A magyar turizmus Kárpát-medence szintű kiterjesztésének lehetőségei
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n5.5Kulcsszavak:
Kárpát-medence, turizmus, desztináció, turisztikai termék, határ menti turizmusAbsztrakt
A turizmus a gazdaságnak egy olyan ágazata, amely képes a kormány nemzetegyesítő céljait komplexen támogatni és megvalósításukat elősegíteni. Ezt elsősorban a térség szellemi-kulturális öröksége és kultúrnemzeti kapcsolódásának összefüggései támasztják alá, illetve a Magyarország számára rendelkezésre álló történelmi lehetőség, hogy már nem kényszerülünk izolált gondolkodásra és cselekvésre (DOBOS 2011, SZÁSZ 2015). Napjainkban az Európai Unió nemzetek közti együttműködésért tett törekvései lehetővé teszik, hogy egységes nemzetben és a sokszínű Kárpát-medencei magyar értékekben gondolkodjunk a turizmus területén is. Jelen kutatás a Kárpát-medence turisztikai termékeinek feltárására irányul, és szakmailag indokolja meg, hogy Magyarország turisztikai vonzerői és desztinációi sok esetben miért csak a határon túli elemekkel válhatnak teljessé, s miért csak általuk valósulhat meg igazán hatékony turisztikai hasznosításuk. Ezen kívül javaslatot fogalmaz meg a Kárpát-medencei turisztikai összefogás és hasznosítás stratégiai irányaira és lehetőségeire is.
Hivatkozások
BAROSS GÁBOR TERV (2014): Dél-Szlovákia/ Felvidék regionális gazdasági fejlesztési terve. Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, Dunaszerdahely.
BÁRDI N. – MISOVICZ T. (2010): A kisebbségi magyar közösségek támogatásának politikája. In: Bitskey B. (szerk.): Határon átnyúló magyarság a 21. században. Köztársasági Elnöki Hivatal. pp. 199–232.
COM (2010) 352: A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politika kerete. Brüsszel, 2010. 06. 30.
COM (2012) 649: A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a közös vízumpolitika végrehajtása és fejlesztése az EU-n belüli növekedés élénkítése céljából. Brüsszel, 2012. 11. 7.
DOBOS F. (2011): Értékrend és életmódváltozások az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyarság körében 1997-2011. Kutatási Jelentés. http://www.kmkf.hu/tartalom/ertekrend.pdf, Letöltve: 2019. december 9.
HORKAY N. – PÉTI M. – BALI J. – SCHWARCZ GY. – SÜTŐ A. – SZÁSZ J. (2015): Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030. Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Budapest.
HORVÁTH GY. – LELKES G. (2010): Területi kohézió a Kárpát-medencében: trendek és teendők. In: Bitskey B. (szerk.): Határon túli magyarság a 21. században. Köztársasági Elnöki Hivatal, Budapest. pp. 233–262. http://mek.oszk.hu/09200/09282/pdf/htm_konyv.pdf, Letöltve: 2019. november 18.
MICHALKÓ G. (szerk.) (2011): Turisztikai terméktervezés és fejlesztés. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. http://www.eturizmus.pte.hu/szakmai-anyagok/Turisztikai%20term%C3%A9ktervez%C3%A9s%20%C3%A9s%20fejleszt%C3%A9s/book.html, Letöltve: 2019. november 11.
MIKÓ IMRE TERV (2013): Az erdélyi gazdasági együttműködés programja. Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Kolozsvár.
MOLNÁR GY. – NÁDASI L. – GINTER G. – MOLNÁR SZ. – SZÁSZ J. (2015): A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014–2020. Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Budapest.
SÜLI-ZAKAR I. (2014): Közös múltunk-közös jövőnk. Együtt Európáért: 20 éves a Kárpátok Eurorégió. Emlékek, sikerek, megújulás. Didakt Kft., Debrecen.
SZÁSZ J. (2015): Nemzetstratégiai lépések a fejlesztéspolitikában: a külhoni támogatáspolitika és a magyar–magyar együttműködések új lehetőségei. Annales 2015. Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Budapest. pp. 116–119.
TŐZSÉR A. – BÁNHIDAI CS. – NAGY B. – HORVÁTH A. – VÍG T. – FOGARASI N. B. – HEGYI S. – SZÁSZ J. (2016): Székelyföld turisztikai szervezeti rendszerének vizsgálata: A Kárpát-medencei turisztikai desztináció menedzsment rendszer fejlesztésére irányuló javaslat mintaprojektje. Kutatási Jelentés. Kárpát-haza program. Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Budapest.
TŐZSÉR A. – BÁNHIDAI CS. (2017): A csíksomlyói búcsú turisztikai vizsgálata – 2016. Kutatási Jelentés. Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Budapest.
TŐZSÉR A. – BÁNHIDAI, CS. – FOGARASI N. – CSONKA Á. (2018): A Felvidék magyarlakta területén működő turisztikai szervezeti rendszer vizsgálata: A Kárpát-medencei turisztikai desztináció menedzsment rendszer fejlesztésére irányuló javaslat II. projektje. Kutatási Jelentés. Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Budapest.
Internetes források
CROSS-BORDER WINE ROUTES: https://adoc.tips/cross-border-wine-routes-hataron-atnyulo-borutak-prekogranin.html
KSH (2018): Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur18.pdf, Letöltve: 2019. november 18.
MÁRIA ÚT: http://mariaut.hu
MÚZEUMI ÚTLEVÉL: http://archiv.magyarmuzeumok.hu/latogato/1289_muzeumi_utlevel_kiadvannyal
PALÓC ÚT: http://www.palocut.hu
PANNON PLEASURE PROJEKT: http://pannon-pleasure.eu
RÁKÓCZI DICSŐ ÚTJAI: https://felvidek.ma/2014/10/rakoczi-dicso-utjai-2
SZATMÁR-SZATMÁR SZILVAÚT: http://www. szilvaut.hu
SZENT ERZSÉBET ÚT: https://www. szenterzsebetut.hu
SZENT LÁSZLÓ ÚT: https://lovagkiraly.org
