Zsidó szellemi örökség mint turisztikai vonzerő vizsgálata Sátoraljaújhely turisztikai kínálatában

Nikolett Rozgonyiné Drotár

doi:10.14267/TURBULL.2025v25n3.3

Szerzők

Nikolett Rozgonyiné Drotár Tokaj-Hegyalja Egyetem

DOI:

https://doi.org/10.14267/TURBULL.2025v25n3.3

Absztrakt

Sátoraljaújhelyen a haszid zsidó közösség vezetője, egyben a szatmári haszid dinasztia megala-pítója Teitelbaum Mózes volt, akit gyógyításai révén Csodarabbi néven emlegettek. Tanácsainak köszönhetően hamar ismertté vált, így halála után mind többen keresték fel sírját hazánkból és a határon túlról. A rabbi leszármazottai a szatmári haszidok, akik már a Kádár-korban elkezdték lá-togatni a Csodarabbi sírját, majd az 1990-es évektől a látogatások tömegessé váltak. Az elmúlt harminc évben a haszid zsidó látogatók száma háromezerről nyolcvanezerre ugrott. A zsidó turisták harmada évente kétszer (tavasszal és nyáron) érkezik a városba. A megnövekedett turistaszámmal sem a szervezők, sem a város nem számolt. 2024-ben Sátoraljaújhelyen szálláshelybővítés indult, és a beruházások keretében a zsidó épített örökség egy része is (zsinagóga, imaház) megújult. A zsidó turisták beutaztatását, elszállásolását és ellátását a 2010-es évektől külföldi és helyi szerve-zők végzik. Jelen kutatás célja annak meghatározása, hogy fenntartható-e a turistaszám-növekedés a városban vagy a régi zsidó temető megmarad annak, ami ma, a kelet-közép-európai térség haszid zarándokhelyeinek egyike.

Hivatkozások

BÁNYAI V. (2022): 1946 Joel Teitelbaum szatmári rabbi letelepszik New Yorkban: Az ortodox zsidóság kivándorlása. In: Laczó F. – Varga B. (szerk.): Magyarország globális története 1869- 2022. Corvina, Budapest. pp. 241–244.

CSORBA CS. (2017): Sátoraljaújhely zsidóságának története. Debrecen. pp. 7–53.

DANKÓ I. (2014): Adalékok és emlékek Sátoraljaújhely zsidóságának a XX. századi történetéhez. Sátoraljaújhely város Önkormányzata.

DROTÁR N. (2020): Jorcájtok és Sábátok, avagy a zsidó vallási turizmus térhódítása és társadalmi hatása Tokaj-Hegyalján. Turizmus Bulletin. 20(3). pp. 34–42. https://doi.org/10.14267/ TURBULL.2020v20n3.4

FRISNYÁK S. – GÁL A. – HORVÁTH G. (2009): A Zempléni-hegység földrajzi lexikona. Nyíregyháza-Szerencs.

GLESZER N. (2005): Kvitli: írott szakrális kommunikáció a magyarországi cádikok sírjainál. In: Barna G. – Mód L. – Simon A. (szerk.): „Szent ez a föld...”: néprajzi írások az Alföldről. Szegedi Tudományegyetem, Szeged. pp. 146–157.

GLESZER N. (2006): Zsidó búcsúk ma. A ma gyarországi csodarabbikhoz folytatott zarán doklatok átstrukturálódása az ezredfordulón. Magyar egyháztörténeti vázlatok regnum. 3-4. pp. 69–95.

GOLDBERGER I. (1908): Zsidó bucsu Ujhelyen. In: Bánóczi J. (szerk.): IMIT XXV. Évkönyv. Budapest: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. pp. 251–256.

ILLYÉS B. (2021): Zempléni csodarabbik. Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Sátoraljaújhely.

JUHÁSZ I. (2020): A zsidóság szerepe Sátoraljaújhely gazdasági fejlődésében. Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.

MÁRTONNÉ MÁTHÉ K. – SIMONYI N. (2018): A magyarországi zarándokutak turisztikai kapcsolódásai és üzemeltetési modelljei. Turizmus Bulletin. 18(2). pp. 46–56.

NOVÁK A. (2022): Csodarabbik útja? Ortodox zsidó zarándoklatok a Kádár korban. Múlt és jövő. 2. pp. 77–91.

RANDOLP, L. B. (2007): A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest. pp. 1373–1391.

SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKOR MÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETI JEGYZŐKÖNYVEI (2021-2024) SZUNYOGH SZ. (2018): Magyar menóra. Noran Libro Kiadó, Budapest.

Internetes források

GÁNÓCZI G. (2024): Az újhelyi ortodox rabbik 1886-1944-ig. https://www.youtube. com/watch?v=FPaVRYxxZzs&ab_ channel=G%C3%A1n%C3%B3cziG%C3%A1bor Letöltve: 2024. november 18.

KSH (2024): Tájékoztatási adatbázis. https://statinfo. ksh.hu/Statinfo/QueryServlet?ha=GB2015 Letöltve: 2024. augusztus 10.

ZEMPLÉN KALANDPARK 2019, 2020, 2021 ÉS 2023. ÉVI BESZÁMOLÓI: https://www. zemplenkalandpark.hu Letöltve: 2024. augusztus 15