A magyarországi zarándokutak turisztikai kapcsolódásai és üzemeltetési modelljei
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n2.6Kulcsszavak:
zarándokutak, zarándokturizmus, zarándokszállás, elvonulás, turizmus, katolikusAbsztrakt
Az elmúlt 30 évben jelentős növekedés ment végbe a nemzetközi zarándokturisztikai piacon. Ennek két mozgatórugója van: egyrészt nő a keresztény és muszlim vallást gyakorlók száma, másrészt nő azok száma is, akik utazásuk során vallási elemeket építenek be az útitervükbe. Ez a nemzetközi tendencia Magyarországon nem figyelhető meg, a tanulmány többek között ennek a kérdésnek a megválaszolására tett kísérletet. E mellett teljes körűen feltérképezte a turisztikai szolgáltatásokkal kiegészített hazai zarándokút hálózatot, definiálta a zarándoklatok turisztikai szerepét, valamint lehatárolta a zarándok és a turista közös jellemzőit. A Magyar Turisztikai Ügynökség számára „A magyarországi zarándokutak turisztikai kapcsolódásai és üzemeltetési modelljei” kutatást a Századvég Alapítvány 2017 decemberében készítette el szoros együttműködésben az Aktív és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgatóság kollégáival
Hivatkozások
ALSTON, W. P. (1991): Perceiving God: The Epistemology of Religious Experience. Cornell University Press.
BAUMAN, Z. (1999): Turisták és vagabundok. Lettre. 35. 1999/Tél.
BAUMAN, Z. (2005): A munkaetikától a fogyasztás esztétikájáig. Replika. 51-52. pp. 221-237.
CASTELLS, M (2005): A hálózati társadalom kialakulása – Az információ kora. Gazdaság, társadalom és kultúra I. kötet. Gondolat – Infonia, Budapest.
CASTELLS, M. (ed) (2004): The Network Society. A Cross-cultural perspective. Cheltenham and Northampton, MA: Edward Elgar.
COHEN, E. (1992): Pilgrimage centers: concentric and excentric. Annals of Tourism Research. 19(1). pp. 33-50.
DIGANCE, J. – CUSACK, C. (2002) Glastonbury: a tourist town for all seasons. In: Dann, G. M. S. (ed.): The Tourist as a Metaphor of the Social World. CABI, Wallingford, UK. pp. 263-280.
EADE, J. (1992): Pilgrimage and tourism at Lourdes, France. Annals of Tourism Research. 19(1). pp. 18-32.
GIURATI, P. – MYERS, P. M. G. – DONACH, M. E (1990): Pilgrims to „Our Lady of the Snows” Belleville, Illinois in the Marian Year: 1987-1988. In: Rinschede, G. – Bhardwaj, S. M. (eds.): Pilgrimage in the United States. Berlin: Dietrich Reimer Verlag. pp. 149-192.
GRABURN, N. H. H. (1983): The anthropology of tourism. Annals of Tourism Research. 10(1). pp. 9-33.
GUPTA , V. (1999): Sustainable tourism: learning from Indian religious traditions. International Journal of Contemporary Hospitality Management. 11(2/3). pp. 91-95.
GYORGYOVICH M. – PILLÓK P. (2014): A vallásos fiatalok társadalmi státuszának változása. Vigilia.79(9). pp. 650-660.
HÁMORI Á. – ROSTA G. (2011): Vallás és ifjúság. In: Bauer B. – Szabó A. (szerk): Arctalan (?) Nemzedék: Ifjúság 2000-2010. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest. pp. 249-262.
HÁMORI, Á. – ROSTA, G. (2014): Declining Religiosity among Hungarian Youth after the Turn of the Millenium – Main Trends and Possible Explanations. In: Sepsi E. – Balla P. – Csanády M. (szerk): Confessionality and University in the Modern World – 20th Anniversary of „Károli” University. Studia Caroliensia. L’Harmattan Kiadó, Budapest. pp. 322-338.
HUNT, E. D. (1984): Travel, tourism and piety in the Roman Empire: a context for the beginnings of Christian pilgrimage. Echos Du Monde Classique.28(3). pp. 391-417.
INGLEHART, R. – WELZEL, C. (2005): Modernization, Cultural Change and Democracy. The Human Development Sequence. Cambridge University Press.
INGLEHART, R. (1997): Modernization and postmodernization. Cultural, Economic, and Political Change in 43 Societies.Princeton University Press, New Jersey, USA
.JACKOWSKI, A. – SMITH, L. V. (1992): Polish pilgrim-tourists. Annals of Tourism Research. 19(1). pp. 92-106.
KISS M. (2015): A „turisztikai táj” kollektív megteremtése és fönntartása. Doktori (PhD) értekezés. Szociológia és Társadalompolitika Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest.
KNUDSEN, B. T. – WAADE, A. M. (2010): Performative Authenticity in Tourism and Spatial Experience: Rethinking the relation between travel, place and emotion in the context of cultural economy and emotional geography. In: Knudsen, B. T. – Waade, A. M. (eds): Re-investing Authenticity: Tourism, Place and Emotions. Channel View Publications, Leeds. pp. 1-19.
KOLLÁR D. – KOLLÁR J. (2017): Tulajdonságok nélküli társadalom. Új jel-kép: kommunikáció, közvélemény, média. 3. pp. 36-44.
KOLLÁR D. (2017): Értékrendszer az információs társadalomban. In: Füstös L. – Tárnok O. (szerk): A változó értékrendszer. Társadalmi Elemzések Alkalmazott Műhelye, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. http://team.gkar.uni-corvinus.hu/node/159, Letöltve: 2018. február 15.
