Biztonsági kérdések a turizmusban, egy határ menti térség példáján keresztül
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n2.5Kulcsszavak:
turizmus, biztonság, online foglalás, biztosításAbsztrakt
Amennyiben túllépünk a biztonság klasszikus értelmezésén, ami a jogellenes cselekményektől való mentességet – jelen esetben elsősorban a terrortámadásoktól való biztonságot – jelenti, meg kell említenünk a technikai értelemben vett biztonság számos elemét. A tágabb értelemben felfogott biztonsághoz tartozik többek között a környezet (épített és természeti), a fogyasztás, az egészség biztonsága is. De más oldalról is megközelíthetjük a kérdést. Nemcsak a turisták biztonságát kell hangsúlyozni, amit folyamatosan szem előtt tartunk, amikor ez a téma előtérbe kerül, hanem az is fontos, hogy a turizmus a turisztikai desztináció lakosai számára is biztonságos legyen. Mivel a biztonság sarkalatos kérdéssé vált, a biztonságos úti célok egyre népszerűbbé válnak. Emellett erősödik egy olyan trend is, ami a természetközeliséget, a nyugalmat preferálja a nyüzsgő nagyvárosok, a turistáktól hemzsegő nyaralóhelyek nyújtotta kínálattal szemben. A biztonság egyes vetületeivel foglalkozó vizsgálatunk fókuszában a Letenyei járás áll. Ezen vizsgálatban egy kérdőíves kutatás keretében mértük fel, hogy a gazdasági válság és a terrorfenyegetettség hatásai mennyire érezhetőek országosan, illetve a vizsgált járás vonatkozásában. Továbbá feltártuk azt is, hogy a megkérdezettek mennyire érzik biztonságosnak az online fizetést a turisztikai jellegű foglalásaiknál, kifizetéseiknél, illetve hogy szükségesnek érzik-e a külföldre utazók, hogy utasbiztosítást kössenek, és ha igen, mindezt hány nappal korábban teszik.
Hivatkozások
BARNA K. – NAGY M. – MOLNÁR T. (2006): Egyszerűen statisztika 2. Feladatgyűjtemény.Perfekt Kiadó, Kaposvár.
BAUER A. – CSEPETI Á. – GÁTI M. – MITEV A. (2012): A banki hitelfelvevők rejtett gazdaságból származó jövedelme: Marketing megközelítés és empirikus kísérlet a kockázatkezelés szolgálatában. Hitelintézeti Szemle. 11(4). pp. 298-324.
BIRKNER Z. – MAHR T. (2017): Települések a digitális térben – negyedik dimenzió. Comitatus: Önkormányzati Szemle. 27(3). Különszám. pp. 3 -10.
BÍRÓ G. (2009): A válság hatása a turisztikai piacokra, előrejelzések és intézkedések. http://slideplayer.hu/slide/1903647/, Letöltve: 2018. február 14.
BOGÁROMI E. – MALOTA E. (2017): Kulturális sokk és fogyasztói akkulturáció – kétirányú, interdiszciplináris megközelítésben. Vezetéstudomány. 48(4). pp. 6-17.
ERNSZT, I. (2016): „Sullen Shadows under the Blue Sky”– Some Remarks about the Dark Side of Tourism and the International Legal Protection. In: Németh K. (szerk): I. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia. Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz. Konferenciakötet. pp. 98-106.
ETC (EUROPEAN TRAVEL COMMISSION) (2018): European Tourism in 2017, Trends & Prospects (Q4/2017), Quarterly Report. Brussels, ETC Market INtelligence Report, February, 2018. http://etc-corporate.org/reports/european-tourism-2017-trends-and-prospects-(q4-2017)#, Letöltve: 2018. március 3.
KONZULI SZOLGÁLAT (2018): Utazásra nem javasolt térségek. http://konzuliszolgalat.kormany.hu/utazasra-nem-javasolt-tersegek, Letöltve: 2018. május 16.
KSH (2017): Jelentés a turizmus és vendéglátás, 2016. évi teljesítményéről. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur16.pdf, Letöltve: 2017. december 4.
MTÜ (MAGYAR TURISZTIKAI ÜGYNÖKSÉG) (2017): A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban – A KSH keresletfelmérésének adatai alapján. https://mtu.gov.hu/documents/prod/magyarok_utazasai_2016__2.pdf, Letöltve: 2017. december 15.
MAGYAR TURIZMUS ZRT. (2012): Aktuális online turisztikai trendek. file:///C:/Users/user/Downloads/online_trendek_2012_0309.pdf, Letöltve: 2018. február 22.
MAGYAR TURIZMUS ZRT. (2014): Utazások a válság után – az európai turizmus alakulása 2008 és 2013 között. Turizmus Bulletin. 15(2). pp. 5 3 - 5 7.
MALOTA E. (2011): Kultúrák és kommunikáció, Esettanulmányok és gyakorlatok. Oktatási anyag. Budapesti Corvinus Egyetem.
MICHALKÓ G. (2012): Turizmológia – Elméleti alapok. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MOLNÁR T. (2015): Empirikus területi kutatások.Akadémiai Kiadó, Budapest.
NÉMETH, K. (2008): Decentralized power generation using solid biofuels. Acta Pericemonologica Debrecina. Tomus 3. pp. 117-121.
NÉMETH K. (2017): Vidéki térségek innovációs kihívásai – Megújuló energia alternatívák. Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém. p. 95.
PÉTER E. (2017): Pörgés a turizmusban – pihenési szokások átalakulása Zalában. In: Nagy Z. B. (szerk): LIX. Georgikon Napok.Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely. Konferenciakiadvány. Paper CD ROM.
TURIZMUS ONLINE (2016): Turizmus terrorizmus idején. http://turizmusonline.hu/kulfold/cikk/turizmus_terrorizmus_idejen, Letöltve: 2018. februá r 19.
VASS L. (2008): A leggyakoribb kérdések az utasbiztosításokról. http://www.origo.hu/utazas/20080214-utasbiztositas-sibiztositas-karterites-fedezet-tudnivalok.html?pIdx=1, Letöltve: 2018. február 20.
ZILLMANN, C. (2015): Terrorism's Effect on Tourism Doesn't Last Very Long. Fortune Magazine Travel Section. http://fortune.com/2015/11/30/terrorism-tourism-paris/, Letöltve: 2016. február 24.
ZSARNOCZKY, M. (2017): The Future of Sustainable Rural Tourism Development – Impact of Climate Change. Annals of the Polish association of agricultural and agribusiness economists. 19(3). pp. 337-344.
