzést, és először röviden bemutatni az arisztoteliánus és az említett másik két etikai rendszer között fennálló legfontosabb különbségeket. Az elméletek összehasonlítása vezethet ugyanis ama következtetések levonásához, melyek már a gazdasági cselekvések és cselekvők megértése szempontjából is érdekesek lehetnek. A tanulmányt egy lehetséges arisztoteliánus gazdaságetikai kutatási program vázlata zárja.

Az arisztoteliánus etika fent említett - normatív gazdaságetikai elméleteket illető - háttérbe szorulásának ellentmondani látszik az a tény, hogy az elmúlt évtizedekben kétségkívül megélénkült a filozófus-közösség érdeklődése eme hagyomány iránt. Az erény-etika azonban egészen a legutóbbi évekig nem talált olyan követőkre, akik az elméleti rendszert gazdaságetikai problémákra alkalmazták volna. Néhány szerző eme hiány egyik lehetséges okaként Arisztotelész lesújtó véleményét jelöli meg, melyet a nyereségszerzést célzó gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatban alakított ki (McCracken et al. [1998]). Mások szerint viszont az arisztotelészi etika legfőbb gyengéje éppen az, hogy nincs mondanivalója a személyes szférán túlmutató (például intézményi környezetben felmerülő) problémákat illetően (Louden [1984]). Ez utóbbi nézet szerint tehát az erény-etika hívei hallgatásra vannak kárhoztatva a közösségi szinten megjelenő etikai konfliktusokkal kapcsolatban. Az eme álláspontban (is) megfogalmazódó félreértés jól illusztrálja az erény-etika és a modern etikai elméletek összehasonlítását célzó alábbi rövid elemzés szükségességét.

Hivatkozások

Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika; Európa, Budapest, 1997

Blum, L. A. [1990]: Vocation, Friendship, and Community: Limitation of the Personal-Impersonal Framework; in: Flanagan-Rorty (szerk.) [1990], 173-197. old.

Dondorp, W-J. [1994]: The Rehabilitation of Virtue; Vrije Universiteit, Schiedam

Duska, R. F. [1993]: Aristotle: A Pre-Modern Post-Modern? Implications For Business Ethics; Business Ethics Quarterly, Vol. 3, Iss. 2., 227-250. old.

Flanagan, O. - Rorty, A. O. (szerk.) [1990]: Identity, Character, and Morality; The MIT Press, Cambridge, MA

Foot, Ph. [1978]: Virtues and Vices and Other Essays; Oxford University Press, Oxford

French, P. A. (szerk.) [1988]: Ethical Theory: Character and Virtue; University of Notre Dame Press, Notre Dame

Hartman, E. [1996]: Organizational Ethics and the Good Life; Oxford University Press, NY

Horvath, C. M. [1996]: Macro and Micro: The Emerging Field of Organizational Ethics; The Online Journal of Ethics (http://condor.depaul.edu/ethics/m&m.html, 1996. december)

Koehn, D. [1992]: Toward an Ethic of Exchange; Business Ethics Quarterly, Vol. 2., Iss. 3., 341-355. old.

Koehn, D. [1995]: A Role for Virtue Ethics in the Analysis of Business Practice; Business Ethics Quarterly, Vol. 5., Iss. 3., 533-539. old.

Louden, R. B. [1984]: On Some Vices of Virtue Ethics; American Philosophical Quarterly, 21, 227-236. old.

MacIntyre, A. [1981]: After Virtue; Duckworth, London

McCracken, J. - Martin, W. - Shaw, B. [1998]: Virtue Ethics and the Parable of the Sadhu; Journal of Business Ethics 17, 25-38. old.

Nussbaum, M. C. [1986]: The Fragility of Goodness; California University Press, Cambridge, MA

Pincoffs, E. L. [1986]: Quandaries and Virtues; University Press of Kansas, Lawrence

Radácsi L. [1997]: Az etika vállalati intézményesítésének eszközei; in: Boda Zs. - Radácsi L.: Vállalati etika; Vezetőképző Intézet, Budapest, 1997, 170-184. old.

Rawls, J. [1997]: A társadalmi igazságosság elmélete; Osiris, Budapest

Rorty, A. O. (szerk.) [1980]: Essays on Aristotle's Ethics; University of California Press, Berkeley

Rorty, A. O. [1995]: The Many Faces of Morality; in: Midwest Studies in Philosophy, Volume XX., 67-82. old.

Solomon, R. C. [1992a]: Ethics and Excellence; Oxford University Press, NY

Solomon, R. C. [1992b]: Corporate Roles, Personal Virtues: An Aristotelian Approach To Business Ethics; Business Ethics Quarterly, Vol. 2, Iss. 3., 317-339. old.

Wilbure, J. B., III. [1984]: Corporate Character; in: Hoffman, W. M. - Mills Moore, J. - Fedo, D. A. (szerk.): Corporate Governance and Institutionalizing Ethics; Lexington Books, Lexington, MA, 1984, 173-184. old.

Williams, B. [1985]: Ethics and the Limits of Philosophy; Fontana, London

Williams, B. [1993]: Shame and Necessity; University of California Press, Berkeley

Zsolnai L. [1995]: A gazdaságetika rendszere; in: Új utak a közgazdasági, üzleti és társadalomtudományi képzésben; Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, 758-760. old.

Megjelent

1998-03-31

Folyóirat szám

Rovat

Kutató

Hogyan kell idézni

Radácsi, L. (1998). Az arisztoteliánus gazdaságetika alapjai. KOVÁSZ - The Slow Journal, 2(1), 24-29. https://doi.org/10.14267/kov.19981e2