A geoparkok szerepe a geoturizmusban, különös tekintettel a hazai helyzetre
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2021v21n1.4Kulcsszavak:
geopark, geoturizmus, nemzeti geopark, turisztikai termékfejlesztés, SopronihegységAbsztrakt
A geoturizmus mind hazánkban, mind világviszonylatban dinamikusan fejlődő jelenség, amely gyakran a tematikus bemutatóhelyekhez, geoparkokhoz köthető. A már meglévő turizmusformákhoz képest a geoturizmus újdonságértéke a földtudományos bázison nyugvó, azonban mégis komplex, a geológia és az arra épülő élő-, valamint épített környezet összefüggéseit egyaránt vizsgáló szemlélet, ahol földtudományi értékeink védelme kap elsődleges fontosságot. Hazánk két UNESCO Globális Geoparkjának közel tíz éve tartó működése mérhető pozitív változásokat eredményezett az érintett területek látogatottságában. Félő azonban, hogy az UNESCO rangot elérni nem, vagy csak nehezen tudó, de megismerésre és védelemre méltó értékekkel rendelkező tájaink földtudományi-és kultúrtörténeti kincsei – a védettségüket garantáló kategória nélkül – rejtve maradnak. A Magyar Geopark Bizottság által kidolgozott Nemzeti Geopark Koncepció a fenti problémát hivatott orvosolni.
Hivatkozások
ALBERT G. – PÁL M. – SHWARCZ GY. (2018): Csopak és környéke geotúratérképe. Schwarcz Térkép, Tök.
BARCZA A. – CSAPÓ J. – HINEK M. – MARTON G. (2020): Sopron turisztikai szezonalitásának és a turizmusfejlesztés szükséges irányainak vizsgálata. Földrajzi Közlemények. 144(1). pp. 65–78. https://doi.org/10.32643/fk.144.1.5
BECHER N. (2001): Beszél a brennbergi múlt. Brennbergi Kulturális Egyesület, Sopron- Brennbergbánya.
BUCKLEY, R. (2010): Environmental Inputs and Outputs in Ecotourism: Geotourism with a Positive Triple Bottom Line? Journal of Ecotourism. 2(1). pp. 76–82. https://doi.org/10.1080/14724040308668135
BUDAI T. – GYALOG L. (szerk.) (2009): Magyarország földtani atlasza országjáróknak: 1:200 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest.
BUREK, C. (2012): The Role of LGAPs (Local Geodiversity Action Plans) and Welsh RIGS as Local Drivers for Geoconservation within Geotourism in Wales. Geoheritage. 4. pp. 5–63. https://doi.org/10.1007/s12371-012-0054-4
CHEN, A. – NG, Y. – ZHANG, E. – TIAN, M. (2020): Dictionary of Geotourism. Science Press Beijing, Springer, Beijing.
CHROBAK, A. (2014): Geotourism in the Podhale Region as an opportunity to reduce the tourist overpopulation in the Polish part of the Tatra Mountains. GEOTOUR & IRSE 2014 conference proceedings. pp. 181–197.
CLEAL, C. J. – THOMAS, B. A. – BEVINS, R. – WIMBLEDON, W. A. P. (1999): GEOSITES – an international geoconservation initiative. Geology Today. 15(2). pp. 64–68. https://doi.org/10.1046/j.1365-2451.1999.1502006.x
DÁVID Á. (2011): Paleontológia. EKF TTK, Eger.
DOWLING, R. (2013): Global Geotourism – An Emerging Form of Sustainable Tourism. Czech Journal of Tourism. 2(2). pp. 59–79. DOI: 10.2478/cjot-2013-0004
DOWLING, R. – NEWSOME, D. (2018): Handbook of Geotourism. Edward Elgar Publishing, Cheltenham, UK; Northampton, USA.
EGYED K. (2014): Gondolatok a soproni régió turisztikai versenyképességéről. Soproni Szemle. 68(4). pp. 407–418.
EGYED K. (2017): A turisztikai ágazat fejlődése. In: Jankó F. – Fábián A. – Hardi T. (szerk.): Burgenland. Nemzetstratégiai Kutatóintézet. pp. 353–384.
FARSANI, N. T. – COELHO, C. – COSTA, C. (2011a): Geotourism and geoparks as novel strategies for socio‐economic development in rural areas. International Journal of Tourism Research. 13(1). pp. 68–81. https://doi.org/10.1002/jtr.800
FARSANI, N. T. – COELHO, C. – COSTA, C. – NETO de CARVALHO, C. N. (eds) (2011b): Geoparks and Geotourism. New Approaches to Sustainability for the 21st Century. BrownWalker Press. Boca Raton, Florida, USA.
FUTÓ J. (2013): Túrajavaslatok – A természet élménye a Balaton mellékén és a Bakonyban. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak.
