Turizmusbiztonság, mint újonnan felmerülő fogyasztói igény
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n2.4Kulcsszavak:
megújuló szolgáltatások, turizmusbiztonság, rendezvényekAbsztrakt
A turizmusban az elmúlt években rendkívül jelentős változások történtek. A világban zajló események nemcsak a turisztikai szakembereket és az utazni vágyókat, hanem a rendfenntartó erőket is új kihívások elé állítják. Az általános rendőri feladatok mellett napjaink új rendészeti kihívásai közé tartozik a terrorveszély elhárítása turisztikai desztinációkban és kiemelt rendezvényeken. A szakmai nehézségek közé sorolható a vezényelt állomány helyismeretének hiánya, a helyszínre történő érkezés ideje, illetve a nagy tömegben történő megfigyelés, kommunikáció korlátai. A desztinációk biztonságáról kialakult kép meghatározza az utazási döntést, ugyanakkor a megváltozott utazási szokások mellett mégis egyre több az utazás. A tanulmány többek között arra keresi a választ, hogy a közelmúlt eseményei mennyire befolyásolják a pihenési szokásokat a turisztikai desztinációkban, illetve hogy egy-egy rendezvény helyszínen, valamint a médiában közölt hírek biztonságot vagy bizalmatlanságot ébresztenek-e az emberekben. A XXI. század emberének nagyon fontos a folyamatos újítások megléte az élet minden területén. A turisták számának és tartózkodásának növeléséhez „komplex élménycsomagot” kell kínálni, amely más típusú vállalkozásokkal való együttműködést feltételez. Minden térségnek törekednie kell arra, hogy márkává váljon és a vendég olyan élményekkel távozzon, amikre jó visszaemlékezni, amik miatt szeretne visszatérni egy biztonságos környezetbe. A fogyasztókban felmerülő igény alapján az utazások és a helyszínválasztás meghatározó eleme lett napjainkban a biztonság.
Hivatkozások
BARNA K. – NAGY M. Z. – MOLNÁR T. (2006): Egyszerűen statisztika II. Perfekt Kiadó, Budapest.
BIZTONSÁGPIAC ÉVKÖNYV (2017): A focimeccs legyen családi program. Biztonságpiac.hu Kft.
BOGÁROMI E. – MALOTA E. (2017): Kulturális sokk és fogyasztói akkulturáció – kétirányú, interdiszciplináris megközelítésben. Vezetéstudomány. 48(4). pp. 6-17.
BUJDOSÓ Z. – GYÖRKI M. (2011): A biztonság szerepe a turizmusfejlesztésben. Acta Carolus Robertus. 1(2). pp. 45-56.
ERNSZT I. – LŐRINCZ K. (2017): A lassú turizmus, mint termékfejlesztési irány – Kőszeg esettanulmánya. Comitatus Önkormányzati Szemle. 27(3). Különszám. pp. 54-59.
ERNSZT I. (2016a): Kőszeg slow turizmusban rejlő lehetőségei – A lassú filozófia. In: Miszlivetz F. (szerk.): Kisvárosok reneszánsza, A kőszegi példa. Savaria University Press – Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Szombathely – Kőszeg.
ERNSZT I. (2016b): „Sullen Shadows Under the Blue Sky” – Some Remarks about the Dark Side of Tourism and the International Legal Protection. In: Németh K. (szerk): I. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia. Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz. Tanulmánykötet. pp. 98-106.
GFK (2018): Balaton vagy Adria? http://www.origo.hu/utazas/hirek/20170620-a-lakohelytol-es-az-eletkortol-is-fugg-hova-utazik-valaki.html, Letöltve: 2018. február 14.
GYULAVÁRI T. – HUBERT J. (2014): A hatásosság és hatékonyság fogalmainak értelmezése online vs. offline kampányok keretében. In: Hetesi E. – Révész B. (szerk): „Marketing megújulás": Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája. SZTE GTK, Szeged. pp. 302-310.
KELLER K. (2004): Az újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása: a Bundeswehr „out-of-area” bevetései. Külügyi Szemle. 3(3-4). pp. 18 6 -219.
KERTÉSZ R: (2018): Önfeledt szórakozás biztosítása, egy kihívásokkal teli tömegrendezvényen. In: Kiglics N. (szerk): II. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia. Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz. Tanulmánykötet. pp. 66-72.
KIRÁLY L. – VÁJÓ N. (2015): Rendezvények biztonsági kérdései. Hadmérnök. 10(1). pp. 11-23.
MAGYAR TURISZTIKAI ÜGYNÖKSÉG (2017): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030. http://www.kormany.hu/download/8/19/31000/mtu_kiadvany_EPUB_297x210mm%20-%20preview.pdf, Letöltve: 2018. február 10.
MALOTA E. – MITEV A. (2013): Kultúrák találkozása. Nemzetközi kommunikáció, kultúrsokk, sztereotípiák. Alinea Kiadó, Budapest.
MOLNÁR T. (2015): Empirikus területi kutatások.Akadémiai Kiadó, Budapest.
OLÁH T. (2010): Turizmus és közbiztonság kapcsolata Salgótarján példáján.In: Bujdosó Z. – Györki M. (szerk): A biztonság szerepe a turizmusfejlesztésben. Acta Carolus Robertus. 1(2). pp. 45-56.
PÉTER E. (2017): Dilemma: Menni vagy maradni? Változó igények, átalakuló pihenési szokások. In: Kiglics N. (szerk): II. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia.Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz. Tanulmánykötet. pp. 219-225.
PÉTER, E. – KELLER, K. – NÉMETH, K. – LELKÓNÉ TOLLÁR, I. (2017): Integrating health literacy into work and relaxation. In: Kiglics N. (szerk): II. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia. Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz. Tanulmánykötet. pp. 392-397.
PUSZTAI B. (2013): A turista jóllét forrása – Találkozás az autentikus látnivalóval vagy igazi önmagunkkal. In: Michalkó G. – Rátz T. (szerk): Jó(l)lét és turizmus: utazók, termékek és desztinációk a boldogság és a boldogulás kontextusában. Kodolányi János Főiskola, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Magyar Földrajzi Társaság. Székesfehérvár–Budapest. pp. 13 -21.
SIMAY A. – GÁTI M. (2017): A fogyasztói jelenlét és a nyilvánosság iránti attitűdök vizsgálata a mobil és közösségi médiában. Vezetéstudomány. 48(1). pp. 61-69.
TURIZMUS ONLINE (2018): 2017 legnagyobb utazási trendjei. http://turizmusonline.hu/kulfold/cikk/2017_legnagyobb_utazasi_trendjei, Letöltve: 2018. február 20.
WILK A. (2017): Magyarország, mint biztonságos desztináció – Biztonság és Turizmus – A Beutaztató Utazási Irodák szemszögéből. OK-WORLD Travel Service, MUISZ – Beutaztató Bizottság, 2017. március 2-5. Konferencia előadás. http://slideplayer.hu/slide/12402892/, Letöltve: 2018. március 1.
