Kulturális alapú turisztikai potenciál vizsgálata a nagykun történelmi múlt és a jövő találkozásában
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2026v26n3.6Kulcsszavak:
Nagykunság, Bácska, kulturális örökség, nagykun identitás, határon átnyúló turizmusAbsztrakt
A nagykun kulturális örökség több, ma különböző országokhoz tartozó település közös történeti és identitásbeli kapcsolódási pontja. Jelen kutatás célja annak vizsgálata, hogy a közös nagykun kulturális örökség miként alakítható turisztikai erőforrássá, és milyen tényezők befolyásolják a határokon átnyúló örökségalapú turizmus fenntarthatóságát. A vizsgálat négy, történetileg összekapcsolódó településre terjedt ki: Karcag, Kisújszállás, illetve a bácskai (Vajdaság) Bácskossuthfalva és Pacsér. Az alkalmazott módszertan statisztikai elemzéseket és 23 félig strukturált interjút foglalt magában. Az eredmények szerint a nagykun örökség – különösen a gasztronómia, a pásztorkultúra, a népi hagyományok és a kollektív emlékezet – jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik. Ugyanakkor a demográfiai hanyatlás, az elöregedés és a fiatalok elvándorlása veszélyezteti az örökség közösségi fenntartását. A kutatás igazolja, hogy a kulturális turizmus hosszú távú fenntarthatósága nem csupán az attrakciók meglététől, hanem a helyi közösségek demográfiai és társadalmi rezilienciájától is függ.
Hivatkozások
ASHWORTH, G. J. – LARKHAM, P. J. (2013): Building a new heritage: Tourism, culture and identity in the new Europe. Routledge. https:// doi.org/10.4324/9780203068564
BACSI Z. – TÓTH É. (2020): A világörökségi hely színek kapcsolata a turisztikai versenyképes séggel. Turizmus Bulletin. 20(1). pp. 15–24. htt ps://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n1.2
BARTHA J. (2018): Keleti örökség a Nagykunság népi kultúrájában. Nagykun Hagyományőrző Társulás, Kisújszállás.
BARTHA J. (2016): A juh a törökségi kultúrában. Tisicum – a Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok évkönyve. XXV. Damjanich János Múzeum, Szolnok. pp. 427–435.
DUCZA L. (2013): A gazdaság változása 1717 után. In: Tóth A. (főszerk.): Kisújszállás város története a legrégibb időktől 2012-ig. Kisújszállási Városvédő és –Szépítő Egyesület, Kisújszállás. pp. 127–166.
GARROD, B. – FYALL, A. (2000): Managing heritage tourism. Annals of Tourism Research. 27(3). pp. 682–708. https://doi.org/10.1016/ S0160-7383(99)00094-8
HARDI T. (2004): Az államhatárokon átnyúló régiók formálódása. Magyar Tudomány. 49(9). pp. 991–1001.
HARDI, T. – KUPI, M. – OCSKAY, GY. – SZEMERÉDI, E. (2021): Examining cross-border cultural tourism as an indicator of territorial integration across the Slovak–Hungarian border. Sustainability. 13(13). 7225. https://doi. org/10.3390/su13137225
KISS G. (1959): Kisújszállás története a 18. század végéig. A Damjanich János Múzeum közleményei 2. Damjanich János Múzeum.
KOVÁCS T. – RUSZKAI CS. – VASVÁRI M. (2025): Veszteségtérképezés egy belső perifériás magyar térségben, a Nagykunságban. Földrajzi Közlemények. 149(1). pp. 23–41. https://doi. org/10.32643/fk.149.1.3
MICHALKÓ G. – KENESEI ZS. – KISS K. – KOLOS K. – KOVÁCS E. – PINKE 58 SZIVA I. (2018): Társadalmi innováció a turizmus kontextusában. Turizmus Bulletin. 18(1). pp. 45–54. https://doi.org/10.14267/ TURBULL.2018v18n1.5
ÖRSI J. (2010): Hagyományőrzés, hagyományte remtés a Nagykunságban. Jászkunság. 53(1/2). pp. 114–119.
PALUSEK E. (2025): A vajdasági magyarok demográfiai helyzetének ismertetése a 2022-es szerbiai népszámlálás adatainak feldolgozásán keresztül. Kisebbségi Szemle. 10(1). https://doi. org/10.62153/ksz.2025.1.pe
RICHARDS, G. (2021): Rethinking Cultural Tourism. Edward Elgar Publishing. https://doi. org/10.4337/9781789905441
RUIZ-BALLESTEROS, E. (2011): Social-ecological resilience and community-based tourism. An approach from Agua Blanca, Ecuador. Tourism Management. 32(3). pp. 655–666. https://doi. org/10.1016/j.tourman.2010.05.021
SMITH, M. K. (2015): Issues in Cultural Tourism Studies. Routledge, London. https://doi. org/10.4324/9781315767697
STOCKDALE, A. (2016): Contemporary and “Messy” Rural in-migration Processes: Comparing Counter-urban and Lateral Rural Migration. Population, Space and Place. 22. pp. 599–616. https://doi.org/10.1002/psp.1947
SULYOK J. – MADARÁSZ E. – LŐRINCZ K. (2024): Házhoz megy a kultúra – A kultúrafogyasztás területi aspektusai a magyar lakosság körében. Turizmus Bulletin. 24(4). pp. 12–24. https://doi. org/10.14267/TURBULL.2024v24n4.2
TÁLASI I. (1977): Kiskunság. Gondolat Könyvkiadó, Budapest.
TIMOTHY, D. J. (2011): Cultural Heritage and Tourism: An Introduction. Channel View Publications. https://doi.org/10.21832/9781845411787
TÓTH A. (2013): A város általános földrajzi jellemzői. In: Tóth A. (főszerk.): Kisújszállás város története a legrégibb időktől 2012-ig. Kisújszállási Városvédő és –Szépítő Egyesület, Kisújszállás. pp. 9–82.
Internetes források
ESPON (2017): Policy Brief: Shrinking Rural Regions in Europe. ESPON, Luxembourg. https://archive.espon.eu/sites/default/files/ attachments/ESPON%20Policy%20Brief%20 on%20Shrinking%20Rural%20Regions.pdf, Letöltve: 2026. július 21.
EUROPEAN COMMISSION (2022): Cultural Heritage in Action: Sharing solutions in Europe. Brussels: European Union. https://www.heartsnminds. eu/culturalheritageinaction/#page=2, Letöltve: 2026. július 21.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (KSH) (2025): https://www.ksh.hu/, Letöltve: 2026. január 6.
STATISTICAL OFFICE OF THE REPUBLIC OF SERBIA (2025): https://www.stat.gov.rs/en-us/, Letöltve: 2026. január 6.
UNESCO (2003): Convention for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage. ht t ps://ich . unesco.org/doc/src/15164-EN.pdf, Letöltve: 2026. július 20.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
Hogyan kell idézni
