Az új muzeológia megjelenése a budapesti múzeumokban
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2017v17n1-2.5Kulcsszavak:
új muzeológia, múzeum, interpretáció, interaktivitásAbsztrakt
A tanulmány egy 2016-os kutatás eredményeit foglalja össze, ami 15 különböző méretű budapesti múzeum és kiállítóhely bevonásával készült. A kutatás többek között a múzeumok vezetőivel lefolytatott mélyinterjúkat és az intézmények kiállításainak megfigyelését foglalja magában. A kutatás aspektusai közé tartoznak a célcsoportok, az interpretációs módszerek, az interaktivitás, a marketing, az önkéntesek bevonása stb. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a látogatókat befolyásoló négy legfontosabb faktor a következő: központi elhelyezkedés, a múzeum történelmi épülete, a bemutatott téma általános jellege, valamint az interaktivitás szintje. Az eredmények elemzése az új muzeológia keretrendszerét vette alapul, egy olyan új paradigmáét, aminek a szempontjait a múzeumok üzemeltetése és fejlesztése kapcsán minden vezetőnek figyelembe kellene vennie. A múzeumok felelősek a társadalom érzékenyítéséért a falaik között tárgyalt jelentőségteljes témák és az ott tárolt örökség értékét illetően. Amennyiben nem fogadják el a fiatal generációk igényeihez és a XXI. század felgyorsult élettempójához igazodó szemléletmódot, úgy nem lesznek képesek a fenntartható működéshez és a céljaik eléréséhez megfelelő számú (bevételt generáló) látogatót vonzani.
Hivatkozások
ÁSVÁNYI K. – BODNÁR D. – JÁSZBERÉNYI M. (2017): Museums of Budapest from the point of view of the experience-desiring cultural tourist.EMOK Conference, Pécs. Publikálás alatt.
BLACK, G. (2005): The Engaging Museum: Developing Museums for Visitor Involvement. Routledge, Abingdon.
BODNÁR D. (2015): Place of modern devices in museums, through the case study of the Virtual Archaeological Museum of Herculaneum. In: Regional Studies Association Tourism Research Network Work shop: Metropolitan Tourism Experience Development. Corvinus University of Budapest, Budapest. pp. 178-188.
BODNÁR D. – JÁSZBERÉNYI M. – FEHÉR ZS. (2015): Museum in Motion. EUGEO Conference, Budapest.
DCMS (Department of Culture, Media and Sport) (2006): Understanding the Future: Priorities for England’s Museums. DCMS, London.
HOOPER-GREENHILL, E. (2000): Museums and education: purpose, pedagogy, performance. Routledge, Abingdon.
HUDSON, K. (1977): Museums for the 1980s: A survey of world trends. UNESCO/Macmillan, Paris and London.
FEHÉR ZS. (2014): Ludwig Museum – Citadel of contemporary art. In: Jászberényi M. (ed.): Variegation of cultural tourism. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, Budapest. pp. 261-272.
KIRSHENBLATT-GIMBLETT, B. (1998): Destination Culture. Tourism, Museums, and Heritage. University of California Press, Berkeley.
KREPS, C. (2009): Indigenous curation, museums, and intangible cultural heritage. In: Smith, L. – Akagawa, N. (eds.): Intangible Heritage. Routledge, Abingdon. pp. 193–208.
McCALL, V. – GRAY, C. (2014): Museums and the 'new museology': Theory, practice and organisational change. Museum Management and Curatorship. 29. 1. pp. 19-35.
MOORE, K. (1997): Museums and Popular Culture.Cassell, London.
PACKER, J. – BALLANTYNE, R. (2002): Motivational factors and the visitor experience: A comparison of three sites. Curator. 45. 3. pp. 183-198.
SANDELL, R. (2007): Museums, Prejudice and the Reframing of Difference. Routledge, Oxon.
SIMPSON, M. (1996): Making Representations: Museums in the Post-Colonial Era. Routledge, London.SMITH, M. K. (2003): Issues in Cultural Tourism Studies. 2nd edition. Routledge, London.
TOMIUC, A. (2014): Navigating culture. Enhancing visitor museum experience through mobile technologies. From Smartphone to Google Glass. Journal of Media Research. 7. 3. pp. 33-47.
VERGO, P. (1989): The New Museology. Reaktion Books, London.
WALSH, K. (1992): The representation of the past: museums and heritage in the post-modern world. Routledge, London.
