A megújuló energia szerepe a falusi turizmus és a magyarországi falvak modernizációjában
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2017v17n1-2.4Kulcsszavak:
megújuló energia, falusi szálláshely, turizmus, vidékfejlesztés, modernizációAbsztrakt
A korszerű energiaellátás biztosítása a vidéki térségek modernizációjának letéteményese. A villamosenergia-hálózat XX. század folyamán megvalósított kiépítése, a „falvak villamosítása”, Magyarországon is alapvető változásokat hozott a vidéki társadalom életében. A modernizáció akkoriban is együtt járt a településkép átalakulásával, a villanypóznák, a légvezetékek és a transzformátorházak a falusi miliő szerves részévé váltak. A fenntartható fejlődés égisze alatt napjainkban észlelhető energiatakarékossági törekvések újabb színfoltokkal gazdagítják a rurális látképet. A falvak környezeti és településmorfológiai sajátosságai kedvező feltételeket kínálnak a megújuló energia hasznosításához. A korszerűséget tükröző napelemek, napkollektorok, kisebb szélturbinák fokozatosan a falusi udvarok megszokott kellékei lesznek. A megújuló energiát előállító objektumok elterjedésében az átlagosnál nagyobb energia-igényű falusi szálláshelyeknek élenjáró szerep jut. A falusi szállásadók, a szolgáltatást nyújtó vállalkozók egy része felismerte a megújuló energiában rejlő, és a társadalmi felelősségvállalásban testet öltő üzleti lehetőségeket. A komplex, a marketingkommunikációban és a vendégelégedettségben is tükröződő hasznosítás azonban még várat magára. Az Európai Unió által Magyarország számára 2020-ra előirányzott 13%-os megújuló energiafelhasználás teljesítéséhez a falusi turizmus is érdemben hozzájárulhat.
Hivatkozások
AUBERT A. (2011): Turizmus trendek és térszerkezet Magyarországon. Publikon Kiadó, Pécs.
AUBERT A. – CSAPÓ J. – GONDA T. – HEGEDÜS V. – SZABÓ G. (2007): Turizmus és a terület- valamint vidékfejlesztés. In: Aubert A. (szerk.): A térségi turizmuskutatás és tervezés módszerei, eredményei. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Pécs. pp. 76 –1 32 .
BECKEN, S. – SIMMONS, D. (2002): Understanding energy consumption patterns of tourist attractions and activities in New Zealand. Tourism Management. 4. pp. 267–277.
BELUSZKY P. (1999): Magyarország településföldrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.
BENDA K. (1983): Magyarország történeti kronológiája, IV. kötet,1944–1970. Akadémiai Kiadó, Budapest.
BERGMANN, A. – COLOMBO, S. – HANLEY, N. (2008): Rural versus urban preferences for renewable energy developments. Ecological Economics. 3. pp. 616–625.
CANSINO, J. – PABLO-ROMERO, M. – ROMAN, R. – YNIGUEZ, R. (2011): Promoting renewable energy sources for heating and cooling in EU-27 countries. Energy Policy. 6. pp. 3803–3812.
DALTON, G. – LOCKINGTON D. – BALDOCK, T. (2008): A survey of tourist attitudes to renewable energy supply in Australian hotel accommodation. Renewable Energy. 10. pp. 2174–2185.
DÁVID L. – KOVÁCS T. – TÓTH G. – BUJDOSÓ Z. – PATKÓS CS. (2010): A turizmus hatásai és jelentősége a területfejlesztésben. In: Süli-Zakar I. (szerk.): A terület- és településfejlesztés alapjai II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs. pp. 4 47– 46 6.
FAIRWEATHER, J. – MASLIN, C. – SIMMONS, D. (2005): Environmental values and response to ecolabels among international visitors to New Zealand. Journal of Sustainable Tourism. 1. pp. 82–98.
FOTIADIS, A. (2011): A comparative analysis of rural tourism development in Hungary and Greece. African Journal of Business Management. 19 (September). pp. 205–221.
FOTIADIS, A. (2007): A tündérmese, mint az alternatív turizmusfejlesztés egy eszköze: Görögország példája. Tér és Társadalom. 2. pp. 127–132.
FRANTÁL, B. – KUNC, J. (2011): Wind turbines in tourism landscapes: Czech Experience. Annals of Tourism Research. 2. pp. 499–519.
G. FEKETE É. (2007): A turizmus megjelenése és szerepe az aprófalvak funkcióváltásában. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek. 1. pp. 21–54.
HANUSZ Á. (2006): A falusi- és agroturizmus a vidékfejlesztés egyik eszköze. Őstermelő: Gazdálkodók Lapja. 4. pp. 14–16.
