A borturizmus múltja, jelene és jövője az Etyek-Budai borvidéken
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n1.1Kulcsszavak:
borturizmus, Etyek-Budai borvidék, történeti borvidék, tájértékAbsztrakt
A turizmus és a táj kapcsolatának vizsgálata tapasztalataink szerint nem gyakori kutatási téma, pedig a turisztikai kínálat kialakítása során alapvetően fontos lenne. A táj és a benne élő emberek történelmi, társadalmi, gazdasági változásainak lenyomatai mára turisztikai attrakciókká váltak. Így kialakulásuk, fejlődésük megismerése a turisztikai tervezés-fejlesztés során szükségszerű.
Az Etyek-Budai borvidék története mind turisztikai, mind tájtörténeti szempontból különleges. Egy olyan történeti borvidékről van szó, amely már a középkorban is létezett, szerepel a XIX. századi első és a filoxéra vészt követő második borvidék-összeírásban is, és amely a XX. század elejére szinte teljesen megszűnt, mivel a szőlőbirtokok eltűntek. Most mégis virágzik a borturizmus a termőhelyi sajátosságoknak és a kiemelkedő pincészeteknek köszönhetően. Bár a felmérések szerint kedveltsége és ismertsége még jelentősen elmarad a „nagyoktól”, helyzeti energiái (jó megközelíthetőség, a főváros közelsége) és a táji/ történeti gyökerekre építő fejlesztések és marketing eredményeként mégis kiemelkedő sikereket ért el az elmúlt 15 évben.
Hivatkozások
BÁRCZINÉ K. J. – SALLAY Á. – CSEMEZ A. (2011): Landscape design tasks based on the Bu-davidék Greenway. Acta Universitatis Sapientiae. Agriculture and Environment Supplement. 3. pp. 6 8 -79.
BODÓ E. T. (2009): Völgy Vidék Gazdaságfejlesztési Stratégiája. Völgy Vidék helyi termékei és fejlesztési lehetőségeik. Zárótanulmány. http://www.volgy-videk.hu/attachments/VVK_helyi_termek_ta-nulmany.pdf, Letöltve: 2017. november 1.
BORMARKETING MŰHELY NONPROFIT KFT.(2013a): Bormarketing munkát támogató piackutatás a magyar borpiacon. Országos fogyasztói borkutatás. Tanulmány. p. 50.
BORMARKETING MŰHELY NONPROFIT KFT.(2013b): A magyar lakosság borfogyasztási szokásai. Turizmus Bulletin. 15(1). pp. 50-56.
CSEMEZ A. – MŐCSÉNYI M. (1983): Egyedi tájér-tékek: Az általános tájvédelem alapjául szolgáló tá-jértékelési módszer kidolgozása. Kertészeti Egyetem, Tájrendezési Tanszék. Kézirat.
DIVERZITI EGYESÜLET (2012): A hazai bortermelés a klímaváltozás tükrében. http://www.diver-ziti.hu/4549/a-hazai-bortermeles-a-klimavaltozas-tukreben/, Letöltve: 2017. november 1.
EEA (European Environment Agency) (2012): A European Environment Agency 2000-től 2012-ig tartó Corine Land Cover adatbázisának területi adatai. http://www.eea.europa.eu, Letöltve: 2017. november 1.
FÉNYES E. (1851): Magyarország geográfiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leíratik. Kozma Vazul nyomdája, Pest.
HNT (HEGYKÖZSÉGEK NEMZETI TANÁCSA)(2017): http://hnt.hu/statisztikak/termoteru-let-es-termesmennyiseg/, Letöltve: 2018. március 21.
JÁNOSI-MÓZES T. (2012): A klímaváltozás hatása a hazai bortermelésre: egy iparág jövője forog kockán.https://sciart.eu/hu/2012-03-09-1203/1/klimaval-tozas-hatasa-hazai-bortermelesre-egy-iparag-jo-voje-forog-kockan, Letöltve: 2017. november 1.
KARÁCSON I. (ford.) (1904): Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. MTA, Budapest.
KELETI K. (szerk.) (1875): Magyarország szőlőszeti statistikája 1860–1873. Nemzetközi Statisztika 1. rész. Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, Budapest.
KOLLÁNYI L. – CSEMEZ A. – SZILVÁCSKU ZS. – SALLAY Á. – FILEPNÉ K. K. –MOLNÁR J. L. – MIKHÁZI ZS. (2011): Téka Projekt (TájÉrték KAtaszter): Norvég finanszírozási Alapból támogatott nemzetközi projekt. Kutatási jelentés.
KSH (KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL) (1988): Szőlőültetvények összeírása. Földterület: községsoros adatok, 1895-1984.
MAGYAR TURIZMUS RT. – M.Á.S.T. PIAC- ÉS KÖZVÉLEMÉN YKUTATÓ TÁRSASÁG (2006): A magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásai és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben. Turizmus Bulletin. 10(1). pp. 39-49.
MAGYAR TURIZMUS ZRT. (2006): A magyar la-kosság borfogyasztási szokásai. Turizmus Bulletin. 10(3). pp. 68-69.
MAGYAR TURIZMUS ZRT. (2013): A bor és gasztronómia, mint turisztikai termék. Turizmus Bulletin. 15(1). pp. 45-49.
MICHALKÓ G. –BOROS SZ. –CSAPÓ J. –HAPP É. – HORVÁTH P. – HUSZ A. – JÓNÁS-BERKI M. – LŐRINC K. – MÁTÉ A. – PRINTZ-MARKÓ E. – PRISZINGER K. – RÁTZ T. – REME-NYIK B. – SZABÓ G. – KALMÁRNÉ RIMÓCZI CS. (2011): Turisztikai terméktervezés és fejlesztés. Pécsi Tudományegyetem, Pécs.
MIKHÁZI ZS. – SZILVÁCSKU ZS. (2010): Országos tájérték adatbázis – A magyarországi vonzerők gyűjteménye. Turizmus Bulletin 14(3). pp. 12-16.
MSZ 20381:2009: Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése.
NAGY BOR TESZT(2016): http://vinoport.hu/ak-tualis/igy-keszult-az-orszag-legnagyobb-bo-ros-felmerese/3157, Letöltve: 2017. november 1.
SALLAY Á. – JOMBACH S. – FILEPNÉ KOVÁCS K. (2012): Landscape changes and function lost landscape values. Applied Ecology and Envin-ronmental Research. 10(2). pp. 157-172.
SALLAY Á. – MÁTÉ K. – MIKHÁZI ZS. – CSE-MEZ A. (2017): Az Etyek-Budai borvidék tájváltozásai. In: Blanka V. – Ladányi Zs. (szerk.): Interdiszciplináris tájkutatás a XXI. században. VII. Magyar Tájökológiai Konferencia. Szegedi Tudományegyetem, Földrajzi és Földtudományi Intézet, Szeged. Tanulmánykötet. pp. 512-519.
SALLAY Á . – MIKHÁZI ZS. – FILEPNÉ K. K. –CSEMEZ A. – EGYED A. (2010): Turisztikai desztinációk táji adottságainak optimális használata. In: Andrássy A. (szerk.): „Gazdaság és társadalom" Nemzetközi Tudományos Konferencia. Nyugat-magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Sopron. Tanulmánykötet. CD-kiadvány.
VÁRHELYI T. (2012): Borturizmus. Líceum Kiadó, Eger.
Internetes források
Budafoki Pezsgő és Bor Fesztivál: www.budafokiborfesztival.hu
Etyeki Piknik: http://etyekipiknik.hu
Tájértéktár: www.tajertektar.hu
