A Kárpát-medence szecessziós építészetének turisztikai hasznosítási lehetőségei

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.14267/TURBULL.2026v26n2.4

Kulcsszavak:

szecesszió, építészet, Kárpát medence, turisztikai hasznosítás

Absztrakt

A tanulmány a Kárpát-medence szecessziós építészetének turisztikai hasznosítását vizsgálja, különös 
tekintettel Budapest, Szeged, Kecskemét, Pécs, Szabadka, Nagyvárad és Marosvásárhely kiemelkedő 
példáira. A kilenc félig strukturált interjúra épülő kutatás feltárja, hogy az elmúlt évtizedben miként 
alakult a szecessziós építészet turisztikai hasznosítása ezekben a városokban. A szakértők szerint 
a leghatékonyabb eszközök közé a tematikus városi séták, a kulturális programok és közösségi 
események – különösen a Szecesszió Világnapjához kapcsolódó rendezvények –, valamint a különféle 
digitális megoldások tartoznak, amelyek mind hozzájárulnak e gazdag építészeti örökség láthatóvá 
és vonzóvá tételéhez. A megszólaltatott szakemberek hangsúlyozzák továbbá az oktatásnak, a helyi 
közösségek bevonásának, valamint a kutatók és idegenvezetők közötti szoros együttműködésnek a 
jelentőségét a hiteles és fenntartható örökségbemutatás elősegítésében.

Hivatkozások

BALDAVÁRI E. (2025): A szecessziós építészet tendenciái Kőrössy Albert Kálmán életművé nek keresztmetszetében. Doktori (PhD) érte kezés. Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Budapest.

BEDE B. (2012): Magyar szecessziós építészet. Corvina Kiadó Kft., Budapest.

BODNÁR D. – JÁSZBERÉNYI M. – ÁSVÁNYI K. (2017): Az új muzeológia megjelenése a budapesti múzeumokban. Turizmus Bulletin. 17(1-2). pp. 45–55. DOI: 10.14267/ TURBULL.2017v17n1-2.5

BRUNNER A. – KESERÜ K. (2023): Felfedező utak = Routes of Discovery: Szecessziós épületorna mentika a vidéki Magyarországon = Art Nouveau Architectural Ornaments in the Hungarian Countryside. Holnap Kiadó, Budapest.

CSÁKI T. (2024): Lajta Béla 150 – Budapesti épületsorsok. Béla Lajta 150 – Fates of Budapest Buildings. Budapesti Történeti Múzeum, Budapest.

DE RIDDER, K. – VANNESTE, D. (2020): Tourism Development Through Landscape Theming: Exploring Art Nouveau Experiences in Brussels. Journal of Tourism, Heritage & Services Marketing. 6(2). pp. 45–54. DOI: 10.5281/zenodo.3841187

DÉRY A. – MERÉNYI F. (2020): Magyar Építészet 1867-1945. Urbino Kft., Budapest

EVANS, J. – BRIDSON, K. – MINKIEWICZ, J. (2013): Branding the Arts: Demonstrating Impact – Four Case Studies of Public Art Museums. Melbourne Business School, Melbourne.

FUCSKÁR Á. – FUCSKÁR J. A. (2021): Magyar szecesszió. Kossuth Kiadó, Budapest.

GALL A. (2002): Kós Károly műhelye. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Kft., Budapest.

GÁSZNÉ BŐSZ B. (2021): Hatékony interpretáció: si keres vár. In: Wirth G. – Köbli Á. (szerk.): Huncastle III. Edutus Egyetem, Budapest. pp. 33–41.

GELLÉR K. (2004): Stílusok – korszakok. A magyar szecesszió. Corvina Kiadó Kft., Budapest.

GERLE J. – CSÁKI T. (szerk. 2013): Lajta Béla. Holnap Kiadó, Budapest.

GERLE J. – KOVÁCS A. – MAKOVECZ I. (1990): A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest.

KOVÁCS D. (2021): Szecessziós Budapest. Kedves László Könyvműhelye, Budapest.

KOVÁCS D. – BATÁR ZS. (2012): Szecessziós Budapest. Andron Könyv Kft., Budapest.

MICHALKÓ G. (2005): Turizmusföldrajz és humánökológia. Kodolányi János Főiskola – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest – Székesfehérvár.

MORAVÁNSZKY Á. (1998): Versengő látomások. Esztétikai újítás és társadalmi program az Osztrák Magyar Monarchia építészetében 1867–1918. Vince Kiadó, Budapest.