HANUSZ Á. (2010): A falusi turizmus kihívásai a globalizálódó turisztikai piacon. In: Lóki J. (szerk.): Interdiszciplinaritás a természet- és társadalomtudományokban. Debreceni Egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Debrecen. pp. 133–140.
HARMAT Á. – MUNKÁCSY B. – SZALKAI LŐRINCZ Á. – BALLABÁS G. – CSÜLLÖG G. – HORVÁTH G. – SZABÓ M. (2016): A közösségek által generált energetikai megoldások, mint a területfejlesztés eszközei. Területfejlesztés és Innováció. 3. pp. 3–15.
IRIMIÁS A. (2009): Turizmus az Aspromonte Nemzeti Parkban. In: Aubert A. – Berki M. (szerk.): Örökség és turizmus. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Pécs. pp. 103–107.
JANKÓ F. – MÓRICZ N. – PAPPNÉ VANCSÓ J. (2011): Klímaváltozás: diskurzusok a katasztrófától a kételkedésig. Földrajzi Közlemények. 1. pp. 3 –16.
JÁSZBERÉNYI M. (2009): A turizmus fejlődésének tendenciái. In: Jászberényi M. – Pálfalvi J. (szerk.): Nemzetközi közlekedés és turizmus. Aula Kiadó, Budapest. pp. 305–318.
KARABUGA, A. – YAKUT M. – YAKUT, G. – SELBAS, R. – ÜCGÜL, I. (2015): Renewable energy solutions for tourism. European Scientific Journal. Special edition. pp. 188–194.
KISS K. (2001): Falusi turizmus – eltérő értelmezések, eltérő piaci lehetőségek? Turizmus Bulletin. 1. pp. 19–32.
KOHLHEB N. – MUNKÁCSY B. – CSANAKY L. – MELEG D. (2015): A megújuló energiaforrások potenciáljai és hasznosításuk Magyarországon. Kovász. 1-4. pp. 19–50.
KOVÁCS D. (2015): Falusi turizmus Magyarországon – kérdések és dilemmák. Területi Statisztika. 6. pp. 592–613.
KOVÁCS T. (2012): Vidékfejlesztési politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.
KULCSÁR N. (2013): A magyar falusi turizmus újabb alakulása. A Falu. 3. pp. 5–17.
LONGART, P. – WICKENS, E. – OCANA, W. – LLUGSHA, V. (2017): A stakeholder analysis of a service learning project for tourism development in an Ecuadorian rural community. Journal of Hospitality, Leisure, Sport & Tourism Education. June. pp. 87–100.
LUKÁCS G. (2009): Megújuló energia és vidékfejlesztés. Szaktudás Kiadó, Budapest.
MAGDA R. (2011): Megújuló energiaforrások szerepe és hatásai a hazai agrárgazdaságban. Gazdálkodás. 6. pp. 575–588.
MICHALENA, E. – TRIPANAGNOSTOPOULOS, Y. (2010): Contribution of the solar energy in the sustainable tourism development of the Mediterranean islands. Renewable Energy. 3. pp. 667–673.
MICHALKÓ G. (2012): Turizmológia. Akadémiai Kiadó, Budapest.
POL, E. – VILLE, S. (2009): Social innovation: Buzz word or enduring term? The Journal of Socio-Economics. 38. pp. 878–885.
PUCZKÓ L. – RÁTZ T. (1998): A turizmus hatásai. Aula–Kodolányi, Budapest–Székesfehérvár.
SCHIPPER, L. – MEYERS, S. – KETOFF, A. (1986): Energy use in the service sector: An international perspective. Energy Policy. 3. pp. 201–218.
SZABÓ L. (2015): Az agroturizmus földrajza (mérsékelt övi-, trópusi- és szubtrópusi tájakon). Szent István Egyetemi Kiadó, Gödöllő.
SZABÓ G. (1997): Village Tourism in Rural Crisis Regions. In: Csatári B. – Szabó G. – Tóth J. (eds.): The impact of political changes on rural areas of East - Central Europe: Papers of the Symposium. Pécs – Kecskemét (Hungary) 2-6. 6. 1992. HAS Centre for Regional Studies, Pécs. pp. 271–285.
SZÜCS P – DARABOS G. (2016): Szilárd biomasszára vonatkozó energetikai megtérülési számítás egy Komárom-Esztergom megyei esettanulmány példáján. In: Budai E. – Munkácsy B. (szerk.): Az energetikai irányváltás küszöbén: Energiaföldrajzi kutatások Magyarországi mintaterületeken. ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, Budapest. pp. 80–102.
WANG, J. – HUANG, K. (2013): Energy consumption characteristics of hotel's marketing preference for guests from regions perspective. Energy. 1. pp. 173–184.
