Térségekbe szervezett turizmustervezés Magyarországon 2020-tól
DOI:
https://doi.org/10.14267/TURBULL.2025v25n2.3Kulcsszavak:
területi tervezés, turisztikai térség, statisztikai adatgyűjtés, teljesítménymérésAbsztrakt
A magyar turizmusirányítás hosszú ideje keresi a megfelelő struktúrákat és területi szinteket, amelyek elősegíthetik az egyes desztinációk versenyképes piacra lépését mind a belföldi, mind a külföldi piacokon. Jelen tanulmány az idehaza 2020-ban létrehozott turisztikai térségeket vizsgálja. A statisztikai adatokon alapuló összehasonlító elemzést a desztinációk lehatárolásának kérdésével és a magyarországi turizmus tervezésének történeti áttekintésével vezeti fel a tanulmány. A turisztikai térségek összehasonlítását a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet) adatainak segítségével végeztük el, annak érdekében, hogy feltárjuk a desztinációk egymáshoz viszonyított helyzetét a turisztikai piacon. Bár a vizsgált időszak viszonylag rövid (2020-2022), és a Covid19-járvány hatásai erősen tetten érhetők benne, mégis feltárható a turisztikai térségek teljesítménye.
Hivatkozások
AUBERT A. – BARCZA A. – GONDA T. – HORVÁTH Z. – PÁLFI A. (2017): Paradigmaváltás(ok) a magyarországi turisztikai desztinációk fejlesztésében és menedzselésében. Turizmus Bulletin. 17(1-2). pp. 15–25. https://doi. org/10.14267/TURBULL.2017v17n1-2.2
AUBERT A. – CSAPÓ J. – SZABÓ G. (2005): The Appearance of EU Development Policy in the Hungarian Sectoral and Regional Processes. In: Arbeismaterialen zur Raumordnung. Heft 238. Erwartungen und erste Ergebnisse der EU Erweiterung. Bayreuth. pp. 57–71.
AUBERT A. – JÓNÁS-BERKI M. – MARTON, G. – PÁLFI A. (2015): Region specific characters of tourism in East-Central Europe. ACTA GEOGRAPHICA UNIVERSITATIS COMENIANAE. 59(1). pp. 21–33.
AUBERT A. – PÁLFI A. (2014): A turizmus területi tervezésének és irányításának történeti áttekintése Magyarországon. In: Gál A. – Kókai S. (szerk.): Tiszteletkötet Dr. Frisnyák Sándor geográfus professzor 80. születésnapjára. Nyíregyháza–Szerencs. pp. 447–462.
BARCZA A. – CSAPÓ J. – HINEK M. – MARTON G. (2020): Sopron turisztikai szezonalitásának és a turizmusfejlesztés szükséges irányainak vizsgálata. Földrajzi Közlemények. 144(1). pp.65–78. https://doi. org/10.32643/fk.144.1.5
BÄR, S. (2006): Ganzheitliches Tourismusmarketing. Wiesbaden: DUV. DOI:10.1007/978-3-8350- 9105-4 BIEGER, T. (2007): Management von Destinationen. Oldenbourg Wissenschaftsverlag, München.
BORNHORST, T. – RITCHIE J. B. – SHEEHAN, L. (2010): Determinants of tourism success for DMOs & destinations: An empirical examination of stakeholders’ perspectives. Tourism Management. 31(5). pp. 572–589. https:// doi.org/10.1016/j.tourman.2009.06.008
BUHALIS, D. (2000): Marketing the competitive destination of the future. Tourism Management. 21(1). pp. 97–116. https://doi.org/10.1016/S0261- 5177(99)00095-3
CANDELA, G. – FIGINI, P. (2012): The economics of tourism destinations. Berlin: Springer. https:// doi.org/10.1007/978-3-642-20874-4
FÜLÖP A. (2006): Klaszteranalízis: Alapvető fogalmak és algoritmusok. In: Tan, P-N. – Steinbach, M. – Kumar, V. (szerk.): Bevezetés az adatbányászatba.