GAMKRELIDZE, I. – OKROSTSVARIDZE, A. – KOIAVA, K. – MAISADZE, F (2021): Geotourism potential of Georgia, the Caucasus. Springer, Cham, Switzerland.
GÖMÖRI J. (2007): A nyugati határvidék korai sáncvárairól, különös tekintettel Sopronra. Über die frühen Burgwälle des westlichen Grenzgebietes des mittelalterlichen Un garns, mit besonderem Hinblick auf Sopron. Savaria a Vas Megyei Múzeumok Értesítője. 31(2). pp. 187–216.
HORVÁTH G. (2019): A földrajzi ismeretek terjesztésének új színterei: a geoparkok. GeoMetodika. 3(3). pp. 19–27. https://doi.org/10.26888/GEOMET.2019.3.3.2
HOSE, T. A. (1996): Geotourism, or can tourists become casual rock hounds? In: Benett, M. R. – Doyle, P. – Prosser, C. D. (eds): Geology on your doorstep. The Geological Society, London. pp. 207–228.
HOSE, T. A. (2012): Editorial: Geotourism and Geoconservation. Geoheritage 4. pp. 1–5. https://doi.org/10.1007/s12371-012-0059-z
IVANCSICS J. (1982): A Soproni-hegység fejlődéstörténeti vázlata. Bányászati és kohászati lapok. Bányászat. 115. 1. Különszám. pp. 19–23.
KELLEY, D. – PAGE, K. – QUIROGA, D. – HERRERA, R (2019): In the Footsteps of Darwin: Geoheritage, Geotourism and Conservation in the Galapagos Islands. Springer, Cham, Switzerland.
MAKÁDI M. (2000): Az Alpokalja. In: Karátson D. (szerk.): Pannon Enciklopédia: Magyarország földje. Kertek Kiadó, Budapest.
MGB (MAGYAR GEOPARK BIZOTTSÁG) (2019): A magyarországi nemzeti geoparkok koncepciója. Agrárminisztérium, Budapest.
MIKHAILENKO, A. V. – RUBAN, D. A. (2019): Geo-Heritage Specific Visibility as an Important Parameter in Geo-Tourism Resource Evaluation. Geosciences. 9(4):146. https://doi.org/10.3390/geosciences9040146
NGWIRA, P. M. (2015): Geotourism and Geoparks: Africa’s Current Prospects for Sustainable Rural Development and Poverty Alleviation. In: Errami, E. – Brocx, M. – Semeniuk, V. (eds): From Geoheritage to Geoparks. Geoheritage, Geoparks and Geotourism. Conservation and Management Series. Springer, Cham. pp. 25–33. https://doi.org/10.1007/978-3-319-10708-0_2
PÁL M. – ALBERT G. (2020): Csopak és környékének geoturisztikai felmérése. Földrajzi Közlemények. 144(2). pp. 153–170. https://doi.org/10.32643/fk.144.2.2
PROGEO (1991): Digne-les-Bains declaration. ProGEO, Digne.
TARDY J. – SZARVAS I. (2008): A Yellowstone-tól a geoparkokig. Új esély a földtudományi értékek védelmére. Természet Világa. 139(2). pp. 9–13.
TARDY J. – SCHMIDT A. – CSEPREGI I. – ZSEMBERY Z. (2018): Természetvédelem. In: Kocsis K. (főszerk.): Magyarország nemzeti atlasza: Természeti környezet. Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet, Budapest.
WIMBLEDON, W. A. P. (1996): Geosites – a new conservation initiative. Episodes. 19(3). pp. 87– 88.
WIMBLEDON, W. A. P – SMITH-MEYER, S. (2012): Geoheritage in Europe and its conservation. ProGEO.
XUN, Z – MILLY, W. (2002): National geoparks initiated in China: Putting geoscience in the service of society. Episodes. 25(1). pp. 33 –37. https://doi.org/10.18814/epiiugs/2002/v25i1/005
Internetes források
EGN (EUROPEAN GEOPARKS NETWORK) (2020): Meet our geoparks. http://www.europeangeoparks.org/?page_id=168, Letöltve 2020. július 28.
GEOPARK ANNUAL REPORTS (2016-2019): http://www.europeangeoparks.org/?page_id=1060, Letöltve: 2020. augusztus 3.
GGN (GLOBAL GEOPARKS NETWORK) (2020): UNESCO designates 15 new Geoparks in Asia, Europe, and Latin America. http://www.globalgeopark.org/News/News/11905.htm, Letöltve: 2020. július 28.
IGGP (INTERNATIONAL GEOSCIENCE AND GEOPARKS PROGRAMME) (2015): Statutes of the International Geoscience and Geoparks Programme. Document of the 38th General Conference of UNESCO, Paris. https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000260675.page=4, Letöltve: 2020. július 29.
MBFSZ (MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI SZOLGÁLAT): Magyarország felszíni földtani térképe. https://map.mbfsz.gov.hu, Letöltve: 2020. július 29.