MORAVÁNSZKY Á. (1988): Építészet az Osztrák Magyar Monarchiában. Corvina, Budapest. MURATOVSKI, G. (2012): The Role of Architecture and Integrated Design in City Branding Place Branding and Public Diplomacy. 8(3). pp. 195–207. DOI: 10.1057/pb.2012.12

OCKMAN, J. – FRAUSTO, S. (ed.) (2005): Archi tourism: Authentic, Escapist, Exotic, Spectacular. Prestel, Munich.

PAPP-VÁRY Á. – WOLF D. – FARKAS M. – SZOLNOKI SZ. (2020): Turisztikai szlogen és logóhasználat az európai fővárosok esetében – Milyen szavakkal hívogatnak, milyen jelképekkel csalogatnak? Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 5(2). pp. 15–41. DOI: 10.15170/TVT.2020.05.02.02

RÁKOS K. – SÜLE Á. K. – CSÁKI T. – HAJDU V. – KESERÜ K. (2021): Felfedező utak a szecessziós Budapesten: első séta - Budapest régi belvárosának újjáépülése a századfordulón (üzleti negyed) (II.). Magyar Iparművészet. 28(7). pp. 47–53.

RÁTZ, T. (2022): Art Nouveau Heritage as a Resource in Tourism: Challenges and Solutions. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 7(1). pp. 112–124. DOI: 10.15170/TVT.2022.07.01.08

RÁTZ, T. (2017): „Be Global, Go Local” – Innova tion and Creativity in the Development of Alternative Guiding Services in Budapest. Journal of Tourism and Cultural Change. 15(5). pp. 476–489. DOI: 10.1080/14766825.2016.1189558

SCERRI, M. – EDWARDS, D. – FOLEY, C. (2018): Design, Architecture and the Value to Tourism. Tourism Economics. 25(3). pp. 1–16. DOI: 10.1177/1354816618802107

SISA J. – WIEBENSON, D. (1998): Magyarország építészetének története. Vince Kiadó, Budapest.

SISA J. (2014): Lechner, az alkotó géniusz. Iparművészeti Múzeum – MTA BTK Művészettörténeti Intézet, Budapest.

TŐZSÉR A. (2020): A magyar turizmus Kárpát medence szintű kiterjesztésének lehetőségei. Turizmus Bulletin. 20(4). pp. 46–52. DOI: 10.14267/TURBULL.2020v20n5.5

TŐZSÉR A. (2019): A Délvidék/Vajdaság turisztikai kínálata és kereslete. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok. 4(3). pp. 36–51. DOI: 10.33538/TVT.190403.3

VÁMOS F. (1970): Lajta Béla. Akadémia Kiadó, Budapest.

VÁMOSSY F. (2016): A 20. század magyar építészete (1902–2002) I. kötet. Örökségünk értékei. Válságos évtizedek (1902–1956). Tarsoly Kiadó, Budapest.

VÁRALLYAY R. (2010): Komor Marcell és Jakab Dezső. Holnap Kiadó, Budapest.

WIRTH Á. – KÖBLI Á. (2024): A Balaton vár- és kastélyturizmusának helyzete és fejlesztési lehetőségei. Turizmus Bulletin. 24(3). pp. 32–40. DOI: 10.14267/TURBULL.2024v24n3.4

Internetes források

KULTURA.HU: Lechner Ödön és a népies szecesszió megosztó története. 2024. június 10. https:// kultura.hu/lechner-odon-es-a-nepies szecesszio-megoszto-tortenete/ Letöltve: 2025. április 2.

RÉSEAU ART NOUVEAU NETWORK: https:// www.artnouveau-net.eu/ Letöltve: 2025. május 20.

RÉSEAU ART NOUVEAU ROUTE: https://www. artnouveau.eu/en/index.php Letöltve: 2025. május 20.

UNESCO VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAROR SZÁGON: Lechner Ödön művei. Építési és Közlekedési Minisztérium. https:// vilagorokseg.e-epites.hu/varomanyos/lechner odon.html Letöltve: 2025. október 15.

WIKIPÉDIA: Szecessziós építészet Magyarországon. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szecesszi% C3%B3s_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet_ Magyarorsz%C3%A1gon Letöltve: 2025. április 15

Letöltések

Megjelent

2026-06-24

Folyóirat szám

Rovat

Műhelytanulmányok

Hogyan kell idézni

Tőzsér, A., & Rátz, T. (2026). A Kárpát-medence szecessziós építészetének turisztikai hasznosítási lehetőségei. Turizmus Bulletin, 26(2), 31-40. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2026v26n2.4