A közösségi média szerepe a fesztiválturizmusban – a Szegedi Ifjúsági Napok és a Green Future példáján
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2017v17n3-4.3Kulcsszavak:
fesztiválturizmus, web 2.0, közösségi média, fesztivál hatások, imázserősítésAbsztrakt
A technológia fejlődése és az internet térnyerése új trendeket indított el a turizmusban is. A közösségi média használatának terjedésével az élmények online megosztása, keresése egyre népszerűbbé válik, mely egyrészt befolyásolhatja az utazási döntések meghozatalát, másrészt hozzájárulhat az adott desztináció imázsának javításához, ismertségének növeléséhez.
A fesztiválok, különösen a zenei fesztiválok évek óta egyre több – elsősorban fiatal – turistát vonzanak, akik túlnyomó többsége a közösségi hálózatokat használja élményei megosztására. Kutatásunk során a Szegedi Ifjúsági Napok és a Green Future fesztiválozói körében végeztünk kérdőíves felmérést, melyben a közösségi média fesztiválturizmusra gyakorolt hatása mellett vizsgáltuk, hogy a megkérdezettek hogyan ítélik meg a fesztiválok desztinációra gyakorolt hatásait. Ezek közül az imázserősítő hatás megjelenését több módszerrel is vizsgáltuk.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy a megkérdezett fesztiválozók nagy jelentőséget tulajdonítanak élményeik megosztásának és jelentős arányban használják a közösségi médiát információk keresésére. Megállapítható az is, hogy a két könnyűzenei fesztivál hozzájárul a települések imázsának alakításához, hiszen mind a vizsgált bejegyzésekben, mind a válaszadók asszociációiban többször együtt jelentek meg.
Hivatkozások
BÁCSNÉ BÁBA É. (2014): Hallgatók, buli, Campus – Felsőoktatási hallgatók fesztivállátogatási szokásainak vizsgálata a Campus Fesztiválon. Turizmus Bulletin. 16(2). pp. 34-41.
BENCKENDORFF, P. – SHELDON, P. – FESEN-MAIER, D. (2014): Tourism information technology.
CABI, UK.BENEDEK M. – STARK J. (2009): Fesztiválvilág. Turizmus Bulletin. 13(3). pp. 35–45.
BUHALIS, D. – LAW, R. (2008): Progress in information technology and tourism management: 20 years on and 10 years after the Internet – The state of eTourism research. Tourism Management. 29(4). pp. 609–623.
CROMPTON, J. L. – McKAY, S. L. (1994): Measuring the Economic Impact of Festivals and Events: Some Myths, Misapplications and Ethical Dilemmas. Festival Management and Event Tourism. 2(1). pp. 33–43.
CSAPÓ J. – MATESZ K. (2007): A kulturális turizmus jelentősége és szerepe napjaink idegenforgalmában. Földrajzi Értesítő. 56(3-4). pp. 291–301.
DUDÁS, G. – BOROS, L. – VIDA, GY. (2017): Comparing the temporal changes of airfares on online travel agency websites and metasearch engines. Tourism. 65(2). pp. 187-203.
ÉBER M. Á. (2008): Túl az élménytársadalmon? – avagy az élménytársadalom másfél évtizede. Szociológiai Szemle. 18(1). pp. 78-105.
ESZES I. (2007): Web 2.0. ESZES könyvtár. http://www.eszes.net/eTanulmanyok/web2.pdf, Letöltve: 2017. szeptember 6.
FOTIS, J. – BUHALIS, D. – ROSSIDES, N. (2012): Social media use and impact during the holiday travel planning process. In: Fuchs, M. – Ricci, F. – Cantoni, L. (eds): Information and Communication Technologies in Tourism. pp. 13-24.
GIBSON, C. – CONNELL, J. (2005): Music and Tourism: On the Road Again. Aspects of Tourism. Channel View Publications, Clevedon.
GONDOS B. – HERCZ Á. (2011): A kulturális tevékenységek hatása az életminőségre. In: Róbert P. (szerk.): „Magyarország társadalmi-gazdasági helyzete a 21. század első évtizedeiben”. Kautz Gyula Emlékkonferencia, SZIE, Győr. Elektronikus kötet.
HUDSON, S. – ROTH, M. – MADDEN, T. – HUDSON, R. (2015):The effects of social media on emotions, brand relationship quality, and word of mouth: An empirical study of music festival attendees. Tourism Management. 47. pp. 68 -76.
IVÁNYI T. – BÍRÓ-SZIGETI SZ. (2016): Oszd meg és hashtagelj! – Közönségrészvétel és élmény-megosztás a turizmusban. In: Fehér A. – Kiss V. Á. – Soós M. – Szakály Z. (szerk.): Hitelesség és értékorientáció a marketingben. Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Debrecen. pp. 706–715.
JÁSZBERÉNYI M. (2016): A fesztiválok gazdasági hatása. In: Jászberényi M. – Zátori A. – Ásványi K. (szerk.): Fesztiválturizmus. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 34–44.
