Digitális eszközök és módszerek használatának marketingszempontú feltáró elemzése a magyar turisták körében

Szerzők

  • Éva Happ Széchenyi István Egyetem
    Hungary
  • Zsuzsanna Ivancsóné Horváth Széchenyi István Egyetem
    Hungary
  • Marcell Kupi Széchenyi István Egyetem
    Hungary

DOI:

https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n2.1

Absztrakt

A digitalizáció ma már a turizmusban is kikerülhetetlen tényezőnek számít. A digitális gazdaság egyre gyorsabb ütemű fejlődése, újításai, az internet, az okostelefonok egyre inkább átformálják a turizmus iparágát is. A digitális turizmushoz szükséges eszközök és módszerek gyorsan teret hódítanak a hazai turisták körében is. A tanulmány azt vizsgálja, mennyire terjedtek el Magyarországon ezek a lehetőségek, hogyan, mikor és milyen módon vesznek részt a magyar turisták a digitális turizmusban. A kutatás szekunder források elemzésével, illetve primer kutatás segítségével vizsgálja Magyarországon a digitális turizmus jelenlegi helyzetét, elfogadottságát és a magyar turisták fogyasztói magatartását a digitális eszközökre, módszerekre vonatkozólag. A kutatás 2018 októbere és 2019 márciusa között zajlott több mint 500 fő online megkérdezésével. A kitöltött kérdőívek elemzése választ ad arra, hogyan viszonyulnak a m agyarok a digitális fejlődéshez a turizmusban.

Hivatkozások

BEATRICE, S. – MIHÃLCESCU, C. (2013): The Impact And Perspectives Of The E-Tourism At A Global Level. Romanian Economic Business Review. Romanian-American University. (4.1). pp. 289-296.

BENYON, D. – QUIGLEY, A. – O'KEEFE, B. – RIVA, G. (2014):Presence and digital tourism. AI & Society. 29(4). pp. 521–529. https://doi.org/10.1007/s00146-013-0493-8

BOOMS, B. – BITNER, M. J. (1981): Marketing Strategies and Organizational Structures for Service Firms. In: Donnelly, J. H. – George, W. R. (eds): Marketing of Services. Chicago: American Marketing Association. pp. 47–51.

BUHALIS, D. – JUN, S. H. (2011): E -Tour i sm .Bournemouth University, UK.

BUHALIS, D. (2003): eTourism: Information technology for strategic tourism management. Prentice Hall, Harlow, UK.

BUHALIS, D. – LAW, R. (2008): Progress in information technology and tourism management: 20 years on and 10 years after the Internet – The state of eTourism research. Tourism Management. 29(4). pp. 609–623. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2008.01.005

FRICKER, R. D. – SCHONLAU, M. (2002): Advantages and Disadvantages of Internet Research Surveys: Evidence from the Literature. Field Methods. 14(4). pp. 347–367. https://doi.org/10.1177/152582202237725

GRETZEL, U. – SIGALA, M. – XIANG, Z. – KOO, C. (2015): Smart tourism: foundations and development. Electronic Markets. 25. pp. 179–188. https://doi.org/10.1007/s12525-015-0196-8

HAPP É. – IVANCSÓNÉ HORVÁTH ZS. (2018): A digitális turizmus a jövő kihívása – új szemléletmód a turizmusban. In:Csapó J. – Gerdesics V. – Törőcsik M. (szerk.): Generációk a turizmusban. I. Nemzetközi Turizmusmarketing Konferencia. Tanulmánykötet. pp. 237–246.

HORVÁTH D. – BAUER A. (2016): Marketingkommunikáció. Stratégia, új média, fogyasztói részvétel. Akadémiai Kiadó, Budapest.

HÖJER, M. – WANGEL, J. (2015): Smart Sustainable Cities: Definition and Challenges. In: Hilty, L. M. – Aebischer, B. (eds): ICT Innovations for Sustainability, Advances in Intelligent Systems and Computing. New York, Springer. pp. 333–349. https://doi.org/10.1007/978-3 -319-09228-7_20

LAW, R. – CHENG CHU CHAN, I. – WANG, L. (2018): A comprehensive review of mobile technology use in hospitality and tourism. Journal of Hospitality Marketing & Management.27(6). pp. 626–648. https://doi.org/10.1080/19368623.2018.1423251

LOPEZ de AVILA, A. (2015): Smart Destinations: XXI Century Tourism. Presented at the ENTER2015 Conference on Information and Communication Technologies in Tourism, Lugano, Switzerland, February 4-6.

MITEV A. Z. – HORVÁTH D. (2008): A posztmodern marketing rózsaszirmai. Vezetéstudomány/Budapest Management Review.39(9). pp. 4–18.

NEMESLAKI A. – SZIVA I. (2016): Átalakuló fogyasztói szokások. In: Sziva I. – Nemeslaki A. (szerk.): Utazás E-Világban. Internet és versenyképesség a turizmusban. Budapest: Információs Társadalomért Alapítvány, INFOTA Kutatóintézet. pp. 58–73.

PÉCSEK B. (2019): Nyaralás alatti munkavégzés: a workcation turizmus elméleti és gyakorlati kérdései. Turizmus Bulletin. 19(1). pp. 4–13.

SZIGETVÁRI J. (2018): 10 év érdekes mozzanatai a digitális turizmusban – Miképpen vált a turizmus az egyik legdigitálisabb ágazattá, és mi várható a jövőben. Plenáris előadás. Nemzetközi Turizmus Konferencia. Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Ka r, Győr.

WANG, D. – XIANG, Z. – FESENMAIER, D. R. (2016): Smartphone Use in Everyday Life and Travel. Journal of Travel Research. 55(1). pp. 52–63. https://doi.org/10.1177/0047287514535847

Internetes források

eNET (2013): A szállásfoglalás csaknem fele interneten történik. http://www.enet.hu/hirek/a-szallasfoglalas-csaknem-fele-interneten-tortenik/?lang=hu, Letöltve: 2019. június 27.

PAJ OR C S. (2019): Aktuális trendek a turizmusban c. előadás a Digitális túraterv a külföldi vendégek megszólítására rendezvény keretében. La Fabbrica étterem, Budapest, Sas u. 8. 2019. június 14. https://drive.google.com/file/d/1_EDSPC_Wk9qkbyehaoYXh5YpX3YKgEun/view, Letöltve: 2019. június 25.

STATISTA COUNTRY REPORT (2019): Hungary.https://www.statista.com/study/48386/hungary, Letöltve: 2019. május 20.

STATISTA DIGITAL MARKET OUTLOOK (2019): Etravel, Hungary. https://www.statista.com/outlook/359/139/etravel/hungary, Letöltve: 2019. május 20.

TURIZMUS.COM (2018): Tarol az online a szálláshely-szolgáltatók piacán. https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/tarol-az-online-a-szallashely-szolgaltatok-piacan-1157231, Letöltve: 2019. július 06.

##submission.downloads##

Megjelent

2020-06-08

Hogyan kell idézni

Happ, Éva, Ivancsóné Horváth, Z., & Kupi, M. (2020). Digitális eszközök és módszerek használatának marketingszempontú feltáró elemzése a magyar turisták körében. Turizmus Bulletin, 20(2), 4–13. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n2.1

Folyóirat szám

Rovat

Lektorált tanulmányok