Utazás az akadálymentesség, a fogyatékosság és a fenntarthatóság multidiszciplináris és bölcseleti dimenzióiba
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2019v19n4.2Kulcsszavak:
fenntarthatóság, életfilozófia, egzisztenciális fogyatékosság, akadálymentesség, felelősségvállalás, kommunikációAbsztrakt
A fenntarthatóság elvei egyre inkább teret nyernek a turizmus tudományának gondolatkörében és gyakorlatában. Ennek egyik dimenziója az akadálymentesítés, amit az EU által megfogalmazott keretrendszerekben és a hozzájuk kapcsolódó konkrét ajánlásokban is megtalálunk.
Ha akadálymentesítésről beszélünk azt tapasztaljuk, hogy a fogalmat a többség a közösségi élettérben létrejövő helyváltoztatás fizikai korlátainak felszámolásaként értelmezi. Véleményünk szerint azonban az akadálymentesség gondolatkörében nem kizárólagosan annak fizikai megvalósulása jelenti az egyetlen hasznosítható értelmezési keretet. Mint látni fogjuk, az életfilozófia olvasatában az ember alapvető tulajdonságai között tartjuk számon az akadálymentesítő és az egzisztenciálisan fogyatékos mivoltot is. Tehát sem az akadálymentesség, sem a fogyatékosság meghatározásunk nem eredeztethető – kizárólag – a jelenkori kulturális és társadalmi kiteljesedésünkből, sokkal inkább az emberségünket adó alaptulajdonságok közé kell sorolnunk mindkettőt.
Jelen tanulmányunk célja rávilágítani arra, hogy az akadálymentesítés fogalomköre messze túlmutat a fizikai élettér elérhetővé tételén, ahogyan a fenntarthatóság keretei is jelentősen átértelmeződnek, kitágulnak az életfilozófiai megközelítéseknek a turizmus tudományterületére történő beemelésével.
Hivatkozások
ADLER, A. (1998): Életismeret. Kossuth Kiadó, Budapest.
BERGSON, H. (1987): Teremtő fejlődés. Akadémiai Kiadó, Budapest.
BRUNDTLAND-JELENTÉS (1988): Közös jövőnk. A Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
EICHHORN, V. – BUCHALIS, D. (2011): Accessibility – A Key Objective for the Tourism Industry. In: Buchalis, D. – Darcy, S. (eds): Accessible Tourism: Concepts and Issues. Channel View Publications, Bristol. pp. 46–61.
EUROPEAN COMMISSION (2014): Accessible Tourism: “The new frontier of the sector”.Enterprise and Industry Magazine. 20(2).pp. 18 –19.
FARKAS J. (2019): Az akadálymentesítés primátusa a turisztikai termékfejlesztésben. In: Irimiás A. – Jászberényi M. – Michalkó G. (szerk.):A turisztikai termékek innovatív fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 146–156.
FLEISCHER T. (2014): A fenntarthatóság fogalmáról. In: Knoll I. – Lakatos P. (szerk.): Közszolgálat és fenntarthatóság. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest. pp. 9–24.
GADAMER, H-G. (2003): Igazság és módszer. Osiris Kiadó, Budapest.
GEHLEN, A. (1976): Az ember. Gondolat Kiadó, Budapest.
GYATSO, T. (2010): Tibeti buddhizmus. Kulcs a középső úthoz. Noran Libro Kiadó, Budapest.
HAPP É. (2014): Fenntartható turizmus és felelősségvállalás. Gazdaság és Társadalom. Journal of Economy & Society. 6(1). pp. 90–101.
HEIDEGGER, M. (2019): Lét és idő. Osiris Kiadó és Szolgáltató Kft., Budapest.
JASPERS, K. (1996): Bevezetés a filozófiába. Európa Kiadó, Budapest.
JASPERS, K. (2008): Mi az ember? – Filozófiai gondolkodás mindenkinek. Media Nova Kft., Budapest.
KÁLMÁN Z. – KÖNCZEI G. (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, Budapest.
KÖNCZEI GY. – HERNÁDI I. (2015): A fogyatékosságtudomány „térképei”. In: Hernádi I. – Könczei Gy. (szerk.): A felelet kérdései között. Fogyatékosságtudomány Magyarországon. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest.
KROPOTKIN, P. A. (1924): A kölcsönös segítség, mint természettörvény. Népszava Kiadó, Budapest.
LUHMANN, N. (2010):Ökológiai kommunikáció. Képes-e felkészülni a modern társadalom az ökológiai veszélyekre? Gondolat Kiadó, Budapest.
MEZŐ N. (2019): Az információk hozzáférhetőségének centrális jelentősége az akadálymentes turizmusban. Szakdolgozat. BGE KVIK, Budapest.
MICHALKÓ G. (2003): A fenntartható fejlődés ökoturisztikai aspektusai Magyarországon. Turizmus Bulletin. 7(4). pp. 13–21.
MICHALKÓ G. (2010): B oldogító utazás. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
MICHALKÓ G. (2016): Turizmológia. Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest.
MTÜ (2018): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030. Magyar Turisztikai Ügynökség, Budapest.
POLÁNYI K. (2004): A nagy átalakulás. Korunk gazdasági és politikai gyökerei. Napvilág Kiadó, Budapest.
POROSZ T. (2018): Szubjektív tudomány – Objektív tudás. Tanulmányok a buddhizmusról. Gondolat Kiadó, Budapest.
PUCZKÓ L. – RÁTZ T. (2003): A turizmus hatásai. Aula Kiadó Kft., Budapest.
RAFFAY Z. – MARTON G. (2018): Fenntarthatóság a magyar turizmusban – hozzáállás vagy marketingfogás? In: Józsa L. – Korcsmáros E. – Seres Huszárik E. (szerk.): A hatékony marketing – EMOK 2018 Nemzetközi Tudományos Konferencia. Konferenciakötet. Selye János Egyetem, Komarno. pp. 667–677.
SCHUMACHER, E. F. (2014): A kicsi szép. Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról. Katalizátor Könyvkiadó Kft., Budapest.
Internetes források
FDSD (FOUNDATION FOR DEMOCRACY AND SUSTAINABLE DEVELOPMENT)(2019): What is sustainable development?http://www.fdsd.org/the-challenge/what-is-sustainable-development/, Letöltve: 2019. július 20.
MTÜ (2017): Akadálymentes turizmus. https://mtu.gov.hu/cikkek/akadalymentes-turizmus, Letöltve: 2019. július 20.
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA (2017): Akadálymentes turizmus. https://www.parlament.hu/documents/10181/1202209/Infojegyzet_2017_42_akadalymentes_turizmus.pdf/c0f80467-094d-4e40-b555-7f3c064f9106, Letöltve: 2019. július 20.
UN (2016): Promoting accessible tourism for all.https://www.un.org/development/desa/disabilities/issues/promoting-accessible-tourism-for-all.html, Letöltve: 2019. július 20.
UNWTO (2018): Tourism Highlights. 2018 Edition. https://www.e-unwto.org/doi/pdf/10.18111/9789284419876, Letöltve: 2019. január 15.