GINI, C. (1921): Measurement of inequality of income. Economic Journal. 31(121). pp. 124–126. https://doi.org/10.2307/2223319
GONG, H. – HASSINK, R. (2019): Co-evolution in contemporary economic geography: Towards a theoretical framework. Regional Studies. 53(9). pp. 1344–1355. https://doi.org/10.1080/0034340 4.2018.1494824
GYURKÓ Á. – GONDA T. (2024): A turizmusfejlesztés helyzet- és teljesítményértékelése a Pécs– Villány turisztikai térségben. Turizmus Bulletin. 24(2). pp. 41–51. https://doi.org/10.14267/ TURBULL.2024v24n2.5
HERNÁNDEZ-MARTÍN R. – SIMANCAS CRUZ M. R. – GONZÁLEZ-YANES J. A. – RODRÍGUEZ-RODRÍGUEZ Y. – GARCÍA CRUZ J. I. – GONZÁLEZ-MORA Y. M. (2016): Identifying micro-destinations and providing statistical information: A pilot study in the Canary Islands. Current Issues in Tourism 19(8). pp.771–790. https://doi.org/10.1080/13683500.2 014.916657
IOANNIDES, D. – STOFFELEN, A. (2023): Can tourism impact studies become more meaningful? Tourism Geographies. An International Journal of Tourism Space, Place and Environment. pp. 1–10. https://doi.org/10. 1080/14616688.2023.2269544
MacQUEEN, J. B. (1967): Some Methods for Classification and Analysis of Multivariate Observations. In: Proceedings of the 5th Berkeley Symposium on Mathematical Statistics and Probability. Volume 1: Statistics. University of California Press, Berkeley. pp. 281–297.
MICHALKÓ G. (2007): Magyarország modern turizmusföldrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Minisztertanács 2006/1979. évi rendelete a kiemelt idegenforgalmi körzetekről
NAGY G. – MÓKUSNÉ PÁLFI A. – AUBERT A. (2023): A magyar turisztikai térségekbe tervezett DMSZ-modell és a TDM-modell. Turizmus Bulletin. 23(2). pp. 24–36. https://doi. org/10.14267/TURBULL.2023v23n2.3
PECHLANER, H. (2003): Tourismus-Destinationen im Wettbewerb. DUV+Gabler. Verlag, Innsbruck. https://doi.org/10.1007/978-3-322-88958-4
RODRÍGUEZ-RODRÍGUEZ Y. – HERNÁNDEZ MARTÍN R. (2020): Expert Consensus Versus Statistical Techniques in the Delimitation of Tourism Destinations. Sustainability. 12(6). 2540. https://doi.org/10.3390/su12062540
SPIEGLER P. (2010): Turisztikai „tér-képek” a Dél Dunántúlról. In: Görcs N. L. – Pirisi G. (szerk.): Tér – Tálentum – Tanítványok II. Pécs. pp. 125–136.
STEINECKE, A. (2013): Destinationsmanagement. UTB, Stuttgart.
SULYOK J. – MESTER T. (2014): A magyarországi turizmus szezonalitása – A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma. Turizmus Bulletin. 16( 3–4). pp. 85–92.
TATU, D. C. (2019): Tourismus und Windenergie. Einfluss des Tourismus auf den Ausbau der Windenergie am Beispiel der Regionalplanung in Bayern. Institut für Geographie. Universität Augsburg.
TŐZSÉR A. – DÁVID L. (2009): Problems and Challenges of Tourism Destination Management in Hungary. In: Smith, M. – Onderwater, L. (eds): Experiencing Difference Changing Tourism and Tourists’ Experiences. ATLAS Reflections 2009, Association for Tourism and Leisure Education (ATLAS). pp. 49–54.
Internetes források
/2005. (XII.25.) OGY határozata az Országos Területfejlesztési Koncepcióról. Nemzeti jogszabálytár. www.njt.hu, Letöltve: 2023. november 12.
/2019. (X. 15.) Korm. rendelet a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról. Nemzeti jogszabálytár. www. njt.hu, Letöltve: 2023. november 12.
/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a turisztikai térségek és a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek meghatározásáról. Nemzeti jogszabálytár. www. njt.hu, Letöltve: 2023. november 12.
/2020. (IX. 14.) Korm. rendelet a turisztikai térségek meghatározásáról. Nemzeti jogszabálytár. www. njt.hu, Letöltve: 2023. november 12.
KSH (2021): Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2021. Központi Statisztikai Hivatal hivatalos honlapja. https://www.ksh.hu, Letöltve: 2024. február 14.
KSH (2020): Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2020. Központi Statisztikai Hivatal hivatalos honlapja. https://www.ksh.hu, Letöltve: 2024. február 14.
KSH (2019): Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2019. Központi Statisztikai Hivatal hivatalos honlapja. https://www.ksh.hu, Letöltve: 2024. február 14.
MTÜ (Magyar Turisztikai Ügynökség) (2021): Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program. https:// mtu.gov.hu, Letöltve: 2024. február 1.
NAGY ZS. – MOHAY Á. (2011): Az operatív programokból nyújtott létező támogatási programok, illetve az azokból kiírt pályázati felhívások. https:// view.officeapps.live.com, Letöltve: 2024. január 28.
NGM, Nemzetgazdasági Minisztérium (2011): Jön a Széchenyi Pihenő Kártya. https://web.archive. org, Letöltve: 2024. február 3.
NTAK (2023): Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ hivatalos honlapja. https://info.ntak.hu/, Letöltve: 2024. január 17.
PÁLYÁZATI PORTÁL (2024): https://www. palyazat.gov.hu, Letöltve: 2024. január 17.