A magyar kultúraszemélyiség észlelésének különbségei a magyarok és a külföldiek között
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n2.1Kulcsszavak:
kultúraszemélyiség, származási ország, személyiségskála, külföldi hallgatókAbsztrakt
Kutatásunk célja a magyar kultúráról, a magyarokról alkotott percepciók feltérképezése. Azt tanulmányoztuk egy 1566 fős online minta felmérése során, hogy a nálunk tanuló külföldi hallgatók hogyan látják a magyarokat és Magyarországot, milyen spontán negatív és pozitív szavakat társítanak hozzánk. Emellett szemantikus differenciálskála használatával vizsgáltuk az észlelt magyar kultúraszemélyiséget, mely során 11 különböző országból származó hallgatók percepcióit vetettük össze arra fókuszálva, hogy milyen eltérések mutathatók ki a hallgatók származási országát figyelembe véve. A külföldiek észleléséről kapott eredményeket összevetettük a magyarokban önmagukról élő képpel.
A leggyakrabban elhangzó pozitív kifejezések rólunk a „szépség”, „kedvesség” és a „barátságosság”, a negatív szavakra rákérdezve pedig legtöbbször azt a választ kaptuk, hogy „nincs negatívum”.
Eredményeink azt mutatják, hogy a kultúra személyiségére vonatkozóan minden jellemzőt illetően a külföldiek által adott átlagok a magasabbak, csak két személyiségjegyben értékeljük önmagunkat kedvezőbben: humorosabbnak és különlegesebbnek ítéljük meg magunkat, mint a külföldiek. A válaszok alapján eltérések mutathatók ki a külföldiek származási országát tekintve: a fejlettebb országok válaszadói (például a németek és a japánok) kedvezőtlenebb, a kevésbé fejlett országokból származók (például az indiaiak, algériaiak és a nigériaiak) pedig jóval pozitívabb színben látnak bennünket.
Hivatkozások
AHMAD, A. – THYAGARA, K. S. (2014): Applicability of Brand Personality Dimensions across Cultures and Product Categories: A Review. Global Journal of Finance and Management. 6(1). pp. 9-18.
ALLIK, J. (2005): Personality dimensions across cultures. Journal of Personality Disorders. 19(3). pp. 212-232.
ALLPORT, G. W. (1937): Personality: a psychological interpretation. New York: Holt and Company.
CARVER, C. S. – SCHEIER, M. F. (2006): Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
CHURCHILL, G. A. Jr. (1979): A Paradigm for Developing Better Measures of Marketing Constructs. Journal of Marketing Research. 16(1). pp. 64-73.
D’ASTOUS, A. – BOUJBEL, L. (2007): Positioning countries on personality dimensions: Scale development and implications for country marketing. Journal of Business Research. 60(3). pp. 231-239.
GYULAVÁRI T. – MITEV A. – NEULINGER Á. – NEUMANN-BÓDI E. – SIMON J. – SZŰCS K. (2014): A marketingkutatás alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
HALL, B. J. (2005): Among Cultures, the Challenge of Communication. Thomson Wadsworth, Belmont, CA.
HESLOP, L. A. – PA PAD OP OU L O S, N . – BAMOSSY, G. J. (1993): Country and product perceptions: measurement scales and image interactions. In: Raaij, F. V. – Bamossy, G. J. (eds): European Advances in Consumer Research. 1. Provo, UT: Association for Consumer Research. pp. 198-205.
HOFMEISTER, Á. – KUNSÁGI, A. – NEULINGER, Á. (2002): Brand Personality Research in a Different Cultural Setting. Annual Conference of the Academy of Marketing. Nottingham. Proceedings CD.
HOFMEISTER, Á. – NEULINGER, Á. (2013): Characteristics of materialism and its measurement: assessing the Belk's materialism scale in Hungary. International Journal of Consumer Studies. 37(3). pp. 320-326.
HOFSTEDE, G. (2001): Culture’s Consequences: Comparing Values, Behaviors, Institutions and Organizations Across Nations. London: Sage.
INKELES, A. – LEVINSON, D. J. (1969): National character: The study of modal personality and sociocultural systems. In: Lindzey, G. – Aronson, E. (eds.): The handbook of social psychology IV. pp. 418 -506.
KAZÁR K. (2014): Fesztivállátogatást befolyásoló tényezők vizsgálata fókuszálva a márka szerepére. In: Hetesi E. – Révész B. (szerk.): Marketing megújulás. MOK 20. Konferenciája, Szeged. Konferenciakötet. pp. 49-60.
KUNSÁGI A. (1999): A márkaválasztás háttere - a személyiségelméletek alkalmazási lehetőségei a fogyasztói magatartás kutatásában. Doktori (PhD) értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Doktori Iskola, Budapest.
LEE, Y.-T. – McCAULEY, C. R. – DRAGUNS, J. G. (eds) (1999):Personality and Person Perceptions Across Cultures. Mahwah, NJ, US: Lawrence Erlbaum Associates Publishers.
MALOTA E. (2013): Kultúrafogalmak és modellek. In: Malota E. – Mitev A. (szerk.): Kultúrák találkozása. Alinea Kiadó, Budapest.
MALOTA E. – GYULAVÁRI T. (2014): Az észlelt kultúraszemélyiség hatása az ország turisztikai és üzleti célpontként való megítélésére. Vezetéstudomány. 45(1). pp. 2-13.
MALOTA, E. – GYULAVÁRI, T. (2016): Country Image in Relation to International Student Mobility: General Framework Proposed. International Journal of Business Insights and Transformation. 9(1). pp. 14-27.
NÉMETH K. (2017): Vidéki térségek innovációs kihívásai – Megújuló energia alternatívák.Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém. pp. 73-76.
PÉTER E. – KELLER K. – KASZÁS N. (2013): Egészségtudatosság – része a szervezeti kultúrának? Vezetéstudomány. 44(6). Különszám. pp. 52-58.
PÉTER, E. (2015): Healthy healthcare system at Lake Balaton: Is healthy improvement or health improvement the solution for the Hungarian resort area? LAP LAMBERT Academic Publishing.
PÉTER E. – NÉMETH K. (2016): A szervezeti kultúraváltás és az emberi test működésének összefüggései. XX. Apáczai-napok Nemzetközi Tudományos Konferencia, Széchenyi István Egyetem, Apáczai Csere János Kar, Győr. Absztraktok. p. 47.
PISKÓTI M. (2015): A környezeti identitás szerepe a környezettudatos viselkedés kialakulásában. Doktori (PhD) értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Doktori Iskola, Budapest.
PRÓNAY SZ. (2011): Ragaszkodás és én-alakítás a fiatalok fogyasztásában – A fogyasztói lojalitás és az énkép közötti kapcsolat vizsgálata. Doktori (PhD) értekezés. Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar, Szeged.
ROSSITER, J. R. (2002): The C-OAR-SE procedure for scale development in marketing. International Journal of Research in Marketing. 19(4). pp. 305-335.
TÖRŐCSIK, M. (2007): Vásárlói magatartás. Ember az élmény és a feladat között. Akadémiai Kiadó, Budapest.
TYLOR, E. (1958): Religion in Primitive Culture. Harpers & Brothers, New York.