KORPICS M. (2003): Egy zarándokhely átalakulásának vizsgálata turizmuskutatáson keresztül. In: Fejős Z. – Szijártó Zs. (szerk): Helye(in)k, tárgya(in)k, képe(in) k. A turizmus társadalomtudományos magyarázata. Tabula könyvek 5.Néprajzi Múzeum, Budapest. pp. 108-121.
KORPICS M. (2009): A zarándoklat mint a szakrális kommunikáció egy színtere. Doktori (PhD) értekezés. Nyelvtudományi Doktori Iskola, Pécsi Tudományegyetem, Pécs.
KSH (2016): Jelentés a turizmus és vendéglátás 2016. évi teljesítményéről. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur16.pdf, Letöltve: 2018. február 2.
KULCSÁR N. (2015): A fogyasztói érték és az élmény kontextusa a turisztikai szakirodalomban. Vezetéstudomány. 46(3) pp. 18-25.
LAMBERT, Y. (1994): La religion: un paysage en pleine évolution. In: Riffault, H. (ed): Les valeurs des Français. Paris. pp. 123-162.
LUCKMANN T. (1996): A láthatatlan vallás. A vallás fenomenológiája. Lettre. 23. 1996/Tél.
MASLOW, A. H. (1943): A theory of human motivation. Psychological Review. 50(4). pp. 370-396.
MESTER T. (2006): Vallási turizmus. Turizmus Bulletin.2. pp. 16-18.
MINTEL (2005): Religious Tourism. Mintel International Group Ltd., London.
MINTEL (2012): Religious and Pilgrimage Tourism. Mintel International Group Ltd., London.
PETE ZS. (2016): Vallás és társadalmi struktúra.Szakdolgozat. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar.
PINE, B. J. – GILMORE, J. H. (1999): The Experience Economy. Harvard Business Review Press. Boston, Massachusetts.
PINE, B. J. – GILMORE, J. H. (2007): Authenticity: What Consumers Really Want. Harvard Business Review Press. Boston, Massachusetts.
PUCZKÓ, L. – SMITH, K. M. (2009): Health and Wellness Tourism. Elsevier/Butterworth-Heinemann.
PUSZTAI B. (2000): Remény és beteljesülés. Utaslevelek a turizmus kutatásában. In: Fejős Z. – Szijártó Zs. (szerk): Turizmus és Kommunikáció.Budapest-Pécs, Tabula könyvek, Néprajzi Múzeum – PTE Kommunikációs Tanszék. pp. 180-190.
PUSZTAI B. (szerk) (1999): Szent és profán között. A szeged-alsóvárosi búcsú. JATE Néprajzi Tanszék, Szeged.
RAFFAY Á. – LŐRINCZ K. – CLARKE, A. (2013): Spirituális és üzleti értékek találkozása a vallási turizmusban. Turizmus Bulletin. 15(2). pp. 34-42.
RECULTIVATUR (2013): Termékfejlesztés – „Lelkigyakorlatos központ létrehozása” – I. Ütem, ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda.
RECULTIVATUR (2013b): SWOT Analysis. Religious Tourism. Training needs and population wider attitude in Hungary. ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda.
RINSCHEDE, G. (1990): Religionstourismus. Geographische Rundschau. 42(1). pp. 14-20.
RITZER, G. (1999): Enchanting a disenchanted world: revolutionizing the means of consumption.Pine Forge Press.
RITZER, G. (2004): The McDonaldization of Society.SAGE Publications.
ROSTA G. (2011): Vallásosság a mai Magyarországon. Vigilia. 76(10). pp. 741-750.
RUSSELL, P. (1999): Religious travel in the new Millennium. Travel & Tourism Analyst. 5. pp. 39-68.
SCHLEHE, J. (1999): Tourism to holy sites. International Institute for Asian Studies Ne w sl et t e r. 19:8.
SMITH, V. L. (1992): Introduction: the quest in guest. Annals of Tourism Research. 19(1) pp. 1-17.
SULYOK J. – MÁRTONNÉ M. K. (2014): A vallási turizmus helyzete Magyarországon. Turizmus Bulletin. 16(1) pp. 11-20.
SZENTE K. (2010): Miért jó egy zarándokút önkormányzati szempontból? In: Filepné Kovács K. (szerk): A Mária út hálózat és kialakítása. Budapesti Corvinus Egyetem, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest. pp. 89-94.
TAYLOR, C. (2007): A Secular Age. Harvard University Press.
TIMOTHY, D. J. – OLSEN, D. H. (2006): Tourism and religious journeys. In: Timothy D. J. – Olsen D. H. (eds): Tourism, Religion and Spiritual Journeys. Routledge. pp. 1-21.
TOFFLER, A. (1970): Future Shock. Random House.
TOMKA M. (2010): Vallási helyzetkép. In: Rosta G. – Tomka M. (szerk): Mit értékelnek a magyarok?Faludi Ferenc Akadémia, Budapest. pp. 401-425.
TRONO, A. (2015): Religious tourism and pilgrimage management: an international perspective. In: Raj, R. – Griffin, K. (eds):Politics, policy and the practice of religious tourism. CABI, Wallingford, UK. pp. 16-36.
VUKONIC, B. (1992): Medjugorje’s Religion and Tourism Connection. Annals of Tourism Research. 19(1). pp. 79-91.
VUKONIC, B. (1999) Catholic Pilgrimage: The Phenomenon of Medugorje. East-West Church & Ministry Report. 7(4). pp. 1-3.
WEBER M. (1982): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme: válogatott szociológiai írások. Gondolat, Budapest.
WEBER M. (1987): Gazdaság és társadalom 1. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
WEBER M. (1992): Gazdaság és társadalom 2/1. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
WEBER M. (1995): A tudomány és a politika mint hivatás. Kossuth, Budapest.
