A turizmuskutatás perifériáján – A hazai városnéző kisvonatok turisztikai szerepének és desztinációnkénti jellegzetességeinek vizsgálata térinformatikai (GIS) módszerekkel
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2017v17n3-4.1Kulcsszavak:
városnéző kisvonatok, térinformatikai módszerek, turizmusfejlesztés, Sárvár, Keszthely, TataAbsztrakt
Kutatásunk az aktuális turizmusföldrajzi vizsgálatok köréből kiszoruló, ugyanakkor a frekventáltabb városi desztinációk kínálatában szinte mindenhol fellelhető és népszerű attrakció, a városnéző kisvonat turisztikai térben betöltött szerepét vizsgálja.
Jelen tanulmány egy nagyobb kutatási témakör része, amelyben a hagyományos, hosszú évtizedek óta a turisztikai kínálat részét képező, de a jelenkori, modern kutatási témák által kevésbé érintett és divatos területeket (városnéző kisvonatok, szuvenírek, utcai performance-ok – ’busking’) vizsgáljuk jelenlegi turisztikai súlyuk, megújulási lehetőségeik és a legújabb trendek függvényében. Áttekintjük a városnéző kisvonatok általános turisztikai jellemzőit, a termékcsoportok szerinti eltérő sajátosságaikat és komplex térinformatikai elemzéseket végzünk a kisvonatok útvonalai, megállóhelyei, a látnivalók és a szálláshelyek elhelyezkedésének összefüggésében. A turizmuskutatásban is egyre jelentősebb szerepet kapó GIS eszközkészlet segítségével olyan összetett eredményeket kaphatunk, amelyek a különböző rétegek és eredménysorok komplex értelmezését és megjelenítését teszik lehetővé.
Esettanulmányként három speciális és a hazai turisztikai piacon domináns termékcsoport egy-egy meghatározó turisztikai kereslettel rendelkező települését választottuk ki. A legtöbb turistát vonzó, magas minőségű hazai egészségturizmus példájaként Sárváron; a balatoni, szezonálisan kiemelkedő vízparti turizmus esetében Keszthelyen; és a kulturális- és természeti értékekre épülő városi turizmus képviselőjeként Tata városában elemezzük a kisvonatok szerepét és a turisztikai kínálatra gyakorolt hatásait.
Hivatkozások
ALBALATE, D. – BEL, G. (2010): Tourism and urban public transport: Holding demand pressure under supply constraints. Tourism Management. 31(3). pp. 425-433.
BAKUCZ M. – TEGZES A. (2016): Fürdőtelepülé-sek versenyképességi vizsgálata néhány magyar és közép-európai régióban. Az OTKA 106283. sz. „Gyógy- és termálfürdőhelyi verseny-képességi tényezők felmérése hazai és közép-európai régiókban” című alapkutatás zárómonográfiája. Pécsi Tudományegyetem.
DICKINSON, J. E. – DICKINSON, J. A. (2006): Local transport and social representations: Chal-lenging the assumptions for sustainable tour-ism. Journal of Sustainable Tourism. 14(2). pp. 192–208.
FARÍAS, I. (2010): Sightseeing Buses: Cruising, Timing, and the Montage Attractions. Mobiliti-es. 5(3). pp. 387-407.
HOFMEISTER-TÓTH Á. (2014): A fogyasztói magatartás alapjai. Akadémia Kiadó, Budapest.
HORVÁTH A. – JÓNÁS-BERKI M. – SZEIDL K. – AUBERT A. (2016a): Nemzetiségi gasztrofesztiválok a Dél-Dunántúlon – Stifoldertől a Babfőző Fesztiválig. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 1(1). pp. 33-46.
HORVÁTH Z. – MORVA T. – KÖBLI Á. (2016b): Keszthely turisztikai szuprastruktúrájának átalakulása. Magyar Földrajzi Napok 2016, Eger. Konferenciakötet. pp. 823-831.
HøYER, K. G. (2000): Sustainable Tourism or Sus-tainable Mobility? The Norwegian Case. Journal of Sustainable Tourism. 8(2). pp. 147-161.
JURAY T. (2008): A város, mint turisztikai tér, Szeged példáján. PhD értekezés. Szegedi Tudományegyetem, Szeged.
KARANCSI Z. – HORNYÁK S. – OLÁH F. – SZALMA E. – HORVÁTH G. (2016): Új típusú turisztikai térképezés egy nagyvárosban: Turizmus 2.0 Szegeden. Területfejlesztés és innováció. 10(3). pp. 30-38.
KÖBLI Á. – SZÓKISBORIS R. (2016): A szuvenírek szerepe a fürdővárosok kínálatában – Komplex kiskereskedelmi vizsgálat Hévízen. V. Interdiszciplináris Doktorandusz Konferencia, Pécs. Konferenciakötet. pp. 235-248.
MÉSZÁROS B. (2016): Az épített örökség értékre emelése és népszerűsítése, az örökségmenedzsment rendszere. PhD értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Pécs.
MICHALKÓ G. (2014): Városimázs és versenyképesség: a turizmusorientált településmarketing néhány aspektusa. In: Tózsa I. (szerk.): Turizmus és településmarketing. Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék, Budapest. pp. 37-46.
MIHÁLY P. (2014): Az idegenforgalmi infrastruktúra néhány térbeli jellegzetessége. Human Innovation Review. 2014(1-2). pp. 163-172.
MORVA T. – GYENIZSE P. (2016): Keszthely lakott területének társadalom-földrajzi minősítése geoinformatikai módszerrel. Településföldrajzi Tanulmányok. 5(3-4). pp. 99-111.
MUNDRUCZÓ GY. – SZENNYESSY J. (2005): A Széchenyi Terv egészségturisztikai beruházá-sainak gazdasági hatásai. Turizmus Bulletin. 9(3). pp. 30- 41.
PISKÓTI I. (2012): Régió- és településmarketing: marketingorientált fejlesztés, márkázás. Akadémiai Kiadó, Budapest.
SULYOK J. (2005): Kulturális turizmus az európai városokban. Turizmus Bulletin. 9(3). pp. 18-29.
TÖRŐCSIK M. (2007): Vásárlói magatartás. Akadémia Kiadó, Budapest.
ZÁTORI A. (2014a): A turisztikai élményteremtés koncepciói a gyakorlatban. Turizmus Bulletin. 16(3-4). pp. 49-58.
ZÁTORI A. (2014b): Élményszemlélet a turizmusban. A turisztikai élményteremtés koncepciói. Turizmus Bulletin. 16(2). pp. 51–60.
Internetes források
SONG J. (2017): Why Kiddie Electric Trackless Trains Make A Great Attraction. https://medium.com/@bestonamusement/why-kiddie-electric-trackless-trains-make-a-great-attracti-on-4a088472f32f, Letöltve: 2017. november 16.
