A narancsborok nyújtotta lehetőségek a szlovén, a horvát és az olasz gasztronómiai turizmusban

Szerzők

  • Zsuzsanna Bene Miskolci Egyetem
    Hungary
  • István Piskóti Miskolci Egyetem
    Hungary

DOI:

https://doi.org/10.14267/TURBULL.2019v19n4.3

Kulcsszavak:

mediterrán étrend, narancsbor, gasztronómiai turizmus

Absztrakt

Az UNESCO definiálásában a mediterrán étrend, mint világörökség, a növénytermesztést, a betakarítást, a halászatot, az állattenyésztést, a tartósítást, a feldolgozást, az elkészítést és kiemelten az ételek elkészí­tését magába foglaló készségek, tudás, valamint hagyományok összessége. Hívószavai az egészség, a helyi termékek, a tradíció, az élet élvezete. A narancsborok olyan naturalista természetes fehérborok, melyeket héjon erjesztenek több ezer éves hagyományokon alapuló eljárással. Ezek a borok kedvező élettani hatású vegyületeket (polifenolok, katechinek, antioxidánsok) tartalmaznak, készítésükhöz legtöbbször ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagot használnak, illetve mellőznek minden kémiai segédanyag haszná­latot és kén-dioxidot egyáltalán nem vagy csak kismértékben alkalmaznak. Számos országban készítenek ilyen borokat, de leginkább a mediterrán térség borászataiban, kiemelten Szlovéniában, Horvátországban és Olaszországban lehet találkozni velük. Munkánk során egyrészt azt vizsgáltuk, hogy ez a bortípus önmagában mennyire képes turisztikai vonzerőként funkcionálni, így mozdítva elő a gasztronómiai tu­rizmust ezekben az országokban, másrészt azt, hogy milyen helyet foglal el a mediterrán gasztronómiában, illetve lehet-e és érdemes-e a narancsborra turizmust építeni.

Hivatkozások

BENE ZS. (2018): A qvevri borkészítési eljárás és a narancsborok létjogosultsága a gasztronómiai újdonságok körében. In: Dankó L. (szerk.): Narancsbor: Fejezetek a gasztronómiai újdonságok témaköréből. Tokajbor-Bene Pincészet, Szőlőbirtok és Borkereskedelmi Kft., Bodrogkeresztúr. pp. 9–17.

BENE ZS.– PISKÓTI I. (2017): A narancsborok megítélése az új élelmiszer-fogyasztási trendek tükrében. Élelmiszervizsgálati közlemények. 63(4). pp. 1790–1811.

GUZEL, B. – APAYDIN, M. (2017): Gastronomy Tourism: Motivations and Destinations. In: Avcikurt, C. – Dinu, M. S. – Haciog lu, N. – Efe, R. – Soykan, A. – Tetik, N. (eds): Global Issues and Trends in Tourism. pp. 394– 404.

HARRINGTON, R. J. (2005): Defining Gastronomic Identity: The Impact of Environment and Culture on Prevailing Components, Texture and Flavors in Wine and Food. Journal of Culinary Science & Technology. 4(2/3). pp. 129–152.

HJALAGER, A-M. – RICHARDS, G. (2001): Still undigested: research issues in tourism and gastronomy. In: Hjalager, A-M. – Richards, G. (eds): Tourism and gastronomy. Routledge, London. pp. 224–234.

KÖNYVES E. – VARGÁNÉ CSOBÁN K. (2015): Gasztronómia és turizmus. Elméleti jegyzet.Debreceni Egyetem. pp. 95–112.

KSH (2013): A haltermelés és -fogyasztás alakulása a világon és Magyarországon. Statisztikai tükör. 7(8 4). pp. 1– 4.

LEHOTA J. (2001): Marketingkutatás az agrárgazdaságban. Mezőgazda Kiadó.

RODLER I. (2006): Mediterrán táplálkozás – Mediterrán étrend. Medicina Könyvkiadó, Budapest.

TIKKANEN, I. (2007): Maslow’s hierarchy and food tourism in Finland: five cases. British Food Journal. 109(9). pp. 721–734.

TUKKER, A. – GOLDBOHM, R. A. – de KONING, A. – VERHEIJDEN, M. – KLEIJN, R. – WOLF, O. – PÉREZ-DOMÍNGUEZ, I. – RUEDA-CANTUCHE, J. M. (2011): Environmental impacts of changes to healthier diets in Europe. Ecological Economics. 70(10). pp. 1776–1788.

VETŐNÉ M. ZS. (2014): Fenntartható élelmiszerfogyasztás? – Lehetőségek az ökológiai lábnyom csökkentésére a magyar lakosság körében. Vezetéstudomány. 45(7-8). pp. 2–14.

WILLIAMS, H. A. – WILLIAMS, R. L. Jr. – OMAR, M. (2014): Gastro-tourism as destination branding in emerging markets. International Journal of Leisure and Tourism Marketing. 4(1). pp. 1–18.

Internetes források

BARCELONA FIELD STUDIES CENTRE (2012): Food or Gastronomic Tourism an Rural Development.http://geographyfieldwork.com/FoodTourism.htm, Letöltve: 2019. június 7.

BONNÉ, J. (2018): The Insider’s guide to Orange Wine. https://punchdrink.com/articles/insiders-guide-best-orange-wine/,Letöltve: 2019. április 9.

COPPOLA, M. E. (2016): Food, Tourism and Culture: The keys to success of a global trend. https://www.trekksoft.com/en/blog/food-tourism-culture-keys-success-global-trend, Letöltve: 2019. június 7.

DELANEY, E (2017): What is a flexitarian diet? https://www.bbcgoodfood.com/howto/guide/what-flexitarian-diet,Letöltve: 2019. január 28.

EVU (European Vegetarian Union) (2019): Three Pillars for a Sustainable European Food System.https://www.euroveg.eu/wp-content/uploads/2019/05/EVU_-Three-Pillars-for-a-Sustainable-European-Food-System_final.pdf,Letöltve: 2019. június 7.

LEVETT–THERIVEL (2005): Sustainability implications of the little red tractor scheme. Report for the Sustainable Development Commission. London. http://www.sd-commission.org.uk/data/files/publications/050119%20Sustainability%20implications%20of%20the%20Little%20Red%20Tractor%20scheme.pdf, Letöltve: 2019. január 28.

MTÜ (2019): Turisztikai termékek/Bor és gasztroturizmus. https://mtu.gov.hu/cikkek/bor-es-gasztroturizmus, Letöltve: 2019.június 7.

SZENDE G. (2018): Az étrend, amely a világörökség része.http://www.origo.hu/tafelspicc/20180906-mediterran-etrend.html,Letöltve: 2019. január 28.

UNWTO (2012): Annual Report.http://www2.unwto.org/publication/unwto-annual-report-2012, Letöltve: 2019. április 10.

UNWTO (2018): UNWTO Tourism Highlights: 2018 Edition. https://doi.org/10.18111/9789284419876, Letöltve: 2019. április 10.

##submission.downloads##

Megjelent

2019-12-16

Hogyan kell idézni

Bene, Z., & Piskóti, I. (2019). A narancsborok nyújtotta lehetőségek a szlovén, a horvát és az olasz gasztronómiai turizmusban. Turizmus Bulletin, 19(4), 23–31. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2019v19n4.3

Folyóirat szám

Rovat

Lektorált tanulmányok