KAZÁR K. (2014): Fesztivállátogatást befolyásoló tényezők vizsgálata fókuszálva a márka szerepére. In: Hetesi E. – Révész B. (szerk.): „Marketing megújulás”. Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar, Szeged. Elektronikus kötet.
KLAUSZ M. (2017): Megosztok, tehát vagyok:Szakértői kérdések és válaszok a közösségi médiáról. Athe-naeum Kiadó, Budapest.
KOVÁCS D. (2014): Élmény, élménygazdaság, élménytársadalom és turizmus. Turizmus Bulletin. 16(3–4). pp. 40–48.
KOVÁCS, I. – NAGY, GY. (2013): Tourism in peripheric regions – the possibilities of thematic routes. Analele Universităţii din Oradea – Seria Geografie. 23(2). pp. 220-228.
KUNDI V. (2012): A fesztiválok városokra gyakorolt gazdasági- és társadalmi-kulturális hatásainak elemzése. Értekezés tervezet, Győr.
LIANG, Y. – ILLUM, S. F. – COLE, S. T. (2008): Benefits received and behavioural intentions of festival visitors in relation to distance travelled and their origins. International Journal of Event Management Research. 4(1). pp. 12-23.
MICHALKÓ G. (2010): Boldogító utazás. A turizmus és az életminőség kapcsolatának magyarországi vonatkozásai. MTA Földrajztudományi kutatóintézet, Budapest.
MT Zrt. (2013): A közösségi média hatása a turizmusra. Budapest. http://egeszsegturizmus.itthon.hu/documents/28123/4381875/Mintel_The_impact_of_social_media_on_tourismx.pdf/f921e947-7352-49a5-8659-50a7a165469d, Letöltve: 2017. szeptember 24.
OKLOBDŽIJA, S. (2015): The role and importance of social media in promoting music festivals. Synthesis: Marketing and Trade. pp. 583-587.
OROSZI V. – GONDA T. (2016): Az innováció értelmezése és gyakorlata a turizmusban. Területfejlesztés és innováció. 10(1). pp. 3-20.
PÁLFI A . (2016): Turisztikai desztináció menedzsment szervezetek szerepe az innovációk el-terjedésében Magyarországon. In: Ivancsóné Horváth Zs. – Darabos F. (szerk.):„Turizmus és Innováció”. VIII. Nemzetközi Turizmus Konferencia tanulmányok, SZIE, Győr. pp. 40-51.
PAVLUKOVIĆ, V. – ARMENSKI, T. – ALCÁNTARAPILAR, J. M. (2017): Social impacts of music festivals: Does culture impact locals' attitude toward events in Serbia and Hungary? Tourism Management. 63. pp. 42–53.
SMITH, M. (2009): Fesztiválok és turizmus: lehetőségek és konfliktusok. Turizmus Bulletin. 13(3). pp. 23 -28.
SULYOK J. (2016): A magyarországi fesztiválturizmus országos szintű marketingje. In: Jászberényi M. – Zátori A. – Ásványi K. (szerk.): Fesztiválturizmus. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 97-107.
SULYOK J. – SZIVA I. (2009): A fesztiválturizmus nemzetközi és hazai tendenciái. Turizmus Bulletin. 13(3). pp. 3-13.
SZABÓ J. Z. (2014): A fesztiváljelenség. Typotex Kiadó, Budapest.
VÁGI B. (2009): A hazai aktív kulturális közönség vizsgálata a Reneszánsz Év – 2008 keretében. Turizmus Bulletin. 13(3). pp. 48-57.
VÁRHELYI T. (2016): A fesztiválturizmus szinergiái. In: Jászberényi M. – Zátori A. – Ásványi K. (szerk.): Fesztiválturizmus. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 44-54.
VERES I. – DANÓ GY. – IVÁNYI T. (2017): Osszunk vagy ne osszunk? Fiatalok utazási szokásai és élménymegosztás. In: Bányai E. – Lányi B. – Törőcsik M. (szerk.): Tükröződés, társtudományok, trendek, fogyasztás. Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Pécs. pp. 75– 84.
XIANG, Z. – GRETZEL, U. (2010): Role of social media in online travel information search. Tourism Management. 31(2). pp. 179-188.
XIANG, Z. – WANG, D. – O’LEARY, J. T. – FESEN-MAIER, D. R. (2014): Adapting to the Internet: Trends in Travelers’ Use of the Web for Trip Planning. Journal of Travel Research. 54(4). pp. 5 1 1 - 5 2 7.
ZÁTORI A. (2014): Élményszemlélet a turizmusban. A turisztikai élményteremtés koncepciói. Turizmus Bulletin. 16(2). pp. 51-60.
ZÁTORI A. (2016): A fesztiválturizmus elméleti aspektusai. In: Jászberényi M. – Zátori A. – Ás-ványi K. (szerk.): Fesztiválturizmus. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 15-33.
ŽIVKOVIĆ, R. – GAJIĆ, J. – BRDAR, I. (2014): The impact of social media on tourism. Sinteza: E-Business in tourism and hospitality industry. pp. 758 -761.